Cékla és sebkezelés

Egy 2008-as amerikai felmérésben a tíz leggyűlöltebb élelmiszer listájára hetedikként felkerült céklát (Beta vulgaris) mutatta be április 15-én a Qubit.hu. A szerelem és szépség görög istennőjének, Aphoroditének a kedvencét napjainkban funkcionális élelmiszernek, sőt superfoodnak tartják: sok vitamint (A, B, C), bórt, vasat, káliumot, folsavat és betaint tartalmaz, magas a rosttartalma. Az ókoriak gyógyszerként is nagyra becsülték, a levelét, a gumóját, a belőle készült főzetet, sőt az elégetett gyökér hamuját is sok javallatra alkalmazták. Számos élettani hatása mellett a cikk azt is megemlíti, hogy a görögök a leveleit például sebgyógyításra is használták. Hogyan vélekedik erről a modern tudomány? – ezzel foglalkozik a mostani blogbejegyzésünk.

A bevezetőben felsorolt anyagokon kívül a ChatGPT szerint bővelkedik az antioxidánsokban, különösen a betalainokban is, amelyek a cékla jellegzetes mélyvörös színét adják. A betalainok olyan pigmentek, amelyekről kimutatták, hogy gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek kulcsfontosságúak a sebgyógyulási folyamatban. Amennyiben egy seb keletkezik, a szervezet egy sor olyan eseményt indít el, amely segít helyreállítani a károsodást. A kezdeti válasz gyulladást jelent, amely szükséges ahhoz, hogy az immunsejteket a sérülés helyére vigyék. A túlzott gyulladás azonban akadályozhatja a gyógyulási folyamatot. A betalainokról kimutatták, hogy csökkentik a gyulladást azáltal, hogy gátolják a gyulladásos citokinek termelését.

A cékla nitrátokat is tartalmaz, amelyek a szervezetben nitrogén-monoxiddá alakulnak. A nitrogén-monoxid fontos szerepet játszik a sebgyógyulásban azáltal, hogy elősegíti a véráramlást a sérült területen. Ez a megnövekedett véráramlás a helyreállítási folyamathoz oxigént és tápanyagokat szállít a sebbe. Ezenkívül a nitrogén-monoxidról kimutatták, hogy serkenti egy fehérje, a kollagén termelődését, amely elengedhetetlen az új szövetek kialakulásához. Erős antioxidánsként a C-vitamin kritikus szerepet játszik a kollagénszintézisben. A K-vitamin pedig segít szabályozni a véralvadást, ami a vérzés megállításához szükséges.

A mesterséges intelligencia kitért arra, is, hogy kutatások ígéretes eredményeket mutattak a cékla sebgyógyításban való felhasználásával kapcsolatban. A Food and Function folyóiratban megjelent egyik tanulmány megállapította, hogy diabéteszes, bőrsebekkel rendelkező patkányok esetében a céklalé beadása gyorsabb gyógyulást eredményezett azokhoz képest, amelyek nem kaptak ilyen levet. Egy másik, a Journal of Medicinal Food-ban megjelent tanulmány pedig arról számolt be, hogy a cékla kivonatának alkalmazása egereken a sebek méretének a kontrollcsoporthoz képes jelentősebb csökkenését és gyorsabb gyógyulást eredményezett.

Ami az Interneten fellelhető tudományos közleményeket illeti, 2010-ben jelent meg egy cikk a cékla antioxidáns tevékenységéről. A szerzők, V. L. A. Babu és R. Gowri (India) úgy vélik, hogy a B. vulgaris gyökérkivonata vörösvértest-védő hatással rendelkezik a gyógyszerek által kiváltott oxidatív stresszel szemben.

2011-ben Anita Singh (India) és munkatársai a cékla etalonos kivonatának a sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról jelentettek meg egy tanulmányt. Úgy találták, hogy a kivonat jelentős sebgyógyító aktivitást mutatott, amit a hámképződés időtartamának csökkenése, a sebösszehúzódás sebességének növekedése és a bőr szakítószilárdsága igazolt. A B. vulgaris sebgyógyító tulajdonsága a növényben található fitoösszetevőknek tulajdonítható, a sebgyógyulás gyorsabb folyamata pedig a fitoalkotóelemek egyéni vagy additív hatásának függvénye. A vizsgálataik során megfigyelt korai szöveti megközelítéshez és az incíziós seb megnövekedett szakítószilárdságához a növény fitokomponensei is hozzájárulhattak.

A betain alkaloidának a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról 2016-ban publikáltak Senthi Mahibalan (India) és munkatársai. Igazolták, hogy a betain helyi alkalmazása potenciális sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Javította a sebgyógyulás különböző fázisait, beleértve a fehérjeszintézist, a sebösszehúzódást, a sejtinfiltrációt, a neo-vaszkularizációt és az epithelizációt. A 2%-os kenőcs által mutatott fokozott aktivitás az 1%-oshoz képest egyértelműen igazolta a dermális sebgyógyító hatás függését az alkaloidtartalomtól.

Ami a betalainok in vitro és in vivo gyulladásgátló hatását illeti, a témában Cristina Montserrat Moreno-Ley (Mexikó) és munkatársai írtak egy közleményt 2021-ben. Átfogó áttekintésük szerint a betalainok képesek csökkenteni számos gyulladásmarkert, például a TNF-α-t, az IL-1β-t vagy az NF-κB-t, és megvédenek a xenobiotikumok, például a paraquat és a reaktív oxigénfajok által termelt oltóvegyületek által okozott sérülésektől. Emellett jó egészségfejlesztő potenciált is mutattak, és számos betegség, például a magas vérnyomás kiegészítő terápiaként való felhasználását is ígérik.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a Magyarországon a 17. században ismertté vált cékla magas antioxidáns-, betalain-, nitrát- és C-vitamin- (stb.) tartalma miatt értékes kiegészítője lehet bármilyen diétának – és a sebkezelésnek. Noha további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a már Arisztotelész által is kedvelt növény elősegíti a sebgyógyulást, s a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy szerepet játszhatnak a folyamat javításában.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!