Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Bábel tornya Az etimológia a nyelvészetnek a szavak eredetével foglalkozó ága. Szűkebb értelemben magának az adott szónak az eredetét is értjük rajta. Szakemberei, az etimológusok régi írásos emlékekből és más nyelvekkel való összevetést követően rekonstruálják a szó történetét – mikor terjedtek el; mikor, hogyan és miért változott az alakjuk és jelentésük.

A sebgyógyulással kapcsolatos néhány kifejezés eredetének megismerése talán nem nélkülözhetetlen része a helkológiának (a fekélytan tudományának, tehát végsősoron a sebkezelésnek), de megismerésük üdítő perceket szerezhet a nyári forróságban.

Szerző: Várhegyi László

Carrhaei csata Mint arra Dimple Chouhan és Biman B. Mandala (Guaháti, India) idén februárban felhívták a figyelmet, „A selyem biotermékek ismertek az orvosbiológiai és szövettechnikai alkalmazásokban, ideértve a gyógyszeradagolást és a beültethető eszközöket, biológiai összeférhetőségük és ideális fizikai-kémiai tulajdonságaik széles skálája miatt.”

A selyem anyagokról az 1990-es években mutatták ki tudományosan is, hogy elősegítik a sebgyógyulást. A sebek jobban gyógyulnak, ha nedvesen tartják őket. A sebkötések segíthetnek ebben, de ugyanakkor gázáteresztőnek, vízállónak kell lenniük és meg kell őrizniük a baktériumokat. Kutatásokat folytattak ilyen alkalmas tulajdonságokkal rendelkező biológiai anyagokkal kapcsolatban, és a selyem fibroint lehetséges jelöltként azonosították.

Szerző: Várhegyi László

Kheirón Rubens festményén A Magyar Etimológiai Szótár szerint a mítosz – „hitrege, istenek és félisteni hősök tetteiről szóló ősi monda”. Ide sorolható például, hogy a görög mitológia szerint egy Kheirón nevű kentaur tanította meg Aszklépioszt a sebek kezelésére. Ugyanakkor ebben az értelmezésben talán pontosabb lett volna a tévhit kifejezést használni e bejegyzés címében, hiszen jóllehet a nem gyógyuló sebek előfordulása gyakori, egyes források szerint élete folyamán a lakosság 5-7%-át érinti, s a népesség öregedésével ez az arány csak növekedni fog, sok tévhit és mítosz létezik az ilyen sebek kezeléséről és azonosításáról.

Noha 2014-ben magyar nyelven is foglalkoztak már hasonló témával, időszerűnek tűnik, hogy én is kiválasszak ezek közül néhányat.

Szerző: Várhegyi László

Bionyomtatás A TED-en e blogbejegyzés írásakor már 195.531-en nézték meg Taneka Jones „Nyomtassunk szerveket 3D-ben!” című, magyar nyelvű felirattal is megtekinthető előadását. Ez nem csoda, hiszen jóllehet a világon emberek százezrei várnak életmentő és életminőség-javító transzplantációra, a rendelkezésre álló szervek száma igencsak korlátozott. De mi lenne, ha létezne egy olyan technológia, amelynek segítségével új, „személyre szabott szerveket készíthetnénk a semmiből?” Elméletileg nem kizárt, hiszen a sérült és beteg szövetek és szervek regenerálhatók vagy létrehozhatók extracelluláris mátrix, sejtek és induktív biomolekulák különféle konfigurációival és kombinációival (Kevin Dzobo és munkatársai).

Erre törekszik a regeneratív orvoslás egyre jobban fejlődő ága, a bionyomtatás (amely közeli rokonságban áll a rétegek egymásra helyezésével szeletenként háromdimenziós tárgyakat készítő 3D-nyomtatással), amely fém, műanyag és kerámia helyett biotintát használ. Mi köze mindennek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? Remélhetőleg e blogbejegyzés végére választ tudunk adni Önnek erre a kérdésre.

Szerző: Várhegyi László

Termálvíz Már-már közhely, hogy Magyarország jelentős termálvízkészlettel és kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után hazánk a világ 5. termálvíz nagyhatalma.
Már csak ez a tény is indokolttá teszi, hogy foglalkozzunk a sebkezeléssel betöltött szerepükkel. Nálunk a 30 °C feletti hőmérsékletű vizeket nevezzük termálvíznek. Összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szempontjából megkülönböztetünk
- hévizet (35 °C-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, amely fürdőzésre, feltöltődésre alkalmas),
- gyógyvizet (igazoltan gyógyhatással rendelkező) és
- ásványvizet (ásványi anyag tartalma 1.000 mg felett van).
A mi szempontunkból most érdekes gyógyvizek gyógyászati alkalmazása fürdőkúraként és ivókúraként valósulhat meg. Ez a megállapítás, egyben a téma további szűkítése is, hiszen ahogy most nem foglalkozunk a nedves sebkezeléssel, úgy zárjuk ki e cikk tárgyából az egyébiránt a sebgyógyulást segítő hatású szénsavas fürdőket is.

Szerző: Várhegyi László

E-cigaretta ellenes reklám Mi a helyzet az elektromos cigarettákkal, hiszen a forgalomban lévő (utántölthető vagy patronos) készülékek elgőzölögtetik a nikotinos és a nikotinmentes folyadékokat is?

Már egy 2014-es, az Oral Diseases-ben megjelent cikk szerzői, Fawad Javed, Sergio V. Kellesarian, Isaac K. Sundar, Georgios E. Romanos és Irfan Rahman (University of Rochester) is úgy találták, hogy „a nikotin antiproliferatív tulajdonságokkal rendelkezik, és hatással vannak a fibroblasztokra in vivo, amelyek beavatkoznak a szövetek myofibroblast differenciálódásába az e-cigi használóiban. Ez befolyásolja a sebgyógyulást azáltal, hogy csökken a seb kontrakciója.”

Szerző: Várhegyi László

Sebkezelés ábrázolása a Firenzei kódexben A Firenzei kódex 11. könyve ír arról, hogy az aztékok agávét használtak a sebek kezelésére, a kis méretű gyümölcs levét felforralták, s főzés közben sót kevertek hozzá. „Ezzel meggyógyul az, aki megsebesült a fején, vagy valaki, akit valahol megvágtak, vagy akit megkéseltek.” A modern orvostudomány kimutatta, hogy kaktusz leve nagyon hatékony antibiotikum-összetevőket tartalmaz - nem csoda, hogy Mexikó egyes részein még ma is használják. Egy 1980-as tanulmány (Herszage, L., Montenegro, J. R. és Joseph, A. L.) leírja, hogy mai argentin sebészek egy csoportja is használt granulált cukrot (amely ugyanolyan mechanizmusban működött, mint az agávé) a fertőzések sikeres kezelésére és megelőzésére.

A 10. könyv részletesen leírja egy harctéri fejsérülés kezelésének módját. Lényege:
- mossuk meg a sebet meleg, friss vizelettel,
- kezeljük speciális növénylevéllel, hogy megállítsa a vérzést, majd
- öblítsük át a sebet a közönséges agávé (Agave americana) forró, sűrített levével!

Szerző: Várhegyi László

Erdei mályva, papsajt Prasanta Kumar Ghosh: Journal of Pharmacy and Pharmaceutical Sciences Phyto-Extracts in Wound Healing c. cikke szerint „Körülbelül 450 növényfajt azonosítottak, amelyek sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkeznek.” Például napjainkig 36 családhoz tartozó 61 afrikai gyógynövény különböző növényrészeiről, beleértve a leveleket, gyümölcsöket, a szár kérgét és a gyökérkivonatokat, bizonyították be tudományosan a sebgyógyító tulajdonságait. Természetesen a magyar mindennapokban is megtaláltuk, sőt helyenként még meg is találjuk a növényekkel való gyógyítás, és ezen belül a sebek kezelésének „alternatív” módszereit.

„Malua, vérző íny ellen - ha á virágit mézes borba vagy mézes vízbe meg főzed egy keués timsót vetz belé, száynak, ember inenec rothadássat, veszesset meg gyogyittya ha gyakran mosod vele” idézi a Wikipédia az első magyar füveskönyvet, Méliusz Juhász Péter Herbariumát (Kolozsvár, 1578). Tulajdonképpen találomra kiválasztva, a gyógynövények közül elsőként vizsgáljuk meg az erdei mályva (Malva sylvestris) humán egészségügyi vonatkozásait!

Szerző: Várhegyi László

NPWT-piac A MarketsandMarkets Research Private Ltd. nevű indiai cég a legkülönfélébb iparágakról készít rendszeresen elemzéseket. Az egyik ilyet a meglehetősen hosszú Negative Pressure Wound Therapy (NPWT) Market by Type (Conventional, Disposable NPWT, Accessories, Rental & Sales Volume), Wound Type (Surgical, Traumatic, Diabetic Foot, Pressure, Venous Leg Ulcers), End-User (Hospital, Homecare) - Global Forecast to 2025 (Negatívnyomás sebterápia (NPWT) piaca típusonként (hagyományos, egyszer használatos NPWT, kiegészítők, bérleti és értékesítési volumen), sebtípus (sebészeti, traumás, diabeteses láb, nyomási-, vénás lábfekélyek), végfelhasználó (kórház, otthonápolás) - Globális előrejelzés 2025-ig) címen jelentették meg. A 143 oldalas dokumentum szerint az NPWT-eszközök globális piaca az előrejelzések szerint a 2020-as 2,4 milliárd USD-ről 2025-re eléri a 3,2 milliárd USD-t, ami 6,1%-os éves átlagos növekedési ütemet (CAGR) jelent.

Szerző: Várhegyi László

Shakespeare Shakespeare élete és életműve is nagy rejtély. Néhány évtizede egy irodalomtudós ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincs olyan költő és drámaíró, akitől az emberiség többet tanult volna az emberiségről, mint Shakespeare-től, s alig van olyan, akinek a személyes életéről olyan keveset tudnánk, mint Shakespeare-éről. Irodalmi hagyatéka talán a leggazdagabb a világon: 37 színdarab, 154 szonett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Nincsenek személyes érzéseiről beszámoló levelek vagy naplók, életéből csak néhány epizód maradt fenn. Színműveinek teljes kiadása 1623-ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörténészek a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike az „avoni hattyú” tollából származik-e, vagy hogy származhatott-e mindez egyetlen embertől.

Szerző: Várhegyi László

Modern kötszerek piacaEz év februárjában látott napvilágot az „Advanced Wound Dressings Market Size, Growth 2020 Global Analysis By Share, Value, Merger, Business Insights, Trends, Statistics, Leading Players, Competitive Landscape And Regional Forecast To 2025 | Advanced Wound Dressings Industry Report” (kb. „Modern kötszerek piaci mérete, növekedés 2020, globális elemzés részarányonként, érték, összefonódás, üzleti betekintés, trendek, statisztikák, vezető szereplők, versenyképességi körkép és regionális előrejelzés 2025-ig”) című iparági jelentés. Jóllehet készítői még nem számoltak, számolhattak az új koronavírus-járvány közvetlen és közvetett, azonnali és hosszútávú hatásaival, úgy vélem, hogy főként a Medgadget.com és a Fortune Business Insights cikkeit felhasználva érdemes egy pillantást vetni a sebkezelés-sebgyógyulás e területére is.

Szerző: Várhegyi László

Dr. Wein Manó 1860. március 9.-én egy erdélyi kis faluban, Hacazselen Dr. Wein Manó arcképe született, amely a trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. Édesapja az a Wein János volt, aki bányamérnökként a budapesti vízvezeték-hálózat egyik tervezője és megalkotója, a budapesti Vízművek első igazgatója volt. Édesanyját Máderspach Antóniának hívták. 1882-ben orvosdoktori, 1884-ben műtőorvosi oklevelet szerzett Budapesten. Különösen a sebkezelés tanulmányozásával foglalkozott. A nedves vérrög alatti seb gyógyítására és az égési sebek gyógyítására vonatkozó új eljárása szakmai körökben feltűnést keltett. Az Orvosi Hetiszemle 1899/IV. számában például A fertőtlenítő sebkezelés és mai állása címmel jelent meg tanulmánya.

Szerző: Várhegyi László

Grúzia zászlaja a Jeruzsálemi Kereszttel, amely Jézus Öt Szent Sebét jelképezi A Wikipédia szerint: „Júdás árulását követően a zsidó hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták, megkínozták, megvádolták és átadták Jézust a római helytartónak, Quintus Pontius Pilatusnak, aki keresztre feszítésre ítélte a jelenlévő zsidó tömeg szavazata alapján. A keresztet Jézusnak magának kell felvinnie a Golgota hegyre.”

Az Öt Szent Seb azt az öt sebet jelképezi, amelyet Krisztuson ejtettek keresztrefeszítésekor. Ebből kettőt akkor okoztak, amikor Jézust a keresztrúdhoz erősítették. A szögek hossza 15-20, átmérője 1 centiméteres volt. Bár a legtöbb festmény úgy ábrázolja a jelenetet, hogy a római katonák az áldozatok tenyerét szegezték át, a valóságban a szögeket a kéztőcsontok és az orsócsont közé verték.

Szerző: Dr. Farkas Péter
COVID-18 & EPUAP

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – megemlékezve a 200 éve született Florence Nightingale munkásságáról – 2020-at az „Ápolók és szülésznők nemzetközi évének” nyilvánította. Ezzel azonban nemcsak az ápolók, hanem az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók előtt is tisztelgünk, akik a betegellátás „közvetlen élvonalában” végzik áldozatos, gyakran sok lemondással is járó munkájukat. Különösen felértékelődik tevékenységük ebben a nehéz időszakban. A koronavírus-járvány a világ minden országának egészségügyi rendszerére hatalmas terhet ró, szinte a végső határáig feszítve az intézmények és az egészségügyi dolgozók leterheltségét.

Szerző: Várhegyi László

Sebkezelés és COVID-19 2019. december 12-én egy új, korábban emberben nem azonosított koronavírustörzs jelent meg Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban. Mára a 21. század eddigi legsúlyosabb járványává vált az általa okozott COVID-19 betegség. A világ legtöbb országából jelentettek már fertőzéseket, a népesség egyharmada van hatósági vagy önként vállalt karanténban, sok országban kijárási tilalmat rendeltek el, vagy legalábbis feltételekhez kötik az otthonok elhagyását. Mindezt természetesen nem lehetett a határainkon feltartóztatni. Az egészségügyi ellátó rendszerre nálunk is egyre nagyobb nyomás nehezedik, az ott dolgozóktól pedig egyre nagyobb áldozatvállalást követel a fertőzöttek és a betegek ellátása.

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!