Rizs és sebkezelés

Alacsony vízigényű rizsfajtákat állítottak elő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakemberei Szarvason – adta hírül számos hazai médium, köztük például a Hazipatika.com. A kísérleteket az árasztásos technológia magas vízigénye indokolta, ugyanis 1 kilogramm fehér rizs előállítása 5 ezer liter vizet igényel. Az e nélkül termeszthető fajtákhoz feleennyi vagy akár kevesebb is elég, ráadásul a termesztéssel járó metánkibocsátás is alacsonyabb. Ez a hír adja az apropóját annak, hogy ezen a héten a már az újkőkor óta ismert, legalább 8000 fajtában termő rizs (Oryza sativa) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden.

A mesterséges intelligencia, a ChatGPT szerint nem létezik ilyen kapcsolat és magyar nyelvű forrást sem találtam a témával kapcsolatban, pedig a B5-vitamin a sebgyógyulásban igazoltan szerepet játszik, s a rizskorpa gazdag ebben a vitaminban. Szerencsére a külföldi szakirodalom a segítségemre sietett.

Például 2016-ban Z-Hun Kim (Seongnam, Korea) és munkatársai arról számoltak be, hogy kétféle (etanolos és nyomás alatti forró vizes extrakciós módszerekkel készített) rizsejt-kivonat (RCE) in vitro sebgyógyító tulajdonságait értékelték humán dermális fibroblasztok és keratinociták felhasználásával. Felmérték az RCE-k (25-100 µg/ml) hatását a citotoxicitásra és a sejtmigrációra. Egyik RCE sem volt citotoxikus a két sejttípusra, ehelyett a kontrollokhoz képest dózisfüggő módon akár 25%-kal is növelte proliferációjukat. Továbbá mindkét RCE szignifikánsan javította a két sejttípus migrációs képességét (fibroblaszt, 230-450%; keratinocita, 170-350%). Emellett megvizsgálták az RCE-k hatását az I. típusú kollagénszintézisre, ami fontos a sebrekonstrukciós folyamatban. Az RCE-k szignifikánsan növelték az I-es típusú kollagén mRNS és fehérje szintjét a C-vitamin által indukáltakkal összehasonlítható mértékben. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az RCE-k anyagjelöltek lehetnek a sebgyógyulás elősegítésére, mivel fokozzák a sejtmigrációt és felgyorsítják a sebek re-epithelizációját.

Salunya Tancharoen (Bangkok, Thaiföld) és munkatársai 2018-ban közölték azon vizsgálataik eredményét, amelynek célja az O. sativa L. kivonatokból származó antocianinok (ANT) immunmoduláló hatásának vizsgálata volt az 5-fluorouracil (5-FU) által kiváltott szájnyálkahártya-gyulladásra, patkánymodell és orális keratinociták felhasználásával. Eközben úgy találták, hogy az ANT-ben gazdag kivonatokkal végzett kezelések nem eredményezhetnek közvetlen gyógyulást a sebgyógyulás kezdeti szakaszában, de elősegítik a kollagén permeabilitását a lézió felé, a hámsejtek proliferációját és differenciálódását, valamint javítják a destruktív nyálkahártyát a késői szakaszban.

2019-ben Pakhawadee Palungwachira (Chiang Rai, Thaiföld) és munkatársai a fekete rizsből kivont ANT-k antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságairól jelentettek meg egy tanulmányt az elsődleges bőrfibroblasztokban. Adataik azt mutatták, hogy az ANT megvédte a patkány bőr fibroblasztokat (RDF-eket) a H2O2 által kiváltott citotoxicitástól az oxidatív stressz elnyomásával, megerősítve antioxidatív aktivitásukat. Az ANT kivonat dózisfüggő módon hatékonyan szabályozta az I-es típusú kollagén mRNS és fehérje expressziós szintjét. Ezenkívül megvédték az RDF-eket a H2O2 által közvetített gyulladásos károsodástól az IκBα foszforilációjának, az NF-κB aktivációnak és az IL-6 termelésének gátlásával (10. ábra). Úgy vélik, hogy az ANT alkalmas lehet a sebgyógyulást és az öregedésgátló kezelést elősegítő kezelések kiegészítőjeként. Megjegyzendő, hogy 2020-ban egy a Nature folyóirat Scientific Reports-ában megjelent közlemény szerint Sumate Ampawong (Bangkok, Thaiföld) és munkatársai úgy találták, hogy az ANT az antioxidatív és immunmoduláló tulajdonságai révén terápiás hatást fejt ki a pikkelysömörre is.

Az Interneten találhatók olyan információk is, amely szerint a vietnamiak kedvenc eledeléből, a ragadós rizsből készült ételeknek az a tulajdonságuk, hogy könnyen felmelegednek, így a gyulladásos fázisban a seb még jobban megduzzad és gennyesedik. Ráadásul, amennyiben valaki a regenerációs fázisban rendszeresen ragacsos rizst eszik, az keloid hegek kialakulásához vezethet.

Jelen blogbejegyzésünk témája kapcsán feltétlenül meg kell említeni egy a gabonákban, például a rizsben és a búzában található természetes növényi összetevőt, a gamma-orizanolt. Számos tanulmány és kutatás keretében vizsgálták annak hatásait, és néhány eredmény arra utal, hogy bizonyos körülmények között kapcsolódhat a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. Ezekről viszont már tud a ChatGPT is, amely a vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy a vegyület sebgyógyulásban játszott potenciális szerepe főként annak antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságaira vezethető vissza. Ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak a sejtek károsodásának csökkentéséhez és a gyulladásos folyamatok mérsékléséhez, amelyek fontosak a sebek gyógyulása során.

A gamma-orizanol néhány lehetséges hatása a sebgyógyulásra:
- Gyulladáscsökkentés: A gamma-orizanol gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek csökkenteni a gyulladásos választ a seb területén.
- Antioxidáns hatás: Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek segítenek semlegesíteni a szervezetben képződő szabadgyököket, amelyek károsíthatják a sejteket és lassíthatják a sebgyógyulást. A gamma-orizanol antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, így hozzájárulhat a sejtek védelméhez és a sebgyógyulás elősegítéséhez.
- Bőrbarát tulajdonságok: A gamma-orizanolnak lehetnek olyan tulajdonságai is, amelyek elősegítik a bőr hidratálását és regenerálódását. Ezek a tulajdonságok fontosak a sebgyógyulás folyamatában os, mivel a hidratált és egészséges bőr gyorsabban tud regenerálódni.

Ennyit a rizsről mint növényről. Meg kell ugyanakkor említeni azt is, hogy a rizs angol megfelelőjéből a „rice”-ból képzett mozaikszónak, a R.I.C.E-nak is van kapcsolata a sérülések kezelésével. A szóösszetételt a 70-es években alkotta meg Gabe Mirkin. Ez egy „memóriakifejezés”, amely segít emlékezni az elsősegélyben alkalmazandó lépésekre. Ezek a lépések a következők:

Pihenés (Rest)
A sérült végtagot vagy területet meg kell pihentetni, hogy minimalizáljuk a további sérülés esélyét. Ha például valaki baleset során megsérült, érdemes lehet megpróbálni mozgatni a sérült végtagot, hogy ne rontsuk a helyzetet.

Jegelés (Icing)
A sérült területre hideg borogatást vagy jeget kell alkalmazni, hogy csökkentsük a duzzanatot és a fájdalmat. Fontos azonban megfelelően védeni a bőrt a közvetlenül érintkező jégtől vagy hideg borogatástól, például törülközőbe csomagolva.

Kompresszió (Compression)
A sérült területet enyhe nyomással kell befedni egy kötéssel vagy pólyával. Ez segít a duzzanat és a vérzés csökkentésében, ugyanakkor fontos, hogy ne szorítsuk túl erősen, hogy ne gátoljuk a vérkeringést.

Megemelés (Elevation)
A sérült végtagot a szív fölé kell emelni, amennyire lehetséges. Ez is segít csökkenteni a duzzanatot és a véráramlást javítani.

A R.I.C.E módszert persze leggyakrabban izom- és ízületi sérülések, például ficamok, rándulások és zúzódások esetén alkalmazzák. Meg kell jegyezni, hogy az újabb kutatások szerint a jegelés és a teljes immobilizáció kifejezetten hátráltatja a különféle szöveti sérülések gyógyulását.

Az illusztrációk forrása a Freepik.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!