A fehér tündérrózsát választották meg egy a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Biológiai Társaság által meghirdetett online hazai választáson az Év Vadvirágának – adta hírül január 8-án számos hazai médium, köztük például a Turistamagazin.hu. A Nymphaea alba olyan jelölteket előzött meg, mint a különleges életmódú vízipáfrány, a vízi rucaöröm (Salvinia natans) és a nagyméretű mocsári aggófű (Senecio paludosus). A National Geographic szerint a növény főként iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de megjelenik lassan folyó vizekben is. Levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4-5 zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Vajon van-e kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.
Az egészségipar folyamatos fejlődése és a sebkezelés területén történő tudományos előrelépések szinte naponta változtatják meg az orvoslás és a betegellátás módját. A sebkezelés tudománya kiemelkedően fontos szerepet játszik ezen a területen, hiszen a sebek kezelése nemcsak a betegek gyógyulását befolyásolja, hanem a hosszú távú eredményeket és az életminőséget is. A sebkezelés tudományának jövője szorosan összefonódik az iparági trendekkel és a piaci igényekkel. Azok a vállalkozások és kutatócsoportok, amelyek képesek a legfrissebb trendekre reagálni, és azokat beépíteni a fejlesztéseikbe, valószínűleg meghatározó szerepet játszanak majd a sebkezelés terén. Az együttműködés és a multidiszciplináris megközelítés kulcsfontosságú lesz a sikeres jövőbeli sebkezelési módszerek kifejlesztésében és elterjesztésében.
Hogyan is búcsúzhat az ó évtől és köszöntheti az újat egy a sebkezeléssel és a sebgyógyulással foglalkozó blog, mint egy olyan szilveszteri szokás bemutatásával, amely valamilyen formában kapcsolódik annak tematikájához?! A
mikulásvirág, a fagyöngy, a fenyő, az alkohol és a lencse után ebben az évben a szőlőt választottam erre a célra, hiszen a Netspanyol.com cikkében azt olvashatjuk, hogy az egyik kapcsolódó spanyol hagyomány szerint minden ottani település és nagyobb város főterén egy arra kijelölt óra hangjátéka (la campanada) jelzi az év utolsó másodperceit. A 12 hangos óraütés ritmusára mindenki egy-egy szőlőszemet vesz a szájába, jelképezve az új év hónapjait, és biztosítva a jólétet. Mexikóban minden elfogyasztott szőlőszem előtt kívánnak is valamit, és azt remélik, hogy az a következő esztendőben valóra is válik.
Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének – adta hírül december 12-én a Hvg.hu. A szakértők és a média szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, mégis a cikk elegendő apropót szolgáltat ahhoz, hogy a mostani bejegyzésben a fokhagyma (Allium sativum) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden.
A fokhagyma az az amarilliszfélék családjába tartozik, és gazdag biológiailag aktív vegyületekben, például allicinben, allinben és ajoénben. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a gyógy- és fűszernövény antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságaihoz, amelyek segíthetnek a sebek fertőzésének megelőzésében és a gyógyulási folyamat felgyorsításában.
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, amelyeket szegedi kutatók végeznek. A Tudas.hu december 5-én ismertette közleményüket, amelyben többek között az áll, hogy a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztőrendszer, illetve a benne természetesen előforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget – ideértve az immunrendszer működését, de akár még a mentális egészséget is. A köznyelvben bélflórának is nevezett „közösségben” számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges működéshez, míg mások károsak lehetnek. Vajon kapcsolatban áll-e a bélflóra a sebkezeléssel és a sebgyógyulással? – erre keresem a választ az eheti blogbejegyzésben.
Számos médium emlékezett meg idén is az AIDS elleni küzdelem december 1-i világnapjáról. A Euronews.com például az ENSZ-nek e betegséggel foglalkozó szervezetének, az UNAIDS-nek a legfrissebb jelentését idézve arról írt, hogy 2030-ra megszűnhet közegészségügyi kockázatként, ha a világ vezetői támogatják az alulról szerveződő közösségeket a betegség elleni küzdelemben. Világszerte óriási az előrelépés a HIV elleni küzdelemben, az AIDS miatt bekövetkezett halálesetek 70%-kal csökkentek a 2000-es évekbeli csúcspontjuk óta. Ugyanakkor évente továbbra is csaknem 1,3 millió új HIV-fertőzést regisztrálnak. E heti blogbejegyzésemet tehát az először 1981-ben az USA-ban leírt szerzett immunhiányos tünetegyüttes és a sebkezelés – sebgyógyulás kapcsolódási pontjainak szentelem.
A Magyar Tudomány Ünnepe „Tudományünnep+” című esti előadás-sorozatának keretében az mta.hu november 17-i tudósítása szerint referátum hangzott el a szívinfarktus, az érszűkület és a stroke előhírnökéről, a magas vérnyomásról. Az előadás a tünetmentes hipertóniás betegek vizsgálatával szerzett kutatási eredményeket tekintette át. Laboratóriumi, ultrahang- és pszichológiai tesztek együttes használatával ugyanis megállapították, hogy már a csak rövid ideje fennálló magas vérnyomás is rontja az érfal állapotát, annak rugalmasságát, sőt a kognitív teljesítményt (figyelem, memória stb.) is. Vajon hatással van a sebkezelésre és a sebgyógyulásra is? – ezzel foglalkozom a mostani blogbejegyzésben.
A szájon át szedhető fogamzásgátló tablettákban található szintetikus hormonok károsíthatják a félelemszabályozási folyamatokat a nők agyában – írta még november 9-én a Medicalonline.hu. A ScienceAlert nyomán arról is tudósítottak, hogy a kanadai kutatók eredményei segíthetnek megmagyarázni a félelemmel kapcsolatos azon mechanizmusokat, amelyek aránytalanul nagy mértékben érintik a nőket. Úgy vélik, fontos tudatosítani, hogy a tabletták hatással lehetnek az agyra és annak működésére. Vajon kapcsolódnak-e ezek a szerek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben.
Az eper csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, és javíthatja a hangulatát azoknak, akik hajlamosak a mentális hanyatlásra – írta november 7-i cikkében a 24.hu. A Sciencealert.com-on megjelent tudósításra hivatkozva arról számoltak be, hogy jobb a memóriájuk, valamint kevesebb depresszióra utaló tünetet tapasztalnak azok a középkorú, túlsúlyos emberek, akik napi rendszerességgel fogyasztanak a gyümölcsből. A rendszeresen epret evők memóriája fejlődött, valamint könnyebben figyelmen kívül hagyták a zavaró tényezőket, javult a hangulatuk, hatékonyabban tudták végre hajtani napi teendőiket, továbbá a társaskapcsolatok terén is jobban teljesítettek, mint a gyümölcsből nem fogyasztók. Vajon az eper alkalmazható (lenne) a sebkezelésben is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.
Utálod a koriandert? Nem kell megenned, elég, ha szagolod! – ezzel a címmel választotta a zellerfélék családjába tartozó növényt cikkének témájául október 31-én a Marieclaire.hu. A Cornell Egyetem kutatói ugyanis kiderítették, hogy genetikai oka van annak, hogy sokan, az emberek 10-14%-a utálja a koriandert. Pedig érdemes minél nagyobb mennyiségben fogyasztani, mert például gyulladáscsökkentő flavonoidokat tartalmaz, amelyek segítenek a krónikus balesetek megelőzésében. Találhatunk benne kalciumot, vasat és folsavat is. Emellett kiváló lutein- és zeaxantinforrás, így a szem egészségét is támogatja. Vajon alkalmazható a sebkezelésben is? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.
Az illusztrációk forrásait az adott cikknél tüntettük fel.
Kérjük, szóljon hozzá a cikkekhez!