A Sebkezelés Blog archívuma - 16

Úgy tűnik, hogy megtalálták a világ legmérgezőbb gombájának számító gyilkos galóca toxinjának ellenszerét – tudósított május 17-én a The Guardian című brit napilap online kiadására hivatkozva a Weborvos.hu. Az Amanita phalloides legerősebb toxinja egy alfa-amanitin nevű peptid, egyfajta amatoxin, amely máj- és veseelégtelenséget okoz. Kínai és ausztrál kutatók most megállapították, hogy az indocianin zöld (ICG) elnevezésű színezék blokkolja ennek mérgező hatásait. Emellett a szer növelte a mérgezés utáni túlélés valószínűségét. Vajon vannak az Egyesült Államokban az orvosi képalkotásban használt, időnként indociánzöldnek is nevezett ICG-nek és a sebkezelésnek kapcsolódási pontjai? Erre a kérdésre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

A Magyar Kísérletes Klinikai és Farmakológiai Társaság közel három évtizede tünteti ki a legkorszerűbb készítményeket, amelyek modern terápiás lehetőségekhez segítik hozzá a betegeket hazánkban. A rangos szakmai elismerést ebben az évben az AstraZeneca (központja Cambridge, Egyesült Királyság) cég dapagliflozin hatóanyagú gyógyszere nyerte el, amely a cukorbetegségben érintettek, valamint a szívelégtelenségben és az idült vesebetegségben szenvedők túlélési esélyeit és életminőségét javíthatja – tudósított a döntésről május 11-én számos hazai médium, köztük például a Weborvos.hu. A termék komplex terápiás módszert jelent a három népbetegség bármelyikében szenvedő páciensek számára. A medicina a világ több mint 100 országában rendelkezik ezekkel a jóváhagyott indikációkkal. Vajon alkalmazható a sebgyógyulás segítésére is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

A 2022-es alumínium után idén a lanolint választotta a 2023-as év kontakt allergénjének az 1989-ben alapított Amerikai Kontakt Dermatitisz Társaság – tudósított róla a Pharmaonline.hu. Cikkükben azt is leírták, hogy az elsősorban bőrpuhító tulajdonságairól ismert lanolin nagy molekulatömegű észterek, alifás alkoholok, szterolok, zsírsavak és szénhidrogének összetett keveréke, amelyet évszázadok óta széles körben használnak bőrpuhító tulajdonságai miatt. Megtalálható például zsíros kézkrémek, száraz bőrre ajánlott testápolók, láb- és ajkápolók, bőrkiütés elleni gyógykrémek, hintőporok, speciális szappanok és hidratáló krémek összetevői között, de a lanolinos borotvakrémet például a baseball-játékosok is gyakran használják kesztyűjük megpuhítására. Vízzáró réteget képez a bőr felszínén, segíti a lipidek munkáját. Vajon a sebkezelőkét is? – erről szól az eheti blogbejegyzésünk.

Komplex gyógynövénykivonatokat tartalmazó hústermékcsaládot fejlesztett egy az 1886-ban épített felgyői szélmalomnál vágóhidat működtető cég – vette át az MTI tudósítását a Telex.hu. A termékek mesterséges helyett természetes ízkorrektorokat – illóolajokat, köményt, babért, koriandert, fehér borsot – tartalmaznak, egyedülálló összetevőjük, a rezveratrol pedig fokozza az érfalak rugalmasságát. A cikk szerint a polifenolok közé tartozó antioxidáns vegyület a termékek eltarthatóságát is javítja. Vajon alkalmazható-e a sebkezelésben is? – erről szól az e heti blogbejegyzésem.

Az elmúlt héten egy lista jelent meg a 24.hu-n tíz csábító, mégis mérgező gyümölcsről és növényről. A szerző rangsorát a nálunk szinten teljesen ismeretlen manszanilyafa vezeti, amelynek még az érintése is veszélyes, míg a második helyen a jatropha található. A hazánkban számos változatban, mint például a korallbokor (Jatropha multifida) vagy a palackfa (J. podagrica) megtalálható növény minden része, de különösen a termése fokozottan mérgező, elfogyasztása égő torokhoz, hasi fájdalomhoz, erős hányáshoz vezet. A mérgezés következménye kiszáradás, összeomló keringés, károsodó idegrendszer lehet, de az ellátatlan betegek esetében akár halálos végkimenetelűvé is válhat. A cikk az olvasókat a növények rangsorolására biztatja, engem pedig arra, hogy nézzem meg, van-e a kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Egy 2008-as amerikai felmérésben a tíz leggyűlöltebb élelmiszer listájára hetedikként felkerült céklát (Beta vulgaris) mutatta be április 15-én a Qubit.hu. A szerelem és szépség görög istennőjének, Aphoroditének a kedvencét napjainkban funkcionális élelmiszernek, sőt superfoodnak tartják: sok vitamint (A, B, C), bórt, vasat, káliumot, folsavat és betaint tartalmaz, magas a rosttartalma. Az ókoriak gyógyszerként is nagyra becsülték, a levelét, a gumóját, a belőle készült főzetet, sőt az elégetett gyökér hamuját is sok javallatra alkalmazták. Számos élettani hatása mellett a cikk azt is megemlíti, hogy a görögök a leveleit például sebgyógyításra is használták. Hogyan vélekedik erről a modern tudomány? – ezzel foglalkozik a mostani blogbejegyzésünk.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, aki hisztamin intolerancia diagnózisa miatt szigorú diétára kényszerülnek – vette át a Semmelweis Egyetem portáljának a cikkét a Weborvos.hu. Az ismertetőben kitérnek arra is, hogy jelenleg egyetlen kiforrott diagnosztikus módszer sem áll rendelkezésre a kórkép fennállásának igazolására. Maga a hisztamin (az elnevezés a görög hisztosz (ιστός = szövet) és az ammónia szavak összevonásából származik) részben a szervezetünk immunsejtjeiben termelődő, allergiás reakciók során élettani folyamatokban részt vevő, részben pedig bizonyos élelmiszerekkel a szervezetbe kerülő természetes anyag, amelynek lebontásáért a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim a felelős. Ha ennek működése valamilyen okból gátolt, vagy hiányos, akkor a szervezetben lassul a hisztamin lebontása és esetlegesen allergiaszerű tüneteket, például orrfolyást, orrdugulást, csalánkiütést, ekcémát, viszketést okozhat. Számos növény és állat is tartalmaz hisztaminokat. Némely rovarméregben is megtalálható. Vajon a sebgyógyulásban is szerepet játszik? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Huszonöt éve, 1998. március 27-én engedélyezték az USA-ban a világ egyik legismertebb gyógyszerének, az első hatásos, potenciazavar kezelésére szolgáló, tabletta formában szedhető terméknek, a Viagrának a forgalmazását. Az évfordulóról több hazai médium is megemlékezett. A Házipatika.com azt is megírta például, hogy a szildenafil „karrierje” 1985-ben az angliai Sandwichben kezdődött, ahol a Pfizer gyógyszergyár kutatói a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a többi között a koszorúérgörcs kezelésére kerestek gyógymódot. A vizsgálatok során erre a javallatra nem bizonyult elég hatásosnak, a beszámolókban azonban már a kezdetektől feljegyezték a szer erekcióra gyakorolt hatását. Nevét a vigour (életerő) és Niagara szavak összevonásából alkották meg. Hazánkban szintén 1998-ban törzskönyvezték, s a következő évben már forgalomba is került. Kedvező hatásait sok területen mutatja meg, alkalmazható a hegyi betegségek tüneteinek enyhítésére éppúgy, mint a vágott virágok frissen tartására. És a sebkezelésben? – erre keresi a választ a mostani blogbejegyzés.

Parkinson-kórt okozhat az elterjedt oldószer – tudósított egy a Journal of Parkinson’s Disease folyóiratban megjelent cikkről még március 22-én az Index.hu. Egy nem gyúlékony, jellegzetes szagú színtelen folyadékról, a triklór-etilénről van szó, amelyet altatószerként használtak az 1930-as évektől az 1970-es évekig. A TCE-t az élelmiszeriparban növényi olajok előállításánál, kávé koffeinmentesítésében és ízesítőanyagok kivonására használják, de alkalmazzák ruhatisztításra, alkatrészek zsírmentesítésére, rakétákban és hűtőberendezések töltőanyagaként. Előfordul festékoldókban, ragasztókban, hibajavítóban, folteltávolítókban, bútortisztítóként vagy autóápoló kellékekben. És a sebkezelésben? – erről szól e heti blogbejegyzésünk. A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint a TCE-nek való kitettség káros egészségügyi hatásokkal járhat, beleértve a bőrirritációt, a dermatitiszt, a légúti problémákat és a rákot. Ez az expozíció befolyásolja a sebgyógyulás különböző aspektusait, beleértve a gyulladást, az angiogenezist és az extracelluláris mátrix (ECM) szintézisét.

Autoimmun betegségek kezelésével kecsegtet a szukralóz – adta hírül március 15-én a Qubit.hu. Egy a Nature.com-on megjelent cikket szemlézve arról írnak, hogy a számos élelmiszerben megtalálható édesítőszer nagyon magas dózisban tompíthatja a szerzett, T-sejtes immunválaszt, és emiatt a jövőben alkalmazható lehet majd egyes autoimmun betegségek terápiájában. Fabio Zani (London, Egyesült Királyság) és munkatársai ugyanis állatkísérleteik során úgy találták, hogy a normál étrenddel elérhető mennyiség sokszorosa mellett a korábban semleges hatásúnak gondolt molekula nem várt módon befolyásolta a kísérleti egerek adaptív immunrendszerének működését. Mi is ez a szer, s milyen kapcsolatban áll a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Az asztmásoknak kétszeres esélyük van a reflux kialakulására – írta március 7-én a Weborvos.hu. A csak Magyarországon mintegy 300 ezer nyilvántartott embert érintő asztma (görögül ἅσθμα, ásthma, „zihálás”) mellkasi szorító érzést, köhögést és nehézlégzést, a reflux pedig mellkasi égő érzést és nyomást valamint a garatban is érezhető kellemetlen tüneteket okoz, s torokfájást is előidézhet. Előfordul, hogy a beteg ezt úgy éli meg, mintha rosszul kapna levegőt. A tünetek között tehát van átfedés. Vajon mire kell odafigyelni egy asztmás páciens krónikus vagy akut sebeinek kezelése során? Erre keresi a választ az e heti blogbejegyzésünk.