A Sebkezelés Blog archívuma - 18

A hemoglobin nem csak a vérben tölt be kulcsfontosságú szerepet – tudósított még október 26-án egy a Nature-ben nemrégi publikált tanulmányról a Qubit.hu . Emlősökben ez a vastartalmú metalloprotein teszi ki a vörösvértestek szárazanyag-tartalmának 97%-át, s ez a fehérje szállítja az oxigént a tüdőtől vagy kopoltyútól a szervezet többi részébe. Most kínai kutatók hemoglobint tartalmazó struktúrákat találtak a kísérleti állatok bordáiban és végtag-ízületeiben, sőt humán térdízületek porcos képleteiben is. Ezek az eredmények a kóros csontnövekedési zavarok mellett olyan vele született rendellenességek terápiáit is megalapozhatják, mint például a törpenövését. Vajon milyen szerepet tölt be a hemoglobin a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre a kérdésre keresem a választ röviden az e heti blogbejegyzésben.

Egy a Nature Medicine c. folyóiratban megjelent cikk szerint egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült egy olyan tesztet létrehoznia, amely két biomarker alapján képes előre jelezni a Covid-19 diagnózisát követően beálló kognitív deficitet. A Medicalonline.hu október 17-i ismertetője bemutatta, hogy olyan fehérjék normálisnál magasabb szintjét azonosították, amelyeknek a véralvadás folyamata során van fontos szerepük: az első profilban a fibrinogén volt jelen a szokásosnál nagyobb koncentrációban, míg a másodikban a d-dimer szintje volt magas. Vajon szerepet játszanak a biomarkerek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.

A szelenoprotein P hiány a szívelégtelenség incidenciájának magasabb kockázatával társul – adta hírül még szeptember végén a Medicalonline.hu. A kutatók úgy találták, hogy a legnagyobb mennyiségben előforduló szelenoprotein, a szérumban jelenlévő szelén fő hordozója, a SELENOP szerepet játszik a szelén homeosztázisában és megoszlásában, és korábban már kapcsolatba hozták a kardiovaszkuláris betegségekkel. Vajon a szelén kapcsolatba hozható a sebkezeléssel és a sebgyógyulással is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Segítheti az epigenetika a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását? – tette fel a kérdést szeptember 29-i cikkének címében a Tudas.hu. A tudományág azt tanulmányozza, hogy a környezeti hatások és más külső-belső tényezők, hogyan befolyásolják génjeink működését. A diabétesz sokféle módon alakulhat ki: gyakran genetikai úton öröklődik, ugyanakkor megjelenhet a génektől függetlenül is, például fakadhat túlsúlyproblémákból, mozgásszegény életmódból, egészségtelen étrendből vagy az életkorból is. A felnőttkori cukorbetegséget pedig olyan epigenetikai tényezők okozhatják például mint az anya cukorbetegsége a terhesség idején, a magzatkori alultápláltság vagy az alacsony születési testsúly. Hogyan jelenik meg ez a tudomány a sebkezelésben és a sebgyógyulásban? – erre keresi a választ (röviden) a mostani blogbejegyzés.

Két héttel ezelőtt a Sokszínű Vidék három, a legjobb természetes agyserkentőnek tartott növényt mutatott be. Az írás alapján egy „minisorozatot” indítottunk ezek bemutatására. A nootropikumok olyan kiegészítők, amelyek a kognitív teljesítményt javítják, így az agy teljesítményének optimalizálására történő használata egyre népszerűbb. Széles körben elérhetők és többféle hatásmechanizmussal rendelkeznek, amelyek között a véráramlás javítása, az idegrendszer stimulálása és az agysejtek védelme is szerepel. Az ázsiai ginzeng (Panax ginseng), majd a kislevelű bakopa (Bacopa monnieri) után most az illatos rózsásvarjúháj (Rhodiola rosea, sarki gyökér, aranygyökér vagy rózsagyökér), és tágabban véve a Rhodiola nemzetség esetében tekintjük át, hogy van-e a kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

A B. monnieri egy évelő, kúszónövény, amely Dél- és Kelet-India, Ausztrália, Európa, Afrika, Ázsia, valamint Észak- és Dél-Amerika vizes élőhelyein honos. Egyéb elnevezései: vízizsóp, brahmi, kakukkfűlevelű gratiola, a kegyelem gyógynövénye. A növényt már az ayurvédikus gyógyászatban is alkalmazták annak érdekében, hogy egy teljesen tiszta tudatállapotot és fokozott agyi működést érjenek el. A Brāhmī ghṛtam eredményesen kezeli az asztmát, az epilepsziát, a tumorokat, a fekélyeket, valamint olyan mindennapi problémákat is, mint a felfújódás vagy az emésztési zavar. Elsőként az i. sz. 6. század körül írták le az ősi szanszkrit könyvekben, amelyekben a medhya rasayana (medhya jelentése értelem; rasayana – megfiatalítás) kategóriájába sorolják; a gyógynövények egy olyan osztályába, amelyekről ismert, hogy javítják a memóriát és az intelligenciát. A Siddha-gyógyászatban székrekedés, fájdalmas vizelés, ödéma, ideggyengeség és gyenge memória esetén, az Unani-gyógyászatban pedig agyi és idegrendszeri gyengeségek kezelésére alkalmazzák. Nepálban a friss levét égési sérülések kezelésére használják.

Három, legjobb természetes agyserkentőnek tartott növényt mutatott be szeptember 11-én a Sokszínű Vidék. A nootrópikumok olyan anyagok, gyógyszerek vagy kiegészítők, amelyek a kognitív funkciókat, például az emlékezetet, a figyelmet, a tanulást és a mentális teljesítményt javíthatják vagy támogathatják. Ezek a szerek gyakran „okos gyógyszerek” vagy „agyserkentők” néven is ismertek. A nootrópikumok célja az agyműködés optimalizálása vagy javítása, és olyan emberek számára lehetnek vonzóak, akik szeretnék növelni a munkateljesítményüket, fokozni a tanulási képességüket vagy csak általánosságban javítani az agyi funkcióikat. A cikkben szereplő növények: az ázsiai ginzeng, a kislevelű bakopa és az illatos rózsás varjúháj. Az írás apropóján egy „minisorozat” keretében tekintsük át e három gyógynövény kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

Nem éri meg leszedni a bodza-termést – adta hírül szeptember 6-án a Kisalföld.hu. Immunerősítő hatása miatt a Covid-világjárvány ideje alatt megnőtt iránta a kereslet, ezért az elmúlt három évben sokan telepítettek a növényből, s ezek a területek mostanában fordulnak termőre. A kereslet csökkenésével viszont csökkentek a felvásárlási árak is. A Sebkezelés Blogon azonban nem gazdasági jellegű írásokat jelentetünk meg, ezért foglalkozzunk e cikk apropóján azzal, hogy vajon van-e a bodzának (sambucus) kapcsolódása sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz! A Wikipédia a köptető, izzasztó hatását említi meg. Mandula- és torokgyulladás ellen régen tejjel leforrázva ajánlották. Alkalmazzák a vérnyomáscsökkentő, nyugtató, hashajtó, veseműködést szabályozó gyógyteákban is.

Több ezer éve mumifikálódott méheket találtak – írta augusztus 30-án a Live Science nyomán a 24.hu. Ez az első olyan megkövesedett méhfészek, amelynek belsejében rovarokra bukkantak. Még abban az időben éltek, amikor Egyiptomot a fáraók uralták. Az állatok egy felszín alatti fészekbe rakták le petéiket, ahol a méhivadékok idővel begubóztak. Az érintett példányok már nem tudtak kikelni, s egyszerre pusztulhattak el egy hirtelen fagy vagy áradás következtében. A kaptár körül egy oxigénmentes minikörnyezet jöhetett létre, ami hozzájárult a kivételes konzerválódáshoz. A hír egy korábbi olvasmányélményemet juttatta eszembe, amely arról szólt, hogy amennyiben ókori mézet találunk, azt ne kóstoljuk meg rögtön, mert akár még kergeméz is lehet. Szenteljük hát az e heti blogbejegyzésünket ennek a témának!

Alacsony vízigényű rizsfajtákat állítottak elő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei Szarvason – adta hírül számos hazai médium, köztük például a Hazipatika.com. A kísérleteket az árasztásos technológia magas vízigénye indokolta, ugyanis 1 kilogramm fehér rizs előállítása 5 ezer liter vizet igényel. Az e nélkül termeszthető fajtákhoz feleennyi vagy akár kevesebb is elég, ráadásul a termesztéssel járó metánkibocsátás is alacsonyabb. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a már az újkőkor óta ismert, legalább 8000 fajtában termő rizs (Oryza sativa) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden.

A Melbourne-i Egyetem egyik kutatócsoportjának Cochrane-áttekintéséből az derült ki, hogy a 2000-es évek elején megjelenő kék fény-szűrő szemüvegek iránti érdeklődés a COVID-járvány első évében ugyan ugrásszerűen megnőtt, de ennek ellenére a rendelkezésre álló adatok szerint „valószínűleg nincs hatásuk a digitális szemfáradtság csökkenésére” – adta hírül augusztus 18-án a Qubit.hu. A speciális szemüvegek rossz hatékonysága valószínűleg két tényezőnek tudható be: egyrészt az IT-eszközök esetében nem olyan nagy a blokkolandó kék fény mennyisége, másfelől maguk a szemüvegek sem szűrnek meg belőle túl sokat – a lencsék általában a kék fény 10-25%-át blokkolják. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten azt vizsgáljuk meg, hogy vajon a kék fény alkalmazható-e a sebkezelésben?

Az amerikai FDA engedélyezte az első, szülés utáni depresszió kezelésére szolgáló gyógyszer forgalomba hozatalát – adta hírül az Engadget-re hivatkozva a 24.hu. A szer várhatóan néhány napon belül kifejti hatását, s szedésével elkerülhető, hogy a nőknek kórházba kelljen menniük a problémáikkal. Korábban a kezelés leggyakoribb módja ugyanis intravénás injekciót igényelt. Mindenesetre ez a hír most apropót szolgáltat ahhoz, hogy az eheti blogbejegyzés témájául a depresszió és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolatát válasszam.