A Sebkezelés Blog archívuma - 14

Írországi kutatók magyarázatot találtak arra a jelenségre, hogy a napi biológiai óránk hatással lehet az oltások hatásosságára. A Hvg.hu Tudomány rovatának tudósítása szerint az írországi RCSI Orvosi és Egészségtudományi Egyetem szakemberei a vakcinaválaszban kulcsfontosságú immunsejtek mitokondriumaiban végbemenő változásokat vizsgálták. Ezek a mitokondriumok kétféle formát; hosszú, hálózatos hurkokat vagy apró kis darabokra töredezettet vehetnek fel. Hogy mikor melyik formát részesítik előnyben, azt a dendritikus sejteken belüli cirkadián óra szabályozza. Vajon van-e a cirkadián ritmusnak szerepe a sebkezelésben? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.

Több országban is hiánycikké váltak az amoxicillin, a cefalosporinok és más, széles körben használt antibiotikumok – tudósított december 12-én a Medicalonline.hu. Az Index cikkét átvéve azt is megjegyezték, hogy gyártók a hiányt több tényezőnek tulajdonítják. Eleve megnövekedett a kereslet amiatt, hogy a világjárvány idején bevezetett korlátozások feloldását követően megnőtt a kereslet, ugyanis többen betegednek meg. Gondok vannak az ellátási lánccal az összetevőkön át egészen a csomagolásig, s nem szabad megfeledkezni a hatóságok általi árkorlátozás hatásairól sem. Amíg ez a helyzet fennmarad, addig vannak, akik a készletek megőrzése érdekében rövidebb antibiotikumkúrákat javasolnak, mások viszont úgy vélik, hogy a kezelés időtartamának korlátozása azt jelentheti, egyesek nem gyógyulnak ki a fertőzésükből. Vajon kihatással van-e, lehet-e ez a sebkezelésre, másként megfogalmazva, egy elemet kiragadva, hogyan kapcsolódnak az antibiotikumok, s különösen az amoxicillin a sebkezeléshez? Erre a kérdésre keressük a választ az eheti blogbejegyzésben.

Végre kiderült, mire jó az ivermektin – adta hírül a Mikulás napján a Telex.hu. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem friss kutatása szerint két parazitaellenes szer, ez és a fluralaner hatásos lehet az ágyi poloskák ellen a csirkefarmokon. Az ivermektin (ivermectin) név onnan lehet ismerős, hogy korábban gyakran emlegették a Covidot legyőző csodaszerként, de a tudományos kutatások nem támasztják alá alkalmazását a koronavírus által okozott megbetegedés kezelésére vagy megelőzésére. És a sebkezelésben alkalmazható, már azon kívül, hogy számos kutatás során a kísérleti állatokat előzetesen ezzel a szerrel féregtelenítik? – erre a kérdésre keresi a választ az e heti blogbejegyzés.

November 29-én tudósított a Hvg.hu egy a JAMA Network-ön megjelent cikkről, amely szerint a placebo pont ugyanannyira hatásos a fájdalomcsillapításban, mint a kannabisz. A szerzők a kutatásba bevont 20 tanulmány elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy a kísérletekben résztvevők közül a „látszatorvossággal” kezeltek is lényegesen kevésbé érezték intenzívnek a fájdalmat. Filip Gedin és munkatársai áttekintésükben és metaanalízisükben nem ejtettek szót e tudatmódosító szernek a sebkezelés során történő alkalmazásáról, illetve alkalmazhatóságáról. Ezt a „hiányt” pótlom az e heti blogbejegyzésben.

Az Edinburghi Egyetem kutatóinak állatkísérletei szerint a leprát okozó baktérium az egészséges növekedés serkentésével képes csaknem megduplázni a máj méretét. A felfedezésről november 21-én tudósító Infostart.hu arra is kitért, hogy a Mycobacterium leprae azért teszi ezt, hogy több megfertőzhető szövetre tegyen szert, képességét ugyanakkor felhasználhatja a tudomány a szervek regenerálására is. A Cell Reports Medicine c. folyóiratban megjelent tanulmányban Samuel Hess (Edinburgh, Egyesült Királyság) és munkatársai azt is kimutatták, hogy a baktérium ismét fiatallá változtatta a máj sejtjeit, amelyek így újra gyorsabban tudnak szaporodni. A sejtek DNS-e olyan képet mutatott, mintha sokkal fiatalabb állathoz, akár magzathoz tartozna. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a lepra és a sebkezelés kapcsolódási pontjait tekintsük át, különös tekintettel a fekélyekre.

Egy a New Scientist-ben megjelent cikk szerint a szilíciumcsip-gyártásban használt rendkívüli környezetterhelésű polimereket a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) termőtestének külső, bőrnek is nevezett képlete megfelelő alternatívája a mai szubsztrátoknak. A Qubit.hu november 14-i beszámolója kitér arra is, hogy a papírlap vékonyságú gombabőr rugalmassága és szigetelőképessége 200 Celsius-fokos hőmérsékleten sem változik, amennyiben nincs kitéve tartós nedvességnek, illetve UV-fénynek. A természetes talajban két hét alatt lebomló gomba-szubsztrát bevált olyan eszközök alapakkumulátoraként is, mint amilyenek például a Bluetooth-érzékelők. És a sebkezelésben? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Most először adtak embernek mesterséges vörösvérsejteket – adta hírül november 7-én a Qubit.hu. A New Atlas információira hivatkozva beszámoltak arról, hogy ezeket a vérsejteket a vérben található őssejtekből állították elő. Jóllehet ehhez is szükség van emberi vérre, de nincs szükség a kompatibilitási szabályok betartására, vagyis arra, hogy a donorok és a páciensek vércsoportja egyező legyen. Vajon a transzfúzió kérdése felmerül a sebkezelés és a sebgyógyulás vonatkozásában is? Erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben. A válasz minden bizonnyal igen, ráadásul már régóta, hiszen a Magyar Sebkezelő Társaság folyóiratában, a Sebkezelés – Sebgyógyulásban Mészáros Gábor arról írt, hogy Ferdinand von Hebra (1816-1880) 1874-ben vértranszfúzióval kísérelte meg gyógyítani az égési sérüléseket. Két esetben 100 ml (sötét, sűrű) vért vett le, és egészséges donoroktól levett nagyobb vérmennyiséggel pótolta azt. Érdekességként megjegyezte, hogy mindkét esetben egyesült államokbeli orvosok voltak a donorok, akik tanulmányúton tartózkodtak Bécsben.

Az mRNS-vakcinák átmenetileg erősebb menstruációs vérzést okozhatnak – írta november 2-án a Weborvos.hu. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyógyszerek alkalmazásárért felelős kockázatértékelési bizottsága, a PRAC azt javasolta, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináinak a mellékhatásai közé vegyék fel az átlagosnál erősebb menstruációs vérzést is. A menstruációs zavar egyelőre ismeretlen gyakoriságú, de előfordult az első és második dózis, valamint az emlékeztető oltás esetében is. Vajon megjelenik-e a menstruáció a sebkezeléssel-sebgyógyulással foglalkozó szakirodalomban is? – erre keressük a választ ezen a héten.

A Neuraxpharm Group és az mjn-neuro cégek bejelentették, hogy együttműködnek egy olyan digitális egészségügyi megoldás forgalmazásában, amely magasszintű segítséget nyújt az epilepsziás rohamok okozta balesetek megelőzésében a gyógyszerrezisztens pácienseknél – tudósított a Medicalonline.hu. Az mjn-SERAS egy non-invazív érzékelőből álló orvostechnikai eszköz, amely valós időben rögzíti az agy elektromos aktivitását, és a mesterséges intelligenciájú algoritmusoknak köszönhetően figyelmeztet, amikor az epilepsziás roham kockázata magas. Vajon vannak-e a világ lakosságának hozzávetőlegesen 0,5-1%-át érintő betegségnek (régiesen frásznak, nyavalyatörésnek, sülykórnak), amelynek a kiváltó okai között is szerepelhet egy agyi trauma – seb, sérülés –, és a sebkezelésnek kapcsolódási pontjai? E hír apropóján erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

„A horkolás nem egyenlő az alvási apnoé jelenlétével!” – címmel jelent meg egy írás október 20-án, a Magyar Sebkezelő Társaság XXIV. Kongresszusának kezdőnapján a Weborvos.hu-n. Az alvási apnoé az egyik leggyakoribb alvászavar hazánkban – tudhatjuk meg a cikkből. Gondolnunk kell rá, ha úgy érezzük, hogy eleget aludtunk az éjszaka, mégis állandó fáradtság uralkodik rajtunk. Gyakori jelenség a figyelem-, a memória- és a koncentrációs zavar, de az éjszakai vizeletürítés is. A horkolás, a kompenzáló hörgő légzés szintén az alvási apnoé tünetei közé tartoznak. Vajon a sebgyógyulásra is hatással van? Erre a kérdésre keressük a választ röviden a mostani blogbejegyzésben.