A Sebkezelés Blog archívuma - 20

Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – számolt be magyar kutatók vizsgálati eredményeiről a Tudas.hu. A mikrobiom (például a bélflóra) a különféle betegségek és az öregedés hatására változik, mégis a kapcsolata az epigenetikai öregedésórákkal eddig ismeretlen volt. Ennek kiderítésére vállalkoztak a hazai szakemberek. Úgy találták, hogy a középkorú, illetve idős emberek között a gyorsult öregedés a bélflóra megnövekedett diverzitásával és alacsonyabb edzettségi fokkal, valamint rosszabb egészségi állapottal párosult. Megállapításaikról bővebben olvashat a fenti linken, mi pedig tekintsük át röviden, hogy mi a kapcsolat a velünk, bennünk, rajtunk élő, minket tápláló, védő mikrobák (mikrobioták) és a sebkezelés – sebgyógyulás között.

Virulnak már a sáfrányok – adta hírül március 6-i cikkében az Agrotrend.hu. Ezeket a kora ősszel és tavasszal nyíló, apró, ma már védett növényeket virágokat évezredeken át termesztették aranysárgaszínű bibéjéért, amely illatos, gyógyító hatású, és festésre alkalmas anyagokat egyaránt tartalmaz. De vajon van-e kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz is? – erre keresem a választ a mostani blogbejegyzésben. Megállapítható, hogy ez a növény olyan gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek csökkenteni a sebfájdalmat, a gyulladást és elősegítik a sebgyógyulást.

Két héttel ezelőtti blogbejegyzésemben egy „minisorozatot” indítottam az életmód és a sebkezelés / sebgyógyulás kapcsolatáról. Az Európai Sebkezelő Társaságnak (EWMA) a témáról 2020-ban indított, napjainkban is tartó kutatásairól megjelent „A betegek egészségi és életmódbeli tényezőinek hatása a sebgyógyulásra” c. dokumentumát bemutatva az elsőben a stresszel, az alvással, a dohányzással, az alkohollal, a leggyakrabban használt gyógyszerekkel és a tiltott drogok használatával kapcsolatos kérdésekkel, a másodikban a fizikai aktivitással és táplálkozással foglalkoztam. Jóllehet mindkettő nemzetközi szerzőgárdája (némi átfedéssel) igen sok forrásra (187-re illetve 115-re) hivatkozott, mégis úgy döntöttem, hogy megnézek még két a témában megjelent tanulmányt.

A múlt heti blogbejegyzésben a Weborvos.hu-nak egy az életmódtényezőknek az egészséget befolyásoló hatásával és fontosságával kapcsolatos tudósításának apropóján foglalkoztam az életmódnak – az egyéni döntéseink, szokásaink és viselkedésünk összességének – az egészségünkre és gyógyulásunkra gyakorolt hatásával, s elkezdtem a sebgyógyulással kapcsolatos összefüggések feltárását. Ebben a mesterséges intelligencia mellett segítségemre volt az Európai Sebkezelő Társaságnak (EWMA) a témáról 2020-ban indított egy napjainkban is tartó kutatásának eredményeiről a Journal of Wound Management című folyóiratban publikált két cikk: 1. Stressz, alvás, dohányzás, alkohol, gyakori gyógyszerek és tiltott drogok használata, illetve 2. Fizikai aktivitás és táplálkozás. A mostani blogbejegyzésben ez utóbbival foglalkozom részletesebben.

Az életmódtényezők egészséget befolyásoló hatása és fontossága vitathatatlan az életmóddal összefüggő betegségek (például túlsúly, inzulinrezisztencia, hipertónia, diabétesz, szívbetegségek, depresszió) kezelésében – írta február 13-án egy életmódorvoslási konferencia kapcsán a Weborvos.hu. A rendezvényen többek között az is elhangzott, hogy a hazai lakosság 82%-a fizikailag inaktív, vagy hogy az elhízás tehető felelőssé az összhalálozás 10-30%-áért. Külön kiemelték a páciensek meggyőzésének, bevonásának jelentőségét, s az orvosi példamutatás jelentőségét. Vajon van-e, s ha igen, akkor milyen hatása az életmódnak a sebek gyógyulására? – erre a kérdésre keresek választ a mostani blogbejegyzésben.

Szép szemeket ígér a TikTok-trend, de komoly fertőzést okozhat – írta január végén a Házipatika.com. Egy fiatal lány videójáról számoltak be, amelynek megjelenését követően sokan vazelinnel kenik be a szemük sarkát, ez ugyanis állítólag megakadályozza, hogy hideg időben könnyezzen a szem és ennek köszönhetően a smink is érintetlen marad. A jelenség ellen több szakember is felemelte már a szavát, ugyanis ez homályos látáshoz, illetve a szem irritációjához vezethet, sőt akár komoly fertőzést is okozhat. Vajon van-e keresnivalója a vazelinnek a sebkezelés eszköztárában? – erre a kérdésre keressük a választ e hír apropóján ezen a héten. A petrolátum (más néven puha paraffin vagy vazelin) egy olyan szénhidrogén-vegyület, amelyet egy amerikai gyógyszerész, Robert Augustus Chesebrough fedezett fel.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a borsmentát választotta az év gyógynövényének – adta hírül számos hazai médium, például a Tudas.hu is. A Sebkezelés Blog nyomon követi és bejegyzés-sorozat keretében dolgozta fel e megtisztelő titulusban részesülő növények és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatát, kezdve 2013 győztesével, a máriatövissel, egészen 2023 díjazottjáig, a vadgesztenyéig. Folytassuk tehát ezt a hagyományt!

A hivatalos adatok szerint 2018-tól 40%-kal nőtt a szifiliszes fertőzöttek száma hazánkban – adta hírül január 23-án a Medicalonline.hu. A Hvg360 cikkére hivatkozva arról is írtak, hogy az ezt kiváltó okok között az állami szűrővizsgálatok és a prevenció hiánya mellett a magyarok szexuális tudatosságával kapcsolatos gondok sorolhatók fel. Több mint 30 különféle baktérium, vírus, parazita terjedhet szexuális érintkezéssel. Közülük nyolc olyan kiemelt kórokozó van, ami nagyobb gyakorisággal fordul elő a világon. Ezekből jelenleg a parazita által terjesztett trichomoniasis, illetve a baktérium okozta gonorrhoea, chlamydiasis és szifilisz gyógyítható. Ez utóbbival, pontosabban a szifilisznek a sebkezeléssel való kapcsolatával foglalkozom röviden a mostani blogbejegyzésben.

Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác” – írta január 7-i cikkének címében a G7.hu. Az írásban szó esik ennek az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafajnak az Európában, illetve Magyarországon történő elterjedésének története mellett arról is, hogy mivel egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Nem esik szó benne a különböző akácfajtáknak a humán egészségügyhöz, s különösen nem a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz való kapcsolódásáról. Ezt a „hiányt” pótlom a mostani blogbejegyzésben.

Az egész hazai sajtót bejárta annak a 33 éves családapának az esete, akit megtámadott egy húsevő baktérium, és belehalt a fertőzésbe. Jóllehet ez elsőre egzotikusnak hangzik, valójában egy hétköznapi megbetegedésről van szó, az ilyen tragikus kimenetelhez több körülmény szerencsétlen együttállása szükséges. Annyiban különleges, hogy egy vírussal, úgynevezett bakteriofággal fertőzött streptococcus az, amely arra a tulajdonságra tesz szert, hogy nagyon gyorsan lebontja a szöveteket, mert egy olyan specifikus enzimet termel, amelynek segítségével oldja a szöveteket. Az Infostart.hu által megkérdezett szakértő szerint mindig sebfertőzés révén kerül be a szervezetbe, tehát ha a sebkezelés nem időben vagy nem megfelelően történik, akkor nagyon súlyos következményei lehetnek.