Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Olajpálma gyümölcse 2016-ban Zaizuhana Shahrim és munkatársai megállapították, hogy az olajpálma (Elaeis guineensis) védelmet nyújt a szabad gyökök „kitörése” ellen a seb helyén, valamint segíti a sebgyógyulási folyamat felgyorsulását. A pálmaolajból nyert természetes, nem-toxikus, antioxidáns vegyületnek, a tocotrienol-gazdag frakciónak (a tocotrienolnak és a tocoferol „koktéljának”) a használata előnyökkel járhat a bőrsebek rendellenes vagy nem megfelelő gyógyulásának szabályozásában. 2012-ben egy szintén az ázsiai országból érkezett tanulmány jelent meg az IJMS-ben. Sreenivasan Sasidharan és munkatársai a levélkivonatából készült kenőcs sebkezelő hatását vizsgálták meg. Eredményeik farmakológiai bizonyítékokkal támasztották alá számos afrikai ország népi gyógyászatának gyakorlatát, a patkányokon helyileg alkalmazott kenőcs nekik is jelentős gyógyulást elősegítő aktivitást mutatott a fertőzött sebekben. Ezen kívül más, például antioxidáns, antibakteriális és gombaellenes tulajdonságai is igazolódtak.

Szerző: Várhegyi László

Ecet Az ecetet már Hippokratész is használta sebgyógyításra, s az Mskt.hu Tudta-e Ön… rovatában is az szerepel, hogy jóval később, 1799-es kalendáriumában Veszelszki Antal az ecet fertőtlenítő hatásáról ír, amelynek alkalmazását vágott sebeknél, fertőző beteg környezetében (,,füstölni'' a gőzével) és ájultak élesztésénél említi meg elsősorban. Szintén a honlapon található meg Mészáros Gábornak a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk 2004/1-es számában megjelent történeti áttekintése az égési sérülések kezeléséről. Az ecettel kapcsolatos utalások szerint Paulus Aegineta a 600-as években a hólyagképződés megelőzésére ecetes keveréket javasol földből, amelynek már valamelyes detergens hatása is lehetett. Fabricius Hildanus különböző recepteket ad, amelyekben sok egyéb mellett whisky, ecet, friss vaj, ópium, kámfor és belladonna is található, s ezen szerekből kenőcsök, szappanok készültek, amelyeket naponta többször kellett a sebekre felvinni.

Szerző: Várhegyi László

Kefires étel A WebMD a kefir nagyon széleskörű alkalmazhatóságról tesz említést (pl.): „diaré” az antibiotikumokat szedőknél (antibiotikumokkal összefüggő hasmenés); a rákellenes gyógyszeres kezelés okozta hányinger és hányás; székrekedés; gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás); emésztőrendszeri fertőzés, amely fekélyekhez vezethet (Helicobacter pylori); magas koleszterinszint; a menopauza tünetei; cukorbetegség, szívbetegségek és stroke (metabolikus szindróma) kockázatát növelő tünetek csoportja; elhízás; gyenge és törékeny csontok (csontritkulás); laktóz intolerancia; az emésztés javítása és végül duzzanat (gyulladás) és sebek a száj belsejében (szájnyálkahártya-gyulladás). A külföldi szakirodalomban kutatva elsőként Hassan Fallah Huseini-nek (Kraj, Irán) és munkatársainak 2012 augusztusában, a Burns c. folyóiratban publikált tanulmányára bukkantam.

Szerző: Várhegyi László

Joghurt Az Advancedtissue.com szerint a joghurt cinket és fehérjét tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a sebgyógyuláshoz. A benne található egyéb vitaminok és tápanyagok, amelyek javíthatják a gyógyulást és az általános egészségi állapotot: vas, kálium, zsír, A-, D-, E- és K-vitamin. Ez az ízes, mégis egészséges étel a bakteriális erjedés terméke. Az ember a kőkorszak óta fogyasztja, és az ókori indiánok úgy vélték, hogy ez az „istenek ételének” egyik alkotóeleme. Már a Bibliában is megemlítik a savanyított tej jótékony hatásait, amelynek állítólag Ábrahám a hosszú életét köszönhette. Mindeddig kevés kutatást végeztek arról, hogy a joghurt mennyire hatékonyan javítja a sebgyógyulást; a klinikusok azonban továbbra is ezt az ételt javasolják a fehérje mennyiségének növelésére, ami elengedhetetlen az új szövetek kialakulásához. Egy 1993-as kutatásban úgy találták, hogy segíthet a seb gyakran sértő szagának ellenőrzésében, például egy fertőzötté vagy gangrénássá vált seb esetében. Ekkor a joghurtot tisztítás után helyileg alkalmazzák. Baktériumai csökkentik az érintett terület pH-értékét, ezáltal gátolják az egyéb baktériumok szaporodási folyamatát és az ebből eredő szagot.

Szerző: Várhegyi László

Édeskömény Az édesköményt az ősi Kínában és Indiában kígyómarás elleni szerként is használták. Hippokratész csecsemőkori bélgörcsök ellen ajánlotta, Dioszkoridész emésztést könnyítő gyógyszerként írja le. Magyarországra a rómaiak hozták el, a középkorban a kolostorok „füves kertjeiben” termesztették. Az Ankert.hu szerint „Olaja oldja a feszültséget a szorongást, meggyorsítja a sebek gyógyulást, kisebb sebek kezelésére kiválóan alkalmas”. A Healthline.com szerint a kömény nyolcféleképpen javíthatja egészségi állapotunkat, például bizonyos kultúrákban hagyományosan a sebek és a mérgező harapások gyógyítására, valamint a bevitt mérgek eltávolítására használják. Ugyanakkor sem az Rxlist.com, sem Wesam Kooti-nak (Sanandaj, Irán) és munkatársainak 2015-ös, a F. vulgrae Mill-t a világ 422.000 virágzó ezen belül az 5.000-nél több gyógyászati célra használt növénye közül az egyik legfontosabbnak nevező áttekintése nem említi meg a sebgyógyulásban, annak esetleges elősegítésében játszott szerepét.

Szerző: Várhegyi László

Ánizs Az ánizs gyógyhatásával számos más hazai oldal foglalkozik, de a sebkezelésben való alkalmazására – a népi gyógyászaton kívül – nem találunk utalást, még folyóiratunkban, a Sebkezelés-Sebgyógyulásban sem. Nem véletlenül, mert a nemzetközi szakirodalom sem túl gazdag. 2020. augusztus 1-jén az International Journal of Biological Macromolecules című szakfolyóiratban jelent meg Zohra Ghlissi-nek és munkatársainak (Sfax, Tunézia) tanulmánya. Vizsgálataik során a Pimpinella anisum magvakból (PAP) származó poliszacharid készítményt izolálták és jellemezték annak lézeres égési seb-gyógyító és gyulladáscsökkentő aktivitásának értékelésére egerekben. Állatkísérletükben igazolták a PAP gyulladáscsökkentő hatását a karragenán által kiváltott láb-ödéma modellben, amelyet csökkent ödéma és sejtes infiltráció, valamint oxidatív stressz markerek mutatnak az izomszövetben. A sebgyógyító hatást is kimutatták. A PAP-alapú gél lézeres égési léziókon történő helyi alkalmazása hét napos kezelés után felgyorsítja a seb záródását, a re-epithelizációs és átalakulási fázisokat.

Szerző: Várhegyi László

Abszint-plakát Három hete publikálták az Interneten Abderrahim Benkhaled‬-nek (M'sila Egyetem, Algéria) és munkatársainak az Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine szakfolyóiratban megjelent „Az Artemisia absinthium illóolaj fitokémiai profilja, antioxidáns aktivitása és sebgyógyító tulajdonságai” c. cikkét. A tanulmányban a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az Artemisia absinthium illóolaja mérsékelt antioxidáns aktivitást mutat. A 10%-os kenőcs fokozza a bőr sebének re-epithelizációját és felgyorsítja a gyógyulási folyamatot, alternatív gyógyszerként alkalmazható a sebkezelésben. A fehérüröm fű neve egy híres-hírhedt ital, az abszint egyik fő alkotóelemeként lehet Önnek ismerős. A szeszes ital nevének eredetéről, történetéről, előállításának és fogyasztásának módjairól, a hozzá kapcsolódó tévhitekről (stb.) részletesen olvashat a Wikipédián. Állítólagos káros hatásaiért növényi összetevőit, főleg a fehér ürömfűben található tujont tették felelőssé, egy időben be is tiltották, azonban a korabeli és mai abszint egyaránt csak kis mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot. A nagy, eredetileg 45-74% közötti alkoholtartalmú égetett szesz készítésekor a leveleit és virágait, s emellett az ánizs (Pimpinella anisum) és a római édeskömény (Foeniculum vulgare var. dulce) termését, valamint egyéb fűszereket használnak fel. Talán meglepő, de ezeknek az összetevőknek a népi gyógyászatban – külön-külön – sebgyógyító hatást tulajdonítanak. Vizsgáljuk meg ezeket röviden!

Szerző: Várhegyi László

Zene kórházban A Journal of Nursing szerint a zeneterápia segíthet a fájdalom enyhítésében a sebkötések cseréje után, amely az egyik legfájdalmasabb élmény a gyógyulási folyamat során. Emellett segít enyhíteni a szorongást, csökkenti a pulzusszámot és növeli a kényelmi szintet a sebkezelési eljárások során. Ezt a megállapítást alátámasztották például 2016-ban Kuo-Cheng Hsu és munkatársai (Tajvan), akik 2014. októbere és 2015. szeptember között végzett vizsgálataik eredményeit összegezve arra a megállapításra jutottak, hogy a zenei beavatkozás negyedik napjára a betegek fájdalma a sebkötés cseréje előtt, alatt és után jelentősen csökkent; a kötéscsere alatti és utáni negyedik nap szorongása szintén jelentősen csökkent. Az ápolók használhatnak megrendelt vényköteles fájdalomcsillapítókat, de ha fokozzák a nem farmakológiai beavatkozásokat, például időben történő zenei beavatkozást biztosítanak, és barátságos, kényelmes kórházi környezetet teremtenek, a betegek fájdalma és szorongása csökkenni fog.

Szerző: Várhegyi László

IgNobel-díj Ebben az évben szeptember 17-én adták át az IgNobel-díjat (az Alfred Nobel-re és az általa alapított díjra is szándékosan utaló elnevezésben a nobel nemest, kiválót jelent németül, az ig- pedig fosztóképző). Az elismerést a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda, akiknek tevékenysége értelmetlen (vagy elsőre annak tűnő) felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egészen egyszerűen mulatságos javaslatokhoz vezetett. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy milyen sebkezeléssel-sebgyógyulással foglalkozó témákkal foglalkoztak már a díjat odaítélők? Az Improbable Research oldalain keresve a nyertesek között nem találtam témánkba vágót, de munkatársuk, Alice Shirrell Kaswell idén júniusban beszámolt Neil W. M. Orr „Is a mask necessary in the operating theatre?” (Szükséges-e maszk a műtőben?) című 1981-es tanulmányáról (Annals of the Royal College of Surgeons of England). A szerző leírta, hogy 1980 folyamán a műtőjükben – változatlan rutin mellett – 6 hónapig nem hordtak maszkot. A sebfertőzési arányokat azután összehasonlították az előző 4 év megfelelő 6 hónapjával. A sebfertőzés nem nőtt a maszk nélküli időszakban, sőt valójában jelentős csökkenés volt tapasztalható. Véleménye szerint ez a megállapítás további vizsgálatot indokol.

Szerző: Várhegyi László

Epidermolysis bullosa A múlt héten egy olyan tanulmány jelent meg a Scientific Reports-ban, amely igen nagy visszhangot váltott ki a sebkezeléssel és sebgyógyulással foglalkozó gyakorló orvosok és kutatók körében. Ignacia Fuentes (Santiago, Chile) és a világ számos más kutatóintézetében (Chile, Ausztria, USA) dolgozó szerzőtársai egy olyan új módszert mutattak be a sejtek izolációjára, amely azonosíthatja az akut és krónikus sebek közötti különbségeket a JEB- (junkcionális epidermolysis bullosa) és az RDEB (recesszív dystrophikus EB) betegek között, valamint DNS-forrást biztosít a genetikai diagnózishoz. Az alapötlet nem tőlük származik, hiszen például Elisabeth Alice Slade (Bristol, Egyesült Királyság) és munkatársai 2017-ben is megfogalmazták már, hogy előnyt jelentene az a képesség, hogy a sebet a kötés eltávolítása nélkül, vagy a kidobott kötszer közvetlen értékelésével a sebet érintő további interferencia minimalizálása érdekében tudnánk elemezni.

Szerző: Várhegyi László

A fekély méretének pontos megállapítása A Wikipédia szerint a testen kívüli lökéshullám-terápia (Extracorporeal Shock Wave Therapy - ESWT) egy lökéshullámokkal végzett kezelés, amelyet ortopédiai elváltozások kezeléséhez alkalmaznak. Ezen elváltozások közé, egyebek mellett a sarokcsontkinövés okozta fájdalmak, a váll fájdalmas meszesedése, a tenisz-, illetve golfkönyök mellett a szócikk felsorolja a lábfekélyek és a nehezen gyógyuló sebek kezelését is. Valóban, Wolfgang Schaden (Bécs, Ausztria) és munkatársai már 2007-ben kimutatták (The Journal of Surgical Research) a különböző etiológiájú (poszttraumás, vénás, nyomás és artériás sebek) akut és krónikus sebekre alkalmazott elektrohidraulikus fókuszálatlan lökéshullámok biztonságosságát és potenciális hatékonyságát. A nagy energiájú, fókuszálatlan lökéshullámok alkalmazhatóságát nehezen gyógyuló sebek esetében R. Saggini (Chieti, Olaszország) és munkatársai 2008-ban erősítették meg.

Szerző: Várhegyi László

Gránátalma Augusztus 25-én jelent meg az Interneten Vildan Celiksoy (Cardiff, Egyesült Királyság) és munkatársainak cikke (Biomolecules) a gránátalmának a rák és a szív- és érrendszeri betegségek utáni harmadik legköltségesebb „rendellenesség”, a sebek kezelésében történő lehetséges alkalmazásáról, amely alkalmat is kínál számomra az e területre történő rövid betekintésre. A gránátalma vagy grenadin (Punica granatum) egy jól bevált népi gyógyszer, amely számos betegség kezelésében bizonyította és bizonyítja előnyeit, részben antimikrobiális és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt. Az ilyen kívánatos gyógyászati képességek a magas hidrolizálható tannin-, különösen a punicalaginnak tulajdoníthatók. Kevés tanulmány értékelte azonban a gránátalma képességeit az orális gyógyulás elősegítésére olyan helyzetekben, mint a periodontális betegség vagy trauma.

Szerző: Várhegyi László

Csiga Június 26-án került fel az Internetre Yuebo Wu-nak (Kumning Kína) és munkatársainak e körben elsőként végzett vizsgálatainak eredménye (Carbohydrate Polymers), amely szerint a nem antikoaguláns heparinszerű csiga-glikózaminoglikán (SGAG) elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását. A biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az SGAG nem rendelkezik antikoaguláns aktivitással a specifikus heparin-pentaszacharid szekvencia hiánya miatt. A farmakológiai kísérletek pedig azt sugallták, hogy az SGAG jelentősen felgyorsította a teljes vastagságú sebek gyógyulását a diabéteszes egerek bőrén. A szövettani és immunhisztokémiai elemzések azt mutatták, hogy az SGAG kezelés enyhítette a gyulladást és a dermális ödémát, és elősegítette az angiogenezist. E közelmúltban publikált absztrakt apropóján röviden szemlézzük a hazai és (főként) nemzetközi szakirodalmat a puhatestűek törzsébe tartozó, mintegy 110 ezer fajt számláló csigák és a sebgyógyulás kapcsolatáról. A pettyes éticsigát (Helix aspersa) az ókortól kezdve használják az emberi gyógyászatban; a csiga-váladék legkorábbi alkalmazása az orvostudományban az ókori görögökig nyúlik vissza.

Szerző: Várhegyi László

Amnionhártya Mi az az amnionhártya (amniotic membrane), s milyen kapcsolata van a sebkezeléssel? A magzatvíz (liquor amnii) egy semleges vegyhatású, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór választ ki. Az amnionhártya egy vékony szövet, amely a placenta magzati oldalát borítja be. Az emberi amnionhártyát több mint 100 éve használják bioanyagként a különféle szövetek műtéti rekonstrukciójához, mivel elősegíti a sebgyógyulást. Mint ahogy Kathrin E. Davis (Dallas, USA) és munkatársai a múlt héten, 2020. augusztus 21-én publikált cikkükben (International Wound Journal) is megállapították: az átfogó kezelés részeként az emberi AM-t széles körben alkalmazták a diabéteszes lábfekélyek (DFU), égési sérülések, dermatológiai rendellenességek és a szemfelület rekonstrukciójának kezelésében.

Szerző: Várhegyi László

Méhpempő Néhány bizonyíték arra utal, hogy a pantoténsav potenciálisan elősegítheti a sebgyógyulást. Egy tanulmány például megállapította, hogy a bőr fibroblaszt sejtjei növelik a sejtek differenciálódását és működését, amikor in vitro (nem a test belsejében) adják a PA-t. Ez a seb gyorsabb gyógyulásához kapcsolódik, de még több kutatást kell végezni annak meghatározására, hogy ugyanaz a hatás megjelenik-e az emberi testben. Más előzetes kutatások azt sugallják, hogy a B5-vitamin hidratáló hatással van a bőrre, azonban a kutatók nem tudják, miért működik ez. Megint más tanulmányok – elsősorban kémcsövekkel és állatokkal, de néhány emberek körében is – arra utalnak, hogy a B5-vitamin-kiegészítők felgyorsíthatják a sebgyógyulást, különösen műtét után. Ez különösen igaz, ha a B5-vitamint és a C-vitamint kombinálják.

Szerző: Várhegyi László

Biologikum A mostani blogbejegyzésben két friss tanulmány kapcsán a biologikumokat vesszük górcső alá, ezen belül is azokat a fejlett termékeket, amelyeket a krónikus sebek kezelésére használnak. Sebkezelő biologikumok alatt most olyan élő szervezetekből származó, vagy ilyen komponenseket tartalmazó szereket értünk, amelyek segítenek a fertőzések kontrollálásában vagy gyógyításában. Aktív biológiai ágenseket tartalmaznak, például növényi eredetű aktív biomolekulákat, amelyek antioxidáns, antimikrobiális vagy gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen biológiai sebgyógyító terápiák célja a gyógyulás felgyorsítása a gyulladásos mediátorok modulálásával vagy fokozásával. Az első elemzés készítője az indiai székhelyű Coherent Market Insights, de nyitottak irodát az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Japánban is. Címe: Wound Care Biologics Market Size, Trends, Shares, Insights and Forecast – 2025 (A sebkezelő biologikumok piacának mérete, trendek, részvények, betekintés és előrejelzés - 2025).

Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!