Kergeméz és sebkezelés

Több ezer éve mumifikálódott méheket találtak – írta augusztus 30-án a Live Science nyomán a 24.hu. Ez az első olyan megkövesedett méhfészek, amelynek belsejében rovarokra bukkantak. Még abban az időben éltek, amikor Egyiptomot a fáraók uralták. Az állatok egy felszín alatti fészekbe rakták le petéiket, ahol a méhivadékok idővel begubóztak. Az érintett példányok már nem tudtak kikelni, s egyszerre pusztulhattak el egy hirtelen fagy vagy áradás következtében. A kaptár körül egy oxigénmentes minikörnyezet jöhetett létre, ami hozzájárult a kivételes konzerválódáshoz. A hír egy korábbi olvasmányélményemet juttatta eszembe, amely arról szólt, hogy amennyiben ókori mézet találunk, azt ne kóstoljuk meg rögtön, mert akár még kergeméz is lehet. Szenteljük hát az e heti blogbejegyzésünket ennek a témának!

A méznek a sebkezelésben és a sebgyógyulásban betöltött szerepével számtalan tanulmány foglalkozott már. Különösen a manuka méznek bőséges az irodalma. Minden anyagot tartalmaz, amely a sejtek táplálásához szükséges, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő és gyulladásgátló. Jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28 féle aminosavnak, 12 féle ásványi anyagnak, 10 féle szénhidrátnak, 8 féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak, és baktériumölő anyagoknak köszönhető. A Házipatika.com egyik cikke összegyűjtötte, hogy melyik fajta mire való. Horzsolásra, sebekre például a jó baktériumölő hatású, ugyanakkor kedvező árú vegyes virágmézet ajánlja (a mézzel beborított felületet nem kell bekötözni).

A felsorolásban nem szerepel a főleg Nepálban és Törökország fekete-tengeri részén ismert kergeméz (mad honey vagy deli bal). Bizonyos rododendron fajok nektárja egy grajanotoxin (GTX, más elnevezéssel andromedotoxin) nevű mérgező anyagot tartalmaz, így az ezekből a növényekből készült méz is mérgező. Bár az előállításának helyén élő népek olykor gyógyszerként is használják, a kergeméz egyes drogfajtákhoz hasonló hallucinációkat okoz, ezenkívül szívritmus- és mozgásszavarok is jelentkezhetnek a fogyasztása után. Történelmi feljegyzések szerint i. e. 67-69 körül a Fekete-tenger térségének helyi ellenállói a rómaiak vonulási útvonalán kergemézes lépeket helyeztek el, amiket Pompeius katonái megtaláltak, és jóízűen elfogyasztottak. A szó szerint lépre ment katonákat ezután könnyű volt legyőzni a csatában.

Hogy mi köze ennek a sebkezeléshez? 2018-ban Oguz Eroglu és munkatársai a Journal of Wound Care c. folyóiratban számoltak be arról, hogy a kergemézzel, a virágmézzel és a nitrofurazonnal végzett kezelés sikeresen gyógyította be a fertőzött sebeket. A sebgyógyulás szempontjából azonban nem volt szignifikáns különbség a kergeméz és a mitrofurazon hatása között.

2019 novemberében jelent meg Meltem Malkoç (Trabzon, Törökország) és munkatársai közleménye a kergeméz gyulladáscsökkentő, antioxidáns és sebgyógyító hatásáról sztreptozotocin-indukált cukorbeteg patkányokban. Altatásban háti bőrsebeket ejtettek diabetes mellitusban szenvedő hím Wistar albínó patkányokon, amelyeket véletlenszerűen három csoportra osztottak (mindegyik n = 28). Az I. csoport helyileg 0,09%-os sóoldatot, a II. csoport terramicint, a III. csoport pedig kergemézet kapott. A sebszöveteket dekapitálás után gyűjtötték össze a sebzést követő 3., 7., 14. vagy 19. napon. Kvantitatív módszerekkel határozták meg a malondialdehid (MDA) szintjét, valamint a szuperoxid-diszmutáz, glutation-peroxidáz és kataláz antioxidáns enzimek aktivitását. A gyulladásos markerek, például a tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α) és a metalloproteináz 9 (MMP-9) és az interleukin-10 (IL-10) gyulladásgátló marker génexpresszióját valós idejű reverz transzkripciós polimeráz lánc reakció segítségével elemezték, s a sebszöveteket kórszövettani vizsgálatnak is alávették. Szignifikánsan alacsonyabb MDA szintet és TNF-α és MMP-9 expressziót, valamint megnövekedett antioxidáns enzimaktivitást és IL-10 expressziót figyeltek meg a III. (kergeméz) csoportban az I. csoporthoz képest. Ezek a paraméterek hasonló változásokat mutattak a II. csoportban, mint az I. csoportban.

Mindezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a kergeméz topikális alkalmazása javította a diabéteszes sebek gyógyulását a vizsgált patkányokban. A GTX-et tartalmazó rododendronméz pozitív hatással van a diabéteszes sebek gyógyulására azáltal, hogy növeli a sebösszehúzódást és az antioxidáns potenciált, valamint csökkenti a gyulladást. Úgy vélik, hogy a kergeméz alternatív vagy kiegészítő terápiaként ajánlható diabéteszes sebek esetén. Mindazonáltal óvatosan kell eljárni, mert a kezelésre adott válasz a fajtól és az egyéni anyagcserétől függően változik.

Megjegyzendő, hogy az előző évben, tehát 2018-ban ugyancsak trabzoni kutatók Aynur Sahin elsőszerzőségével számoltak be a grajanotoxin-tartalmú méz, a normál méz és a propolisz hatásának összehasonlítását célzó kutatásai eredményeiről. Úgy találták, hogy a GTX-nek és a propolisznak időfüggő jótékony hatása van a törések gyógyulására. Azt is kimutatták, hogy a GTX és a propolisz hasonló radiológiai és szövettani terápiás hatást fejt ki csonttöréseknél 30 napos időszakon keresztül.

A kergeméz mámorító hatása évezredek óta ismert. Xenophón, Arisztotelész, Sztrabón, az idősebb Plinius és Columella mind leírták a főként a Rhododendron luteum és a Rhododendron ponticum virágporából és nektárjából származó mad honey fogyasztásának következményeit. Talán nincs messze az idő, amikor a modern kor sebkezelőinek eszköztárába is bevonul ez az anyag.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!