A Sebkezelés Blog archívuma - 10

A múlt héten jelent meg a tudósítás több hazai médiumban (így például a Medicalonline.hu-n), hogy a Sidney-i Egyetem kutatói egy olyan radart fejlesztettek ki, amelyet akár az egészségügyben is hasznosítani lehet. A fejlett fotonikus radar olyan érzékeny, hogy az objektumok helyét, sebességét és/vagy orientációját akár hüvelykes pontossággal is meg tudja határozni. A szerkezet tehát a kórházakban légzés- és pulzusfigyelőként, illetve az intézményen belüli mozgások nyomon követésére is szolgálhat. S vajon megjelent már a radartechnológia a sebkezelésben is? Erről szól az e heti bejegyzésünk.

A múlt héten számos hazai médium (köztük pl. a Házipatika.com) adta hírül, hogy a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a 2022-es év gyógynövényének a cickafarkat választotta. Jóllehet a Magyar Gyógyszerkönyvben a közönséges cickafark (Achillea millefolium) szerepel, hazánkban főként az elterjedtebb mezei cickafark (Achillea collina) virágos hajtását gyűjtik és használják. A Társaság közleménye szerint e gyógynövény teáját gyomor- és bélgörcsökkel járó emésztési panaszokenyhítésére, valamint étvágyjavítóként és menstruációs fájdalmak esetén használják. Külsőleg nőgyógyászati, húgyúti és végbéltáji gyulladások esetén és felületi sebek kezelésére alkalmazzák. Ilymódon már meg is van az apropója a Sebkezelés Blog következő bejegyzésének, annál is inkább, mert pont egy éve egy cikksorozat formájában visszafelé haladva áttekintettük az év gyógynövényeinek a sebkezeléssel-sebgyógyulással való kapcsolódási pontjait a 2013-as máriatövissel bezárólag.

Egy Etiópiában termő banánféle lehet az új szuperélelmiszer – adta hírül a múlt héten a BBC News tudósítása nyomán több hazai portál, köztük például a Medical Online is. Egy az Environmental Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis az Etiópián kívül szinte ismeretlen enset (Ensete ventricosum), amelyet etióp vagy „hamis banánként” is emlegetnek, százmilliónál is több embert lenne képes táplálni a globális felmelegedés korában. Jóllehet a világon, így hazánkban is szinte teljesen ismeretlennek számít az abesszin vadbanán, a sebkezelés – sebgyógyulás területével foglalkozó (szak)irodalomban már találhatunk néhány utalást rá. Hogy melyek ezek? – ezt tekinti át röviden ez a blogbejegyzés. Az angol nyelvű Wikipedia szerint először egy híres skót utazó, James Bruce készített róla leírást és meglehetősen pontos rajzokat 1769-ben.

Mintegy két hete jelentették be, hogy az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő használatát. A tilalom július elején lép majd életbe. A döntést az indokolta, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tavaly május elején közzétett szakvéleményében arra a következtetésre jutott, hogy a TiO2 a továbbiakban már nem tekinthető biztonságosnak ahhoz, hogy a vegyületet élelmiszer-adalékanyagként használják. Több mint kétszáz év telt el azóta, amióta a titánt William Gregor cornwalli pap és amatőr ásványkutató először feldezte 1791-ben. (Eredményeit figyelmen kívül hagyták, s a titánt a neves német kémikus, Martin Heinrich Klaproth fedezte fel újra 1795-ben.) Az azóta eltelt időszakban ennek az átmeneti fémnek és vegyületének a felhasználási köre egyre csak bővült, beleértve a sebgyógyulás gyorsításában történő felhasználását is. Meglátjuk, hogy élelmiszer-adalékanyagként történő alkalmazásának (uniós) tiltása kihatással lesz-e a sebkezelés tudományára.

Még a múlt év végén egy az ezüstnek a sebgyógyulásban betöltött szerepével, illetve az erre a célra történő használatának történelmével foglalkozó blogbejegyzés jelent meg a WoundSource portálon. Ez a cikk, illetve az a körülmény, hogy a sebkezelő társadalom januárt az ezüst biztonságos alkalmazása hónapjának nyilvánította, adja az apropóját annak, hogy ezúttal a „WoundSource Practice Accelerator” által jegyzett írásra alapozva, de annál részletesebben e témakör történeti vonatkozásaival foglalkozzak. Hippokratész ezüstkészítményeket használt a fekélyek kezelésére és a sebgyógyulás elősegítésére. A macedónok ezüstlemezeket alkalmaztak a jobb sebgyógyulás érdekében, talán ez volt az első kísérlet a műtéti fertőzések megelőzésére vagy kezelésére. Az ezüst-nitrátról szóló első feljegyzés egy Rómában kiadott gyógyszerkönyvből származik (i. e. 69).

Még az elmúlt év végén, december 29-én tudósított az Index.hu arról, hogy egy élelmiszerlánc a csattanó maszlag lehetséges jelenléte miatt visszahívja egyik termékét a boltjaiból. Ez a rövid hír késztetett arra, hogy megnézzem, vajon van-e ennek a mérgező gyomnövénynek kapcsolódása a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz. Minden bizonnyal igen, hiszen például szerepel a 139, sebgyógyulásra hatásosnak tartott iráni gyógynövény között. A maszlagot (Datura nemzetség) a chumash indiánok érzéstelenítőként használták „csontkötésre”, sebek, zúzódások és aranyér kezelésére, valamint „vérfrissítésre”. A navahóknál a szárított gyökereket szertartások alkalmával lázcsillapítóként rágták meg, míg a levélforrázatát sebgyógyító szerként használták „a juhok kasztrálásából származó sebek mosására”. Az ájurvédikus orvostudományi rendszer a D. stramoniumot értékes terápiaként írja le számos emberi betegség, például sebek, fekélyek, reuma, láz, gyulladások, asztma és fogfájás esetén.

A lencse (Lens esculenta) „adas” néven már Avicenna (980-1037) Kánonjában is szerepel, mint az egyik növényi szer a felhólyagosodás utáni égési sebek kezelésére. A 23% fehérjét és kevesebb, mint 1% zsírt tartalmazó lencse (Lens) a hüvelyesek közé tartozó növénynemzetség. Az egyik legrégebbi és legmegbecsültebb élelmiszernövény a Mediterráneumban, valamint Elő- és Közép-Ázsiában őshonos. Neve a latin lens szóból származik, és valóban, olyan alakú, mint a dupla konvex optikai lencse, amely e növényről kapta a nevét. Éppen az alakja miatt vált a születés és a halál körforgásának a jelképévé a zsidó vallásban. Hogy hogyan kapcsolódik a növény a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz? Például úgy, hogy a páciens odafigyel a táplálkozására. A sebbel élőnek a korábbinál több kalóriára és tápanyagra van szüksége, hogy segíteni tudja a gyógyulási folyamatokat. Például a fehérje biztosítja az izmok felépítését és a bőr regenerációját.

A csokoládénak a sebkezelésben betöltött szerepéről magyar nyelven alig található valami az Interneten. Létezik csokoládé ízű, krónikus sebekben, fekélyekben, égési sérülésekben a sebgyógyulás elősegítése érdekében, valamint dekubituszban alkalmazható tápszer, vagy olyan szintén csokoládé ízű gyógyászati célra szánt élelmiszer, amely a sebgyógyítás terén mutatott kiváló tulajdonságai mellett a tavaszi fáradtság megelőzésére és az immunrendszer támogatására is kiválóan alkalmas. Ugyanakkor olvashatunk arról is, hogy a kakaóbab hasznos a gyors sebgyógyuláshoz, vagy hogy a kakaóextraktumokat megbízhatónak tartják a terápiás sebgyógyító tulajdonságaik miatt a természetes gyógyszerek gyártásában. A kakaókivonatok segítenek megakadályozni a különböző típusú fertőzések kialakulását a szervezetben. Átfogó hazai tanulmány azonban nem készült, legalábbis én nem találtam ilyet.