A Sebkezelés Blog archívuma - 12

Az idegenhonos aranyvesszőfajok bioaktív anyagainak környezetbarát növényvédőszerként való alkalmazhatóságát mutatták ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutatói. A Tudas.hu témával foglalkozó július 13-i tudósítása szerint a növény gyökérkivonataiban antimikrobiális, antidiabetikus és az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott kolinészteráz-gátló anyagokat mutattak ki. A cikkben kitértek arra is, hogy a tradicionális népi gyógyászatban a növények föld feletti hajtásrészét (herba) használják, elsősorban vizelethajtóként. Az alkalmazhatóság vajon kiterjed a sebkezelés és a sebgyógyulás területére is? – erre keresi a választ ez a blogbejegyzés.

Axolotl: az orvostudomány forradalmasítója vagy érdeklődő gyerekek hobbiállata? – teszi fel a kérdést július 8-i cikkének címében a Wmn.hu. A Mexikóváros melletti Xochimilco csatornarendszerében őshonos, de az otthonokban is előszeretettel tartott, a szabadban általában kb. 10 évig élő, ivaréretten átlagosan 23 centiméteresre növő állatot extrém mértékű regenerálódási képessége (nem heg képződik a levágott testrészek helyén, hanem az adott végtag vagy szerv teljes épségben visszanő) miatt már régóta vizsgálja az orvostudomány. Nem marad ki ebből a sebkezelés – sebgyógyulás tudományága sem – ezt mutatja be röviden e heti blogbejegyzésünk. A mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum) neve nahuatl (azték) nyelven vízi szörnyet vagy vízi kutyát (atl=víz, xolotl=kutya) jelent, a halál és újjászületés kutya alakú istenével (Solotl/Xolotl) hozható összefüggésbe. Ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit (neoténia). Erősen veszélyeztetett faj. Az aztékok szent állatnak tekintették, és ünnepeken gyakran ették.

Az ibolyák kétféle szaporodási stratégiát is használnak, s ezek közt a környezeti hatások alapján válogatnak – számolt be a múlt héten a National Geographic a St. Louis-i Washington Egyetem szakembereinek kutatási eredményeiről. Az American Journal of Botany c. szakfolyóiratban megjelent cikkük szerint a melegebb és szárazabb környezetben élő amerikai vagy csíkos ibolyák (Viola sororia) kevesebb nyíló virágot hoztak, a hűvösebb és csapadékosabb helyen élők viszont többet. A melegedés azzal is együtt jár, hogy növény korábban virágzik, s ilymódon a virág nyílása és a beporzók kikelése nincs összhangban. A felismerés a kutatókat további vizsgálatokra, bennünket pedig arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk, van-e kapcsolódási pont az ibolya és a sebkezelés – sebgyógyulás között.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) egy korábbi, 16 országra kiterjedő tanulmánya szerint a 10-18 éves korosztály 68, a 10 év alatti gyermekek 18, míg a felnőttek 30 százaléka fogyaszt energiaitalt – írta június 22-én a Hirado.hu-ra hivatkozva a Weborvos.hu. Káros hatásaira a napokban is több magyar gyermekorvos hívta fel a figyelmet. A fiatalok és a gyermekek fokozottan érzékenyek az energiaitalra és a koffeinre, ezért fokozottan jelentkezhetnek a tünetek. Ugyanakkor a Magyar Energiaital Szövetség tiltakozik a kettős mérce szerinti megítélése ellen, hiszen ugyanannyi (80 mg) koffein található egy csésze presszókávéban, egy palack (1 l) kólában, mint egy doboz (250 ml) valódi energiaitalban. Ennek a blogbejegyzésnek nem feladata igazságot tenni ebben a vitában, de az igen, hogy megnézzük, hogyan kapcsolódnak az energiaitalok, s egyik összetevőjük, a taurin a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Japán kutatók a június közepén megjelent tanulmányuk szerint magyarázatot találtak arra, hogy miért őrülnek meg a macskafélék az illatos macskamentától (Nepeta cataria). A cikkről beszámoló Qubit.hu azt is megemlíti, hogy az állatok „felajzott fenevadként harapják és tépik, a növényi részekbe bele hemperegnek, a lehető legnagyobb felületen dörzsölve testüket a felszecskázott maradékba.” A növényben és a hasonló reakciót kiváltó japán minikivi (Actinidia polygama) leveleiben nagy mennyiségben található iridoid, amelyek számos rovarfélét, köztük a csípőszúnyogokat is elriasztják. De van-e a macskamentának valamilyen köze a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Május 10-én jelent meg a Frontiers in Pharmacology oldalán Aleksandra Maria Juszczak (Białystok, Lengyelország) és munkatársai cikke a Jasione montana kivonatok és fő másodlagos metabolitjaik sebgyógyító tulajdonságairól. Megállapították, hogy a flavonoidokban gazdag hegyi kékcsillagból származó kivonatok elősegítik a fibroblasztok életképességét és felgyorsítják a migrációt, valamint mérséklik az oxidációs, a gyulladásos folyamatokat és az elasztáz aktivitást. Ezért potenciálisan hasznosak lehetnek helyi terápiás alkalmazásokban a sebgyógyulási folyamat serkentésére. E friss tanulmány nyomán tekintsük át ennek az egyedi kinézetű, dekoratív, kék virágú lágyszárú növénynek a kapcsolódását a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott a Jardiance® (empagliflozin), amely az első és jelenleg egyetlen engedélyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül – adta hírül a múlt héten a Medical Online. Mi is ez a hatóanyag, amely az angol nyelvű Wikipédia szerint amellett, hogy egy antidiabetikus szer, amelyet a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek glükózkontrolljának javítására használnak, a 2-es típusú diabéteszes és megállapított szív- és érrendszeri betegségben szenvedő felnőttek szív- és érrendszeri eredetű halálozási kockázatának csökkentésére, valamint a szívelégtelenségben szenvedők halálozási és kórházi kezelési kockázatának csökkentésére is szolgál, s mi köze van a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? – erre keressük a választ a mostani blogbejegyzésben.

Április 26-tól nem ajánlják az Egyesült Államokban a 60 éven felülieknek, hogy a szívkoszorúér-betegségek megelőzésére aszpirint szedjenek – számolt be az amerikai betegségmegelőzési akciócsoportnak a JAMA c. folyóiratban megjelent közleményére hivatkozva a Qubit.hu. A US Preventive Services Task Force szerint a szer ugyan csökkenti az ilyen betegségek valószínűségét, azonban bélrendszeri, koponyaűri vérzéseket okozhat, és növelheti a vérrögök okozta szívinfarktusok előfordulásának valószínűségét. A 40 és 59 éves kor között továbbra is jónak tartják a szedését. Sem a hazai beszámoló (sem a Wikipédia) nem tér ki a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum acetylsalicylicum néven szereplő acetilszalicilsavnak, illetve az aszpirinnek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban való alkalmazhatóságáról. A témába való rövid betekintést vállalja magára a mostani blogbejegyzés.

Április közepén vált online, még a Fitoterapia c. folyóiratban történő megjelenése előtt olvashatóvá az Amel Boudjelal (M'sila, Algéria) által vezetett, algériai és olasz kutatócsoport tanulmánya a Pistacia vera sebgyógyító hatásáról. E heti blogbejegyzésünk témájául válasszuk tehát az Iránban „mosolygó”, Kínában „boldog” diónak nevezett pisztácia (vagy pisztáciafa) felhasználását a sebkezelésben! A mediterrán növény a szömörcefélék családjába tartozik, legismertebb faja a cikkben említett P. vera, amelynek olajokban gazdag magját fogyasztják. Éjjel szüretelik, mert nappal a munkásokra káros hatású illóolajokat bocsát ki. Napjainkban a növény termesztésében az USA, Irán és Törökország jár az élen, ez a három ország adja a világtermelés 95%-át.

Egy érdekes tudósítás jelent meg április 14-én a Nature.com-on. A beszámoló szerint indiai kutatók hatékony technikákat dolgoztak ki bioanyag kinyerésére a kecske intesztinális (bél) szöveteiből. Ez az anyag képes volt regenerálni a sejteket és gátolni a specifikus patogén baktériumok növekedését. A kutatók szerint az ilyen bioanyagból olyan vázszerkezeteket (scaffoldokat) lehet készíteni, amelyek potenciálisan hasznosak lehetnek bőrsebek gyógyítására és szövetépítésre. Az utarakhandi Indian Institute of Technology és az odishai National Institute of Technology tudósai egy vágóhídról gyűjtötték össze a kecskebél nyálkahártyájának hulladékát. Ezt követően speciális decellularizációs protokollokat fejlesztettek ki a sejtmátrixok kinyerésére. Hermant Singhnek és munkatársainak ez az új tanulmánya adja az apropót ahhoz, hogy ezen a héten a kecskék és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát tekintsük át röviden.