Akácok és sebkezelés

Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác” – írta január 7-i cikkének címében a G7.hu. Az írásban szó esik ennek az Egyesült Államok délkeleti részein őshonos fafajnak az Európában, illetve Magyarországon történő elterjedésének története mellett arról is, hogy mivel egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Nem esik szó benne a különböző akácfajtáknak a humán egészségügyhöz, s különösen nem a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz való kapcsolódásáról. Ezt a „hiányt” pótlom a mostani blogbejegyzésben.

A köznyelv gyakran a fehér akácot (Robinia pseudoacacia) érti „akácfa” alatt, ezért elsőként én is erre koncentrálok, jóllehet ez a növény valójában – mint latin neve is utal rá (pseudo = csalóka, ál) – valójában „álakác”, a köznyelvben (Európa számos országában) tévesen terjedt el az akáciák családjára utaló név. Az akáciák főként Afrikában és Ausztráliában élő, széles lombozatú fák, a fehér akácnak botanikailag nincs köze hozzájuk.

A fehér akácvirág akacin, robinin és egyéb flavonoid glikozidokat, kis mennyiségben illóolajat tartalmaz. Drogja hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. A R. pseudoacacia termését, virágát és kérgét egyaránt felhasználták a tradicionális gyógyászatban. Virágából mézet készítettek, amely segített a torokfájás vagy köhögés enyhítésében. Az abból készült forrázat ezen kívül kiváló nyálkaoldó, görcsoldó, nyugtató, tonizáló. Az akácvirágból készült méz az egyik legvilágosabb mézfajta. A népi gyógyászat külsőleg kisebb égési sebekre, belsőleg székrekedésre is használja. A kérgének tulajdonított gyógyászati tulajdonságok közé a lázcsillapítást és a gyulladáscsökkentést sorolták, de ma már úgy tartjuk, hogy a szárát, a levelét és a kérgét nem szabad belsőleg felhasználni, mert mérgező fehérjéket tartalmaz. Különböző kutatások szerint a magjai és fiatal hüvelyei ehetők. A héjas magokat nyártól őszig biztonságosan lehet szüretelni, és nyersen és főzve is fogyaszthatóak. A cherokee indiánok hánytatószerként (emetikum) és fogfájás kezelésére használták.

A sebkezeléssel való kapcsolódási pontjaira rákérdezve a ChatGPT azt válaszolta, hogy a fehér akác kérgének régóta sebgyógyító tulajdonságokat tulajdonítanak, és ennek alapján az alábbi területekenn alkalmazták a sebkezelés során:

Gyulladáscsökkentés
A fehér akác kérgének gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt néhány kultúrában alkalmazták a sebek kezelésére. Az anyagok, amelyek csökkentik a gyulladást, segíthetnek a sebgyógyulási folyamatban.

Antibakteriális hatások
A fa különböző részei, beleértve a kérgét, bizonyos vegyületeket tartalmazhatnak, amelyek antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért a kéreg alkalmazása segíthet megakadályozni a fertőzéseket és elősegítheti a sebgyógyulást.

Vasoconstrictor hatások
A fehér akác kérgének alkalmazása néhány esetben a vérerek összehúzódását (vasoconstrictor hatás) eredményezheti, amely csökkentheti a vérzést és elősegítheti a sebek záródását.

2023-ban jelent meg Andrea Bezerra (Vila Real, Portugália) és munkatársai tanulmánya a diabéteszes lábszárfekélyek mézterápiájáról. A cikk bemutatja a jelenlegi bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a méztartalmú kötszerek hogyan járulhatnak hozzá a DFU-kezeléshez a különböző mechanizmusokon keresztül. Egyebek mellett azt is leírták, hogy a manuka méz helyi alkalmazása streptozotocinnal indukált Wistar patkányokban nagyobb százalékban segítette elő a sebösszehúzódást és a gyorsabb hámképződést, mint a fehér akác mézével kezelt csoportban.

Ami a „valódi akácokat” illeti, például az Acacia modusta sebgyógyító hatásáról Farida Iftikhar (Iszlámábád, Pakisztán) és munkatársai írtak 2009-ben. Kísérleteik azt sugallják, hogy a növényből készült méz elősegítheti a sebek gyógyulását, amennyiben belsőleg adják be a patkányoknak. A méz fokozhatja a sebgyógyulást azáltal, hogy felgyorsítja a glikolitikus enzimek aktivitását, és elegendő energiát biztosít a sejtek helyreállításához. A kollagénképződés, a sebösszehúzódás és a hámképződés a sebgyógyulás kulcsfontosságú fázisai, és a gyulladás, a makrofázia, a fibropláziák és a kollagénképződés összefügg. Így ezen fázisok bármelyikébe történő beavatkozás a gyógyulás kollagénképződésének elősegítéséhez vagy lelassításához vezethet. A sebmodellben a mézzel végzett kezelés növelte a granulomaszövet tömegét és a törési szilárdságot is.

A fehér akácia (Acacia leucophloea) kérgének sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról Sembian Suriyamoorthy (Coimbatore, India) és munkatársai publikáltak 2012-ben. Etanolos kivonat alapú kenőcsöt (2 és 5%) állítottak össze, és hím Wistar hím patkányokon értékelték ki a sebgyógyulást, összehasonlítva egy standard sebgyógyító kenőccsel, a betadinnal. A kenőcs kifejezett sebgyógyító aktivitást mutatott, és jelentősen megnövelte a sebösszehúzódást és a hámképződés időtartamát a sebösszehúzódási sebesség, a szakítószilárdság, a DNS, a kollagén és a fehérje szintézis növekedése és a kórszövettani vizsgálat alapján. Megállapították, hogy az összeállított kenőcs ezen eredmények alapján bőrjavító szerként is használható, anélkül, hogy az emberi egészségre veszélyt jelentene.

Az Acacia caesia sebkezelésben történő alkalmazhatóságáról ugyancsak Sembian Suriyamoorthy és munkatársai jelentettek meg egy közleményt 2014-ben. Megállapították, hogy a növény 5%-os etanolos kivonatának helyi alkalmazásával kezelt sebek gyorsabban gyógyulnak, amint azt a hámképződés sebességének és a sebösszehúzódás százalékos arányának megfigyelése bizonyítja. A kezelt sebek szakítószilárdságának növekedése a kollagén növekedésének és az új extracelluláris mátrixmolekulák, a hexózamin és az uronsav szintézisének tudható be, amely őrölt szubsztrátumként működik. A kivonatokkal kezelt csoportokban az volt megfigyelhető, hogy a fehérje, a hexózamin, a kollagén és az uronsav mennyisége a 4. napról a 12. napra nőtt, majd ezt követően fokozatosan csökkent a 16. napig.

2016-os keltezésű az a cikk, amelyben Norzana Abd Ghafar (Kuala Lumpur, Malajzia) és szerzőtársai arról számoltak be, hogy az Acacia mangium felgyorsítja a szaruhártya fibroblasztok migrációját és differenciálódását az in vitro szaruhártya-fekély modellben, miközben növeli a stromális sebgyógyulással kapcsolatos géneket és fehérjéket. Ugyanebben az évben jelent meg Samah Awad AbduRahim (Khartoum, Szudán) és munkatársai munkája, amelyben az Acacia ehrenbergiana metanolos kivonatának in vivo antibakteriális és sebgyógyító hatását vizsgálták Wistar albínó patkányok fertőzött sebein. A 3%-os A. ehrenbergiana-t tartalmazó polietilénglikol kisebb sebgyógyító hatással bír, mint a 3%-os tetraciklin kenőcs. Ugyanakkor a 3%-os kenőcsöt tartalmazó polietilénglikollal kezelt patkányokban a baktériumok mennyiségének jelentős csökkenését figyelték meg a 4. napon, ami megerősítette a növény in vitro antibakteriális aktivitását.

Az egyiptomi vagy nemes akácia (Acacia arabica) alkalmazhatóságáról Eman Abdullah (Moszul, Irak) és munkatársai publikáltak 2022-ben. Eredményeiket úgy összegezték, hogy az 5%-os A. arabica növényi kivonat gél formájú helyi alkalmazása nagy hatékonysággal gyorsítja a sebgyógyulást bőrnyúlban. És nem mutatott semmilyen helyi vagy szisztémás mellékhatást a sebre és a kísérleti állatra. Az Acacia nilotica fokozza a sebgyógyulást azáltal, hogy elősegíti a szövetnövekedést, ami a sebgyógyuláshoz, antibakteriális és gyulladáscsökkentéshez vezet – állapították meg 2020-ban Ahmed G. Hegazi (Szaúd-Arábia) és munkatársai.

Tavaly jelent meg Vinayak P. Nakhate (Nagpur, India) és munkatársai cikke a katechu indiai akácról (Acacia catechu). Sikeresen igazolták a növényi kéreg kivonatának sebgyógyító potenciálját cukorbeteg egerekben. A (-) epikatekin jelenléte más fitokemikáliákkal kombinálva felelős lehet a megfigyelt eredményért. Ezenkívül a leghatékonyabb eredményeket akkor kapták, ha a kezelést kombinált, azaz helyileg és orálisan is végezték. Ugyancsak 2023-ban közölték Archana Tiwari (India) és munkatársai tanulmányát szintén az A. catechu-val kapcsolatban, amely arról számolt be, hogy a kéregből készített teszt-kivonatok jelentős védelmet és sebgyógyulási képességet mutattak az akut dermális toxicitás, a kimetszéses sebek és a kórszövettani vizsgálatok során.

És a sort lehetne folytatni tovább. A gyógynövények alkalmazása a sebgyógyulás terén egy fenntartható és mellékhatásoktól mentes megközelítést kínál. A „valódi” és az „ál” akácok és más gyógynövények kombinált alkalmazása segíthet abban, hogy hatékonyan támogassuk a sebgyógyulást, miközben minimalizáljuk a káros vegyi anyagokkal való érintkezést. Ezen gyógynövények széles körű jótékony hatásai azt mutatják, hogy a természetes megoldásoknak fontos szerepük lehet a modern orvoslásban és a sebgyógyulás területén is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!