Axolotl és sebkezelés

Axolotl: az orvostudomány forradalmasítója vagy érdeklődő gyerekek hobbiállata? – teszi fel a kérdést július 8-i cikkének címében a Wmn.hu. A Mexikóváros melletti Xochimilco csatornarendszerében őshonos, de az otthonokban is előszeretettel tartott, a szabadban általában kb. 10 évig élő, ivaréretten átlagosan 23 centiméteresre növő állatot extrém mértékű regenerálódási képessége (nem heg képződik a levágott testrészek helyén, hanem az adott végtag vagy szerv teljes épségben visszanő) miatt már régóta vizsgálja az orvostudomány. Nem marad ki ebből a sebkezelés – sebgyógyulás tudományága sem – ezt mutatja be röviden e heti blogbejegyzésünk.

A mexikói axolotl (Ambystoma mexicanum) neve nahuatl (azték) nyelven vízi szörnyet vagy vízi kutyát (atl=víz, xolotl=kutya) jelent, a halál és újjászületés kutya alakú istenével (Solotl/Xolotl) hozható összefüggésbe. Ivarérett korára is megőrzi lárvakori kopoltyúit (neoténia). Erősen veszélyeztetett faj. Az aztékok szent állatnak tekintették, és ünnepeken gyakran ették. A helyi piacokon még ma is árulják illegálisan erre a célra. A lakóhelyükre telepített új halfajok is előszeretettel fogyasztják őket, sőt, ha a helyzet úgy hozza, akkor saját fajtársainak a zsákmányává is válhat. Az első példányokat már az 1800-as években elhozták Európába. Hobbiállatként Magyarországon is kapható és tartható.

Még 2006-ban a Stéphane Roy és Mathieu Lévesque (Montreal, Kanada) szerzőpáros a ScientificWorldJournal c. folyóiratban publikáltak egy áttekintést a kétéltű végtagregenerációjáról. Bemutatták a funkcionális elemzés olyan új fejleményeit, amelyek segítenek kezelni a specifikus gének szerepét a regenerációs folyamat során. Közzétettek egy elemzést a sebgyógyulás és a regeneráció közötti hasonlóságról, és megtárgyalták, hogy az axolotlok szupergyógyítók-e. Úgy vélték, hogy ezen állatok (vizsgálták a keleti gőtét, a Notophthalmus viridescenst is) regenerációs képességének jobb megértése jelentős előnyökkel járhat azáltal, hogy a regeneratív gyógyászat útmutatást ad az emberekben a regenerációhoz vezető terápiás megközelítések kidolgozásához.

2010-ben a szerzőpáros Eric Villiard-dal kiegészülve már az axolotlok bőrsebének gyógyulását mutatta be. Közvetlenül vizsgálták a bőrsebek gyógyulását olyan kimetszéses sebzés után, amely során eltávolították az epidermiszt, a dermiszt és az alaphártyát az axolotlban. Az eredményeik azt mutatták, hogy a seb a sebzést követő 8 órán belül gyors re-epithelializációt mutat. A sebgyógyulás szövettani elemzése megerősítette a szöveti fibrózis hiányát a folyamat során, és azt mutatja, hogy a bőr integritása a sebzés után 90 nappal helyreáll. Az eredményeik a neutrofilek hiányát is feltárták a seb területén, ami a gyulladásos válasz hiányára vagy alacsony szintjére utal.

Más fajokkal kapcsolatban említsük meg elsőként Bjoern Menger (Hannover, Németország) és munkatársai 2011-es cikkét, amelyben úgy összegezték eredményeiket, hogy a kétéltűek regenerációjának új effektoraként leírt AmbLOXe (a mexikói axolotl epidermális lipoxigenáza) fontos szerepet játszik a kétéltűek epidermális sejtproliferációjában és migrációjában. Mivel az AmbLOXe-t expresszáló humán osteosarcoma és keratinocita sejtvonalak fokozott sebzáródást mutattak in vitro, első ízben írhatták le a kétéltű mediátorok emberi sejtekre gyakorolt hatását. Egy ugyancsak hannoveri szerzőgárda Anne Stamm elsőszerzőségével 2018-ban számolt be a témával kapcsolatos újabb eredményekről. Bemutatták, hogy az AmbLOXe zárványtesteknek pozitív in vitro sebgyógyító hatása van.

2012-ben Ashley W. Seifert (Gainesville, USA) és munkatársai leírták, hogy eredményeik az emlősök sebjavításával összefüggésben a hemosztázis jelentős csökkenését, a neutrofil infiltráció csökkenését és az új extracelluláris mátrix (ECM) képződésének viszonylag hosszú késleltetését tárják fel a hegmentes gyógyulás során. Ezenkívül tesztelték azt a hipotézist is, hogy a metamorfózis hegesedéshez vezet, és ezzel szemben bemutatták, hogy a szárazföldi axolotlok is hegmentesen gyógyulnak, bár lassabb ütemben. Az újonnan kialakuló dermális ECM elemzése arra utal, hogy a fibronektin alacsony szintje és a tenascin-C magas szintje a hegesedés helyett a regenerációt segíti elő. Megállapították, hogy a sebgyógyulás során végzett genetikai elemzés, amely a vízi és a szárazföldi axolotlok epidermiszének összehasonlítását mutatja, arra utal, hogy a mátrix metalloproteinázok szabályozhatják a fibrotikus választ.

2013-ban az Advances in Wound Care (New Rochelle) c. folyóiratban jelent meg Jean-François Denis (Montreal, Kanada) és munkatársai beszámolója azon kísérleteikről, amelyben axolotl-modellt használtak a gerincesek hegmentes sebgyógyulásának tanulmányozásához. Eredményeiket úgy összegezték, hogy az axolotl regenerációs képességével egyedülálló modellt kínál a gerincesekben a regenerációs folyamatot moduláló jelátviteli útvonalak közötti lehetséges kölcsönhatások elemzésére. A regenerációs folyamat (sebgyógyulás, differenciálódás, proliferáció, extracelluláris mátrix remodeling és mintázatképződés) összetettsége olyannyira nagy, hogy valószínűleg több, a szövetpótláshoz vezető útvonal konvergenciájának eredménye. A gyengített immunválasz összefüggésben áll az emlősök és a kétéltűek hegmentes sebgyógyulásával, s elengedhetetlen lehet a regenerációhoz. Az axolotlokban az amputációt vagy sérülést követő sejtaktivitást szabályozó génexpresszió folyamatának és hierarchikus kaszkádjának jobb megértése fontos ismereteket fog eredményezni, amelyek olyan gének vagy fehérjék azonosításához vezethetnek, amelyek jó célpontjai a terápiás beavatkozásnak az emlősök szöveti helyreállításának javítása érdekében.

2016-ban T. Demircan (Törökország) és munkatársai leírták, hogy az axolotl-mintákkal kezelt egereknél jobb re-epithelializációt, granulációs szövet képződést, vaszkularizációt és egyenletes szőrtüsző-jelenlétet figyeltek meg. A génexpressziós profilozási adataik azt mutatták, hogy ezekben az állatokban alacsonyabb a gyulladást elősegítő citokinek szintje, ami az axolotl sejtek és szövetek immunmoduláló szerepére utalhat a sebgyógyulásban.

Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének egyik főszereplője, az élet meghosszabbításának rejtélyével foglalkozó earl axolotlokat boncol a titkos laboratóriumában. Teszi ezt családja jelmondatának, a „Hiszek a test feltámadásában” jegyében. Talán nincs messze az idő, amikor e „cuki” kétéltű segítségével nagy felfedezések történnek a sebkezelés – sebgyógyulás területén is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!