Sebkezelés Blog

Nyitóoldal > Blog

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Rheumatoid arthritis A szervezet antitest-szűrő funkciójának meghibásodása okozhatja a rheumatoid arthritist (RA-t) – számolt be május 7-i cikkében a Medicalonline.hu. A Nature Communications-ben megjelent egyik tanulmányra hivatkozva azt is megírták, hogy a betegség pontos oka egyelőre ismeretlen, de döntő szerepet játszanak benne azon antitestek, amelyek eredetileg a fertőzések leküzdésében játszanak főszerepet, mivel felismernek és megtámadnak bizonyos célpontokat, például vírusokat vagy baktériumokat. Egyes antitestek helytelenül termelődnek, ami azt eredményezi, hogy saját testünket támadják meg, de normális esetben testünk immunrendszere rendelkezik egy elég szigorú „szűrővel”, amely nem engedi ezeket funkcionálni. Új eredményeik alapján azonban az utrechti kutatók úgy vélik, hogy az RA-s betegeknél ez a mechanizmus nem működik megfelelően. Vajon milyen kapcsolat van az RA és a sebkezelés – sebgyógyulás között? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Telemedicina Új szabályok készülnek a telemedicinális egészségügyre – vette át május 3-án az InfoRádió írását több hazai médium, például a Weborvos.hu. Az ilyen szolgáltatások széles körű elterjedését a pandémia hozta magával. Egyfajta kényelmi funkciót jelent a betegek számára, de sok esetben az orvosok részéről is könnyíti az ellátásszervezést. Felmerülhet ugyanakkor, hogy a betegek nem kerülnek-e így túlságosan ki a háziorvosok látóköréből, illetve tisztázott-e, hogy mikor elég valóban egy elektronikus úton folytatott konzultáció, és mikor szükséges személyesen megjelenni a rendelőben. Vajon van-e létjogosultsága a telemedicinának a sebkezelésben is? – erre a kérdésre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Vitaminforrás Egy a Nature Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint egy niacin-származék növeli a szív- és érrendszeri események kockázatát. Az OTSZonline még április 16-i tudósítása szerint a szerből készített táplálékkiegészítőket öregedésgátló hatás, az ízületi gyulladás enyhítése és az agyműködés fokozása ígéretével reklámozzák, bár ezek közül egyik állítás sem bizonyított. A rokon vegyületet, a nikotinamidot pedig a bőrrák megelőzésére ajánlják a magas kockázatú betegeknél; egy nemrégiben megjelent tanulmány azonban ezt az állítást megkérdőjelezte. Vajon van-e kapcsolata a mindössze 14 atomból álló, a szervezet több mint 500 reakciójában szerepet játszó niacinnak és a nikotinamidnak a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresi a választ a mostani blogbejegyzés.

Szerző: Várhegyi László

Vér Április 17-e a Hemofília Világnapja. Ebből az alkalomból a Weborvos.hu egy összeállítást közölt erről a ritka, öröklött és egész életen át tartó véralvadási rendellenességről, amelyről már a 2. századból maradtak fenn írásos feljegyzések, de csak a 19. században született meg a betegség első, szakszerű leírása. Ez egy olyan ritka genetikai eredetű vérzékenység, amelynek jellemzője a vér alvadásához szükséges faktorok hiánya, csökkent mennyisége, illetve nem megfelelő működése miatt a vér nem tud megfelelően megalvadni. Két változata létezik: „A” és „B”. A cikk azt is megemlíti, hogy a hemofíliás beteg számára akár egy kisebb seb vagy sérülés is súlyos vérzéseket okozhat, így nem kérdéses, hogy van kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. Hogy melyek ezek a pontok, ezt járjuk körbe röviden a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Fusobacterium nucleatum Bizonyos baktériumok, amelyek a szánkban vannak, megtalálhatók a vastagbelünkben is, hiszen a véráramba kerülve az egész testünkben kárt okozhatnak – számolt be április 9-én egy brit orvos figyelmeztetéséről a Noklapja.hu. A szájhigiénia elhanyagolása sokféle betegség forrása lehet. Az egyik fuzobaktérium (Fusobacterium nucleatum), amely egy cukormegkötő fehérje segítségével tapad a vastagbélben található polipok és daganatok szöveteihez, például vastagbélrákot okozhat. Van-e kapcsolatuk ezeknek a baktériumoknak a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Meningitis Az USA egészségügyi hatósága felhívta az orvosok figyelmét, hogy az országban egyre több esetben fordul elő az olyan ritka, középkorú felnőtteket érintő meningococcus-fertőzés, amely és magasabb halálozási arányt mutat a szokásosnál – vette át a CNN hírét április 2-án a Penzcentrum.hu. A Neisseria meningitidis baktérium által okozott fertőzés meningitist (agy- és gerincvelőgyulladást) és vérmérgezést okozhat. Tipikus tünetei: láz, fejfájás, merev nyak, fényérzékenység és hányinger. Azonban sok mostani eset eltér ezektől a szimptómáktól, például kétharmaduknál véráramfertőzés (láz, hidegrázás, sötétlila kiütés) volt megfigyelhető. Vajon van-e a baktériumnak vagy a meningococcusnak kapcsolódása a sebkezeléshez? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Harangvirág Egy meglehetősen ritka eseményről számolt be március 26-i cikkében a National Geographic. Európában, az olasz Alpok lábainál, Lombardia dolomitos hegyei közt egy eddig ismeretlen fajba tartozó harangvirágot találtak. A cikkből megtudhatjuk, hogy az alpesi virágok körében a harangvirágok (Campanula, a latin „kis harangból”) rendelkeznek a legtöbb endemikus (csak egy bizonyos helyen élő) fajjal. A most Bergamótól északra felfedezett változat a Campanula bergomensis nevet kapta. Vajon szerepet játszik-e, játszott-e a harangvirág a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre a kérdésre keresem röviden a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Palástfű A Sokszínű Vidék március 20-i cikkében több olyan gyógynövényt is felsorolt, amelyek nem hiányozhatnak a nők házipatikájából. Ezek egyike a palástfű, amely a cickafarkhoz hasonlóan az első menstruációtól a klimaxig használható a különböző női nyavalyákra. Változókorban például csökkenti a verejtékezést, jó hatással van a hormonháztartásra és oldja a görcsöket. Alkalmazható a rosszullétek megelőzésére és enyhítésére, de fehér folyásra és méhgörcsökre is. Egyes források szerint a teája gyenge progeszterontermelő hatással is bír. Vajon használható a sebkezelésben is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Petri-csésze Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – számolt be magyar kutatók vizsgálati eredményeiről a Tudas.hu. A mikrobiom (például a bélflóra) a különféle betegségek és az öregedés hatására változik, mégis a kapcsolata az epigenetikai öregedésórákkal eddig ismeretlen volt. Ennek kiderítésére vállalkoztak a hazai szakemberek. Úgy találták, hogy a középkorú, illetve idős emberek között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult. Megállapításaikról bővebben olvashat a fenti linken, mi pedig tekintsük át röviden, hogy mi a kapcsolat a velünk, bennünk, rajtunk élő, minket tápláló, védő mikrobák (mikrobioták) és a sebkezelés – sebgyógyulás között.

Szerző: Várhegyi László

Sáfrány Virulnak már a sáfrányok – adta hírül március 6-i cikkében az Agrotrend.hu. Ezeket a kora ősszel és tavasszal nyíló, apró, ma már védett növényeket virágokat évezredeken át termesztették aranysárgaszínű bibéjéért, amely illatos, gyógyító hatású, és festésre alkalmas anyagokat egyaránt tartalmaz. De vajon van-e kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben. Megállapítható, hogy ez a növény olyan gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek csökkenteni a sebfájdalmat, a gyulladást és elősegítik a sebgyógyulást.

Szerző: Várhegyi László

Gyógytorna Két héttel ezelőtti blogbejegyzésemben egy „minisorozatot” indítottam az életmód és a sebkezelés / sebgyógyulás kapcsolatáról. Az Európai Sebkezelő Társaságnak (EWMA) a témáról 2020-ban indított, napjainkban is tartó kutatásairól megjelent „A betegek egészségi és életmódbeli tényezőinek hatása a sebgyógyulásra” c. dokumentumát bemutatva az elsőben a stresszel, az alvással, a dohányzással, az alkohollal, a leggyakrabban használt gyógyszerekkel és a tiltott drogok használatával kapcsolatos kérdésekkel, a másodikban a fizikai aktivitással és táplálkozással foglalkoztam. Jóllehet mindkettő nemzetközi szerzőgárdája (némi átfedéssel) igen sok forrásra (187-re illetve 115-re) hivatkozott, mégis úgy döntöttem, hogy megnézek még két a témában megjelent tanulmányt.

Szerző: Várhegyi László

Mozgás A múlt heti blogbejegyzésben a Weborvos.hu-nak egy az életmódtényezőknek az egészséget befolyásoló hatásával és fontosságával kapcsolatos tudósításának apropóján foglalkoztam az életmódnak – az egyéni döntéseink, szokásaink és viselkedésünk összességének – az egészségünkre és gyógyulásunkra gyakorolt hatásával, s elkezdtem a sebgyógyulással kapcsolatos összefüggések feltárását. Ebben a mesterséges intelligencia mellett segítségemre volt az Európai Sebkezelő Társaságnak (EWMA) a témáról 2020-ban indított egy napjainkban is tartó kutatásának eredményeiről a Journal of Wound Management című folyóiratban publikált két cikk: 1. Stressz, alvás, dohányzás, alkohol, gyakori gyógyszerek és tiltott drogok használata, illetve 2. Fizikai aktivitás és táplálkozás. A mostani blogbejegyzésben ez utóbbival foglalkozom részletesebben.

Szerző: Várhegyi László

Életmód Az életmódtényezők egészséget befolyásoló hatása és fontossága vitathatatlan az életmóddal összefüggő betegségek (például túlsúly, inzulinrezisztencia, hipertónia, diabétesz, szívbetegségek, depresszió) kezelésében – írta február 13-án egy életmódorvoslási konferencia kapcsán a Weborvos.hu. A rendezvényen többek között az is elhangzott, hogy a hazai lakosság 82%-a fizikailag inaktív, vagy hogy az elhízás tehető felelőssé az összhalálozás 10-30%-áért. Külön kiemelték a páciensek meggyőzésének, bevonásának jelentőségét, s az orvosi példamutatás jelentőségét. Vajon van-e, s ha igen, akkor milyen hatása az életmódnak a sebek gyógyulására? – erre a kérdésre keresek választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Vazelin Szép szemeket ígér a TikTok-trend, de komoly fertőzést okozhat – írta január végén a Házipatika.com. Egy fiatal lány videójáról számoltak be, amelynek megjelenését követően sokan vazelinnel kenik be a szemük sarkát, ez ugyanis állítólag megakadályozza, hogy hideg időben könnyezzen a szem és ennek köszönhetően a smink is érintetlen marad. A jelenség ellen több szakember is felemelte már a szavát, ugyanis ez homályos látáshoz, illetve a szem irritációjához vezethet, sőt akár komoly fertőzést is okozhat. Vajon van-e keresnivalója a vazelinnek a sebkezelés eszköztárában? – erre a kérdésre keressük a választ e hír apropóján ezen a héten. A petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy olyan szénhidrogén-vegyület, amelyet egy amerikai gyógyszerész, Robert Augustus Chesebrough fedezett fel.

Szerző: Várhegyi László

Borsmenta A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a borsmentát választotta az év gyógynövényének – adta hírül számos hazai médium, például a Tudas.hu is. A Sebkezelés Blog nyomon követi és bejegyzés-sorozat keretében dolgozta fel e megtisztelő titulusban részesülő növények és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát, kezdve 2013 győztesével, a máriatövissel, egészen 2023 díjazottjáig, a vadgesztenyéig. Folytassuk tehát ezt a hagyományt!

Szerző: Várhegyi László

Szifilisz A hivatalos adatok szerint 2018-tól 40%-kal nőtt a szifiliszes fertőzöttek száma hazánkban – adta hírül január 23-án a Medicalonline.hu. A Hvg360 cikkére hivatkozva arról is írtak, hogy az ezt kiváltó okok között az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával kapcsolatos gondok sorolhatók fel. Több mint 30 különféle baktérium, vírus, parazita terjedhet szexuális érintkezéssel. Közülük nyolc olyan kiemelt kórokozó van, ami nagyobb gyakorisággal fordul elő a világon. Ezekből jelenleg a parazita által terjesztett trichomoniasis, illetve a baktérium okozta gonorrhoea, chlamydiasis és szifilisz gyógyítható. Ez utóbbival, pontosabban a szifilisznek a sebkezeléssel való kapcsolatával foglalkozom röviden a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Fehér akác Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác” – írta január 7-i cikkének címében a G7.hu. Az írásban szó esik ennek az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafajnak az Európában, illetve Magyarországon történő elterjedésének története mellett arról is, hogy mivel egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Nem esik szó benne a különböző akácfajtáknak a humán egészségügyhöz, s különösen nem a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz való kapcsolódásáról. Ezt a „hiányt” pótlom a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Streptococcus pyogenes Az egész hazai sajtót bejárta annak a 33 éves családapának az esete, akit megtámadott egy húsevő baktérium, és belehalt a fertőzésbe. Jóllehet ez elsőre egzotikusnak hangzik, valójában egy hétköznapi megbetegedésről van szó, az ilyen tragikus kimenetelhez több körülmény szerencsétlen együttállása szükséges. Annyiban különleges, hogy egy vírussal, úgynevezett bakteriofággal fertőzött streptococcus az, amely arra a tulajdonságra tesz szert, hogy nagyon gyorsan lebontja a szöveteket, mert egy olyan specifikus enzimet termel, amelynek segítségével oldja a szöveteket. Az Infostart.hu által megkérdezett szakértő szerint mindig sebfertőzés révén kerül be a szervezetbe, tehát ha a sebkezelés nem időben vagy nem megfelelően történik, akkor nagyon súlyos következményei lehetnek.

Szerző: Várhegyi László

Fehér tündérrózsa A fehér tündérrózsát választották meg egy a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Biológiai Társaság által meghirdetett online hazai választáson az Év Vadvirágának – adta hírül január 8-án számos hazai médium, köztük például a Turistamagazin.hu. A Nymphaea alba olyan jelölteket előzött meg, mint a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a nagyméretű mocsári aggófű (Senecio paludosus). A National Geographic szerint a növény főként iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de megjelenik lassan folyó vizekben is. Levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4-5 zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Vajon van-e kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Trend Az egészségipar folyamatos fejlődése és a sebkezelés területén történő tudományos előrelépések szinte naponta változtatják meg az orvoslás és a betegellátás módját. A sebkezelés tudománya kiemelkedően fontos szerepet játszik ezen a területen, hiszen a sebek kezelése nemcsak a betegek gyógyulását befolyásolja, hanem a hosszú távú eredményeket és az életminőséget is. A sebkezelés tudományának jövője szorosan összefonódik az iparági trendekkel és a piaci igényekkel. Azok a vállalkozások és kutatócsoportok, amelyek képesek a legfrissebb trendekre reagálni, és azokat beépíteni a fejlesztéseikbe, valószínűleg meghatározó szerepet játszanak majd a sebkezelés terén. Az együttműködés és a multidiszciplináris megközelítés kulcsfontosságú lesz a sikeres jövőbeli sebkezelési módszerek kifejlesztésében és elterjesztésében.

Szerző: Várhegyi László

Szőlő Hogyan is búcsúzhat az ó évtől és köszöntheti az újat egy a sebkezeléssel és a sebgyógyulással foglalkozó blog, mint egy olyan szilveszteri szokás bemutatásával, amely valamilyen formában kapcsolódik annak tematikájához?! A mikulásvirág, a fagyöngy, a fenyő, az alkohol és a lencse után ebben az évben a szőlőt választottam erre a célra, hiszen a Netspanyol.com cikkében azt olvashatjuk, hogy az egyik kapcsolódó spanyol hagyomány szerint minden ottani település és nagyobb város főterén egy arra kijelölt óra hangjátéka (la campanada) jelzi az év utolsó másodperceit. A 12 hangos óraütés ritmusára mindenki egy-egy szőlőszemet vesz a szájába, jelképezve az új év hónapjait, és biztosítva a jólétet. Mexikóban minden elfogyasztott szőlőszem előtt kívánnak is valamit, és azt remélik, hogy az a következő esztendőben valóra is válik.

Szerző: Várhegyi László

Fokhagyma Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének – adta hírül december 12-én a Hvg.hu. A szakértők és a média szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, mégis a cikk elegendő apropót szolgáltat ahhoz, hogy a mostani bejegyzésben a fokhagyma (Allium sativum) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden. A fokhagyma az az amarilliszfélék családjába tartozik, és gazdag biológiailag aktív vegyületekben, például allicinben, allinben és ajoénben. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a gyógy- és fűszernövény antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságaihoz, amelyek segíthetnek a sebek fertőzésének megelőzésében és a gyógyulási folyamat felgyorsításában.

Szerző: Várhegyi László

Joghurt Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, amelyeket szegedi kutatók végeznek. A Tudas.hu december 5-én ismertette közleményüket, amelyben többek között az áll, hogy a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is. A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek. Vajon kapcsolatban áll-e a bélflóra a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

AIDS Világnap Számos médium emlékezett meg idén is az AIDS elleni küzdelem december 1-i világnapjáról. A Euronews.com például az ENSZ-nek e betegséggel foglalkozó szervezetének, az UNAIDS-nek a legfrissebb jelentését idézve arról írt, hogy 2030-ra megszűnhet közegészségügyi kockázatként, ha a világ vezetői támogatják az alulról szerveződő közösségeket a betegség elleni küzdelemben. Világszerte óriási az előrelépés a HIV elleni küzdelemben, az AIDS miatt bekövetkezett halálesetek 70%-kal csökkentek a 2000-es évekbeli csúcspontjuk óta. Ugyanakkor évente továbbra is csaknem 1,3 millió új HIV-fertőzést regisztrálnak. E heti blogbejegyzésemet tehát az először 1981-ben az USA-ban leírt szerzett immunhiányos tünetegyüttes és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak szentelem.

Szerző: Várhegyi László

Magas vérnyomás A Magyar Tudomány Ünnepe „Tudományünnep+” című esti előadás-sorozatának keretében az mta.hu november 17-i tudósítása szerint referátum hangzott el a szívinfarktus, az érszűkület és a stroke előhírnökéről, a magas vérnyomásról. Az előadás a tünetmentes hipertóniás betegek vizsgálatával szerzett kutatási eredményeket tekintette át. Laboratóriumi, ultrahang- és pszichológiai tesztek együttes használatával ugyanis megállapították, hogy már a csak rövid ideje fennálló magas vérnyomás is rontja az érfal állapotát, annak rugalmasságát, sőt a kognitív teljesítményt (figyelem, memória stb.) is. Vajon hatással van a sebkezelésre és a sebgyógyulásra is? – ezzel foglalkozom a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Fogamzásgátlás A szájon át szedhető fogamzásgátló tablettákban található szintetikus hormonok károsíthatják a félelemszabályozási folyamatokat a nők agyában – írta még november 9-én a Medicalonline.hu. A ScienceAlert nyomán arról is tudósítottak, hogy a kanadai kutatók eredményei segíthetnek megmagyarázni a félelemmel kapcsolatos azon mechanizmusokat, amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket. Úgy vélik, fontos tudatosítani, hogy a tabletták hatással lehetnek az agyra és annak működésére. Vajon kapcsolódnak-e ezek a szerek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Eper Az eper csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, és javíthatja a hangulatát azoknak, akik hajlamosak a mentális hanyatlásra – írta november 7-i cikkében a 24.hu. A Sciencealert.com-on megjelent tudósításra hivatkozva arról számoltak be, hogy jobb a memóriájuk, valamint kevesebb depresszióra utaló tünetet tapasztalnak azok a középkorú, túlsúlyos emberek, akik napi rendszerességgel fogyasztanak a gyümölcsből. A rendszeresen epret evők memóriája fejlődött, valamint könnyebben figyelmen kívül hagyták a zavaró tényezőket, javult a hangulatuk, hatékonyabban tudták végre hajtani napi teendőiket, továbbá a társaskapcsolatok terén is jobban teljesítettek, mint a gyümölcsből nem fogyasztók. Vajon az eper alkalmazható (lenne) a sebkezelésben is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Koriander Utálod a koriandert? Nem kell megenned, elég, ha szagolod! – ezzel a címmel választotta a zellerfélék családjába tartozó növényt cikkének témájául október 31-én a Marieclaire.hu. A Cornell Egyetem kutatói ugyanis kiderítették, hogy genetikai oka van annak, hogy sokan, az emberek 10-14%-a utálja a koriandert. Pedig érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani, mert például gyulladáscsökkentő flavonoidokat tartalmaz, amelyek segítenek a krónikus balesetek megelőzésében. Találhatunk benne kalciumot, vasat és folsavat is. Emellett kiváló lutein- és zeaxantinforrás, így a szem egészségét is támogatja. Vajon alkalmazható a sebkezelésben is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Hemoglobin A hemoglobin nem csak a vérben tölt be kulcsfontosságú szerepet – tudósított még október 26-án egy a Nature-ben nemrégi publikált tanulmányról a Qubit.hu . Emlősökben ez a vastartalmú metalloprotein teszi ki a vörösvértestek szárazanyag-tartalmának 97%-át, s ez a fehérje szállítja az oxigént a tüdőtől vagy kopoltyútól a szervezet többi részébe. Most kínai kutatók hemoglobint tartalmazó struktúrákat találtak a kísérleti állatok bordáiban és végtag-ízületeiben, sőt humán térdízületek porcos képleteiben is. Ezek az eredmények a kóros csontnövekedési zavarok mellett olyan vele született rendellenességek terápiáit is megalapozhatják, mint például a törpenövését. Vajon milyen szerepet tölt be a hemoglobin a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre a kérdésre keresem a választ röviden az e heti blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Adatelemzés Egy a Nature Medicine c. folyóiratban megjelent cikk szerint egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült egy olyan tesztet létrehoznia, amely két biomarker alapján képes előre jelezni a Covid-19 diagnózisát követően beálló kognitív deficitet. A Medicalonline.hu október 17-i ismertetője bemutatta, hogy olyan fehérjék normálisnál magasabb szintjét azonosították, amelyeknek a véralvadás folyamata során van fontos szerepük: az első profilban a fibrinogén volt jelen a szokásosnál nagyobb koncentrációban, míg a másodikban a d-dimer szintje volt magas. Vajon szerepet játszanak a biomarkerek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Szelén A szelenoprotein P hiány a szívelégtelenség incidenciájának magasabb kockázatával társul – adta hírül még szeptember végén a Medicalonline.hu. A kutatók úgy találták, hogy a legnagyobb mennyiségben előforduló szelenoprotein, a szérumban jelenlévő szelén fő hordozója, a SELENOP szerepet játszik a szelén homeosztázisában és megoszlásában, és korábban már kapcsolatba hozták a kardiovaszkuláris betegségekkel. Vajon a szelén kapcsolatba hozható a sebkezeléssel és a sebgyógyulással is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Szerző: Várhegyi László

Genetika Segítheti az epigenetika a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását? – tette fel a kérdést szeptember 29-i cikkének címében a Tudas.hu. A tudományág azt tanulmányozza, hogy a környezeti hatások és más külső-belső tényezők, hogyan befolyásolják génjeink működését. A diabétesz sokféle módon alakulhat ki: gyakran genetikai úton öröklődik, ugyanakkor megjelenhet a génektől függetlenül is, például fakadhat túlsúlyproblémákból, mozgásszegény életmódból, egészségtelen étrendből vagy az életkorból is. A felnőttkori cukorbetegséget pedig olyan epigenetikai tényezők okozhatják például mint az anya cukorbetegsége a terhesség idején, a magzatkori alultápláltság vagy az alacsony születési testsúly. Hogyan jelenik meg ez a tudomány a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre keresi a választ (röviden) a mostani blogbejegyzés.

Szerző: Várhegyi László

Varjúháj Két héttel ezelőtt a Sokszínű Vidék három, a legjobb természetes agyserkentőnek tartott növényt mutatott be. Az írás alapján egy „minisorozatot” indítottunk ezek bemutatására. A nootropikumok olyan kiegészítők, amelyek a kognitív teljesítményt javítják, így az agy teljesítményének optimalizálására történő használata egyre népszerűbb. Széles körben elérhetők és többféle hatásmechanizmussal rendelkeznek, amelyek között a véráramlás javítása, az idegrendszer stimulálása és az agysejtek védelme is szerepel. Az ázsiai ginzeng (Panax ginseng), majd a kislevelű bakopa (Bacopa monnieri) után most az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea, sarki gyökér, aranygyökér vagy rózsagyökér), és tágabban véve a Rhodiola nemzetség esetében tekintjük át, hogy van-e a kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Szerző: Várhegyi László

Bakopa A B. monnieri egy évelő, kúszónövény, amely Dél- és Kelet-India, Ausztrália, Európa, Afrika, Ázsia, valamint Észak- és Dél-Amerika vizes élőhelyein honos. Egyéb elnevezései: vízizsóp, brahmi, kakukkfűlevelű gratiola, a kegyelem gyógynövénye. A növényt már az ayurvédikus gyógyászatban is alkalmazták annak érdekében, hogy egy teljesen tiszta tudatállapotot és fokozott agyi működést érjenek el. A Brāhmī ghṛtam eredményesen kezeli az asztmát, az epilepsziát, a tumorokat, a fekélyeket, valamint olyan mindennapi problémákat is, mint a felfújódás vagy az emésztési zavar. Elsőként az i. sz. 6. század körül írták le az ősi szanszkrit könyvekben, amelyekben a medhya rasayana (medhya jelentése értelem; rasayana – megfiatalítás) kategóriájába sorolják; a gyógynövények egy olyan osztályába, amelyekről ismert, hogy javítják a memóriát és az intelligenciát. A Siddha-gyógyászatban székrekedés, fájdalmas vizelés, ödéma, ideggyengeség és gyenge memória esetén, az Unani-gyógyászatban pedig agyi és idegrendszeri gyengeségek kezelésére alkalmazzák. Nepálban a friss levét égési sérülések kezelésére használják.

Szerző: Várhegyi László

Ginzeng Három, legjobb természetes agyserkentőnek tartott növényt mutatott be szeptember 11-én a Sokszínű Vidék. A nootrópikumok olyan anyagok, gyógyszerek vagy kiegészítők, amelyek a kognitív funkciókat, például az emlékezetet, a figyelmet, a tanulást és a mentális teljesítményt javíthatják vagy támogathatják. Ezek a szerek gyakran „okos gyógyszerek” vagy „agyserkentők” néven is ismertek. A nootrópikumok célja az agyműködés optimalizálása vagy javítása, és olyan emberek számára lehetnek vonzóak, akik szeretnék növelni a munkateljesítményüket, fokozni a tanulási képességüket vagy csak általánosságban javítani az agyi funkcióikat. A cikkben szereplő növények: az ázsiai ginzeng, a kislevelű bakopa és az illatos rózsás varjúháj. Az írás apropóján egy „minisorozat” keretében tekintsük át e három gyógynövény kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

Szerző: Várhegyi László

Bodza Nem éri meg leszedni a bodza-termést – adta hírül szeptember 6-án a Kisalföld.hu. Immunerősítő hatása miatt a Covid-világjárvány ideje alatt megnőtt iránta a kereslet, ezért az elmúlt három évben sokan telepítettek a növényből, s ezek a területek mostanában fordulnak termőre. A kereslet csökkenésével viszont csökkentek a felvásárlási árak is. A Sebkezelés Blogon azonban nem gazdasági jellegű írásokat jelentetünk meg, ezért foglalkozzunk e cikk apropóján azzal, hogy vajon van-e a bodzának (sambucus) kapcsolódása sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz! A Wikipédia a köptető, izzasztó hatását említi meg. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Alkalmazzák a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is.

Szerző: Várhegyi László

Kergeméz Több ezer éve mumifikálódott méheket találtak – írta augusztus 30-án a Live Science nyomán a 24.hu. Ez az első olyan megkövesedett méhfészek, amelynek belsejében rovarokra bukkantak. Még abban az időben éltek, amikor Egyiptomot a fáraók uralták. Az állatok egy felszín alatti fészekbe rakták le petéiket, ahol a méhivadékok idővel begubóztak. Az érintett példányok már nem tudtak kikelni, s egyszerre pusztulhattak el egy hirtelen fagy vagy áradás következtében. A kaptár körül egy oxigénmentes minikörnyezet jöhetett létre, ami hozzájárult a kivételes konzerválódáshoz. A hír egy korábbi olvasmányélményemet juttatta eszembe, amely arról szólt, hogy amennyiben ókori mézet találunk, azt ne kóstoljuk meg rögtön, mert akár még kergeméz is lehet. Szenteljük hát az e heti blogbejegyzésünket ennek a témának!

Szerző: Várhegyi László

Rizstermesztés Alacsony vízigényű rizsfajtákat állítottak elő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei Szarvason – adta hírül számos hazai médium, köztük például a Hazipatika.com. A kísérleteket az árasztásos technológia magas vízigénye indokolta, ugyanis 1 kilogramm fehér rizs előállítása 5 ezer liter vizet igényel. Az e nélkül termeszthető fajtákhoz feleennyi vagy akár kevesebb is elég, ráadásul a termesztéssel járó metánkibocsátás is alacsonyabb. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a már az újkőkor óta ismert, legalább 8000 fajtában termő rizs (Oryza sativa) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden.

Szerző: Várhegyi László

Kék fény A Melbourne-i Egyetem egyik kutatócsoportjának Cochrane-áttekintéséből az derült ki, hogy a 2000-es évek elején megjelenő kék fény-szűrő szemüvegek iránti érdeklődés a COVID-járvány első évében ugyan ugrásszerűen megnőtt, de ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok szerint „valószínűleg nincs hatásuk a digitális szemfáradtság csökkenésére” – adta hírül augusztus 18-án a Qubit.hu. A speciális szemüvegek rossz hatékonysága valószínűleg két tényezőnek tudható be: egyrészt az IT-eszközök esetében nem olyan nagy a blokkolandó kék fény mennyisége, másfelől maguk a szemüvegek sem szűrnek meg belőle túl sokat – a lencsék általában a kék fény 10-25%-át blokkolják. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten azt vizsgáljuk meg, hogy vajon a kék fény alkalmazható-e a sebkezelésben?

Szerző: Várhegyi László

Depresszió Az amerikai FDA engedélyezte az első, szülés utáni depresszió kezelésére szolgáló gyógyszer forgalomba hozatalát – adta hírül az Engadget-re hivatkozva a 24.hu. A szer várhatóan néhány napon belül kifejti hatását, s szedésével elkerülhető, hogy a nőknek kórházba kelljen menniük a problémáikkal. Korábban a kezelés leggyakoribb módja ugyanis intravénás injekciót igényelt. Mindenesetre ez a hír most apropót szolgáltat ahhoz, hogy az eheti blogbejegyzés témájául a depresszió és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolatát válasszam.


Az illusztrációk forrásait az adott cikknél tüntettük fel.


Megosztás:

Facebook Twitter LinkedIn Pinterest


Kövessen minket!:
Facebook


Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!



Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!