Egy amerikai szenátor szerint Kínában az egészségre ártalmas módon termesztik és dolgozzák fel a fokhagymát, ezért az amerikai hatóságoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy nem okozhatnak-e gondokat az amerikai polgárok egészségének – adta hírül december 12-én a Hvg.hu. A szakértők és a média szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, mégis a cikk elegendő apropót szolgáltat ahhoz, hogy a mostani bejegyzésben a fokhagyma (Allium sativum) és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjait tekintsük át röviden. A másik apropóját a közeledő karácsony adja, hiszen az ünnepi étkezéskor elfogyasztott fokhagyma (egyes vidékeken mézbe áztatták, másutt savanyúságként fogyasztották), a családtagok következő évi egészségének védelmét „biztosította”.
A hinduk ősi szent iratai, a Védák szerint a papok egyik leggyakrabban használt növényeként emlegetik, amit a harcban szerzett sebek kezelésére alkalmaztak. Egyiptomban már i. e. 3200 táján eltemetett múmiák mellett is megtalálták a maradványait, s papirusz tekercseken pedig arról írnak róla, megpucolt formában a rabszolgák sebeibe nyomták, és így tovább tudtak dolgozni. Alkalmazását ismerték a későbbi perzsa birodalomban, Babilóniában és az ősi izraeli civilizációkban is. Az ókori görög harcosok és később a rómaiak idején is a növény elsődleges táplálék és sebfertőtlenítő hatóanyag, amely minden tábori gyógyító eszköztárában kötelező elem volt. Már Hippokratész is fokhagymával kezelte a sebeket, hogy megelőzze azok elfertőződését. Dioszkoridész (40-90) a fokhagymát kólika enyhítésére, féregűzőként, a menstruációs ciklus szabályozására és tengeribetegség, továbbá kígyómarás (erre a célra fokhagyma és bor keverékét itták) és veszett kutya harapása ellen (erre a célra közvetlenül a sebre kenték) ajánlotta.
A középkorban a fokhagyma továbbra is népszerű gyógymód volt a harctéri sérülések esetén. A középkori sebészek gyakran használták a fokhagymát a sebek fertőtlenítésére, a fájdalom és a duzzanat enyhítésére és a sebek gyorsabb gyógyulásának elősegítésére.
A mesterséges intelligencia, a ChatGPT a bevezetőben feltett kérdésre azt válaszolta, hogy a fokhagyma az az amarilliszfélék családjába tartozik, és gazdag biológiailag aktív vegyületekben, például allicinben, allinben és ajoénben. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a gyógy- és fűszernövény antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságaihoz, amelyek segíthetnek a sebek fertőzésének megelőzésében és a gyógyulási folyamat felgyorsításában.
Az allicin, amely a fokhagymában található egyik fő összetevő, erős antibakteriális hatással rendelkezik. Ezen tulajdonságok miatt a fokhagymát hagyományosan sebfertőzések kezelésére és megelőzésére is használták. A sebek gyógyulási folyamata során az allicin segíthet megelőzni vagy leküzdeni a baktériumokat, ami kulcsfontosságú a sebgyógyulás szempontjából.
Az ajoén szintén fontos szerepet játszhat a sebgyógyulásban, mert a gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságoknak köszönhetően segíthet csökkenteni a gyulladást a seb körül, elősegítve ezzel a gyógyulási folyamatot. Emellett a fokhagyma számos vitamin és ásványi anyag forrása is, amelyek létfontosságúak lehetnek a sejtek regenerációjához és az immunrendszer támogatásához.
Milyen kutatások támasztják alá a fenti megállapításokat? Például Minhal Alhashim és Jamie Lombardo (Szaúd-Arábia, USA) 2018-as közleményükben mutatták be a helyileg alkalmazott fokhagyma sebgyógyulási hatásmechanizmusát. Eredményeik szerint sebbiopsziák több proliferáló fibroblasztot tartalmaztak a 30%-os fokhagymás kenőccsel kezelt hegekben, mint a vazelinnel kezelt hegekben, amelyek p-értéke 0,0175 volt a műtét után két héttel és 0,081 a műtét utáni 6 héttel. Adataik azt mutatják, hogy az allicin a fibroblasztokra hat, mivel a fokhagymával kezelt helyeken több proliferáló fibroblaszt volt, mint a többi helyen. 2020-ban klinikai vizsgálatukról beszámolva pedig arról írtak, hogy a 30%-os fokhagymakrémmel kezelt műtéti sebek kozmetikailag szebb hegekkel gyógyultak, mint a vazelinnel kezelt helyek. A szerzők 17 olyan beteget vontak be, akiknél két bőrkimetszés történt, s akik 30%-os fokhagymás kenőcsöt kentek az egyik műtéti sebbe, és vazelint a másik műtéti sebre naponta kétszer. A 2. héten a betegek és az orvos arról számolt be, hogy a fokhagyma helye a sebek 59%-ánál, illetve 65%-ánál jobban gyógyult. A 4. héten a betegek és az orvos arról számolt be, hogy a fokhagyma helye a sebek 76%-ánál, illetve 88%-ánál gyógyult jobban.
2019-es Leila Ait Abderrahim (Tiaret, Algéria) és munkatársai publikációja, amely az Euphorbia (kutyatej) méz és a fokhagyma antioxidáns, szinergikus antimikrobiális és égési sebgyógyító hatását vizsgálja. Meghatározták mindegyik természetes termék minimális gátló koncentrációját (MIC) a sebfertőzésekben gyakran előforduló mikroorganizmusokkal szemben. A szinergikus antimikrobiális hatást úgy értékelték, hogy a méz és a fokhagyma kivonat különböző koncentrációit a relatív MIC-értékük alá keverték. Ezt követően mindkét természetes termék, illetve ezek válogatott keverékének antioxidáns aktivitását, összes fenol (TPC) és flavonoid (TFC) tartalmát értékelték. Ennek a keveréknek a hatásosságát helyileg alkalmazva is értékelték hím és nőstény Wistar patkányok égési sebeiben, összehasonlítva az Euphorbia mézzel és két hagyományos kezeléssel. Az eredmények azt mutatták, hogy a keverék szinergikus antimikrobiális hatással rendelkezik minden vizsgált törzzsel szemben. Emellett a fokhagyma magasabb antioxidáns aktivitást, valamint magasabb TPC-t és TFC-t mutatott a mézhez és keverékükhöz képest. A keverék azonban nagyobb sebkezelési aktivitást mutatott, amit a rövidebb hámképződési és sebösszehúzódási idő, valamint a kezelt szövetek jobb szövettani helyreállítása tükröz. Eredményeik azt is kimutatták, hogy az égési sebek gyógyulását nem befolyásolja a nem.
2021-ben jelent meg Maja Hitl (Újvidék, Szerbia) és munkatársai tanulmánya a fokhagyma által okozott égési sérülésekről. Ebben arról számoltak be, hogy a PubMed, a Google Scholar és a ResearchGate oldalakon végzett keresés során összesen 32 cikket találtak a témában, 39 beteggel. Áttekintették a páciensek demográfiai adatait, a fokhagyma használatának okait, a fokhagyma alkalmazásának részleteit, valamint az égési sérülések leírását és kezelését. Az esetek többségében a növény másodfokú égési sérüléseket okozott, bár bizonyos körülmények között nekrotikus szövetek kialakulását is okozhatja. Különböző testrészeket érintettek, leggyakrabban a lábakat. A fokhagyma kémiáját is bemutatták, különös tekintettel az illékony szerves kénvegyületekre, amelyek szintén felelősnek tűnnek az égési sérülések kialakulásáért. A fokhagymás égési sérülések kezelése elsősorban tüneti kezelés volt, és különböző típusú gyógyszereket alkalmaztak. Bár nem általánosan elvárható, a kezelőorvosoknak figyelembe kell venniük a fokhagymát, mint égési sérüléseket okozó tényezőt, és a betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy ne kenjenek friss fokhagymát a bőrre és a nyálkahártyára.
Ugyanebben az évben ugyanerről a témáról publikáltak Elizabeth Lee Hall, Mary Virginia Portera és Tejesh S. Patel (Memphis, USA). Úgy vélik, hogy mivel egyes betegek kulturális hátterük vagy hiedelmeik miatt a gyógynövényes sebkezelést részesítik előnyben és meg is kísérlik azt, az orvosoknak tisztában kell lenniük az ilyen gyakorlatokkal és a kapcsolódó előnyökkel/kockázatokkal. Kiemelik egy páciensnek egy biopszia utáni ellátására gyakorolt kulturális hatással összefüggő esetét, amely lokalizált fokhagymaégést okozott, és röviden bemutatják a fokhagymának a bőrön történő alkalmazására vonatkozó tudományos adatokat.
A fokhagymának és a kurkumának az egerek diabéteszes sebeinek gyógyítására történő terápiás alkalmazásáról szól Muhammad A. Farooq (Lahore, Pakisztán) és munkatársai 2022-es cikke. Három kivonat (Ga+Tu+Fi) fokhagyma (150 mg/ml), kurkuma (100 mg/ml) és fibroin (50 mg/ml) kombinációjával a sebek 12 nap alatt gyógyultak, és 97,3 ± 2,2%-os sebösszehúzódást mutattak. A szövettani elemzés kimutatta, hogy a Ga+Tu+Fi kombináció a kollagénrostok, a fibroblasztok számának és a keratinociták növekedésének növekedését, valamint az erek gyulladásának csökkenését mutatta. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a bioanyagoknak a kombinációja magas regenerációs és gyógyító képességgel rendelkezik, és hatásos gyógymód lehet a diabéteszes betegek krónikus sebeinek gyógyításában.
Ugyancsak tavaly, szintén lahorei kutatók jelentettek meg egy cikket (első szerző: Muhammad Ibrar), amely szerint a vizsgálatok megerősítették, hogy a fokhagyma és gyömbér illóolajok hagyományos gyógyszerekkel kombinálva sokkal nagyobb hatásosságot eredményezhetnek, mint a gyógyszerek önmagukban. A nano-emulziók kiváló antimikrobiális aktivitást mutattak mind a gram-pozitív, mind a gram-negatív baktériumtörzsekkel szemben, szemben a pozitív kontrollként használt neomicin-szulfáttal. Ezenkívül felgyorsították a sebgyógyulási szakaszokat a neomicin-szulfát kenőcshöz képest, ami mindössze 9 nap alatt a seb teljes gyógyulásához vezetett, ami arra utal, hogy ezekben a nanoemulziókban nagy lehetőségek rejlenek.
Már idén jelent meg Baso Witman Adiaksa Zaenal és munkatársai áttekintése a helyileg alkalmazható fokhagyma kivonat hatásosságáról az akut sérüléssel járó egerek sebkezelésében. Az eredmények azt mutatták, hogy a topikális krém esetében jobb sebgyógyulás volt elérhető, mint a kontrollcsoportnál, mivel növelte a vascularis endoteliális növekedési faktor (VEGF) expresszióját.
Végső soron a fokhagyma és a sebkezelés közötti kapcsolat egy izgalmas terület, amely további kutatásokat igényel. Az eddigi eredmények azonban azt sugallják, hogy a fokhagymának lehet szerepe a sebgyógyulás elősegítésében, és ennek a hagyományos gyógyászati gyakorlatnak a modern tudománnyal való összekapcsolása új perspektívákat nyithat az egészségügyi kezelések terén.

According to an American senator, garlic is grown and processed in a way that is harmful to health in China, so the American authorities should investigate whether it could cause problems for the health of American citizens, Hvg.hu reported on December 12. According to the experts and the media, the situation is not so clear, yet the article provides enough reason to briefly review the connections between garlic (Allium sativum) and wound treatment in this post. Garlic belongs to the amaryllis family and is rich in biologically active compounds such as allicin, allin and ajoene. These compounds contribute to the herb's antibacterial, antiviral, and antifungal properties, which can help prevent wound infection and speed up the healing process.
Az illusztrációk forrása a Freepik.com.
Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!
Megosztás:
| Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé! |
Ehhez:
Várjuk online jelentkezését! vagy kérjük, |
Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!