Évfordulók, események I. negyedév

Magyar Sebkezelő Társaság

Ezen az oldalon a Magyar Sebkezelő Társasággal, a sebkezeléssel, a sebgyógyulással, a sebkötözéssel, az égési sérülések gyógyításával (stb.) területével kapcsolatos évfordulókat, eseményeket találhatja meg.


Január


Január 1.
Ezen a napon alapították meg 1953-ban hazánkban az első égési osztályt (Budapesten, a Kun Utcai Kórházban). A betegellátás március 7-én indult meg.


Január 3.
- Ezen a napon hunyt el Basch Imre (Pest, 1863 - Budapest, 1931. január 3.), aki a ,,Mentők Lapja’’ szerkesztősége által 1891-ben kiadott ,,Az orvosi mentés kézikönyve’’ című kötetének a ,,Mentő eljárások égés és megfagyásnál” című fejezetét. Ismertette az égés, a fagyás kórtani és klinikai képét. Konkrét elemzést nyújtott a sürgős teendőkről. Kiemelte a sérült általános állapotának ellenőrzését.

Dr. Bugyi István arcképe - Ezen a napon született Bugyi István (Szentes, 1898. január 3. – Szentes, 1981. április 3.), aki 1932-ben tanulmányt jelentetett meg „Az idült lábszárfekélyek orvoslása” címmel. A kezelés tapasztalatait összegezve eredményesnek tartotta a rugalmas ragtapaszpólya és a ragasztótapasz nyomókötések alkalmazását.


Január 9.
Jacques-Louis Reverdin Ezen a napon hunyt el Jacques-Louis Reverdin (Cologny, 1842. augusztus 28. – Regny-Chambésy, 1929. január 9.), genfi egyetemi tanár, aki a bőr sérüléseinek ellátását lebenyes plasztikai eljárással gazdagította. 1910-ben 224 oldalas művet írt „Leckék a háborús sebészetről: golyó lőtte sebek” címmel.


Január 10.
- Jacob Bigelow Ezen a napon hunyt el Jacob Bigelow (Sudbury, 1787. február 7. – Boston, 1879. január 10.), aki 1812-ben megjelent közleményében kísérletes vizsgálatairól számolt be, amelynek során nyulak fülének forrázásos sérülésére próbált ki különböző szereket. Kimutatta például, hogy a terpentin olaj hatástalanabb, mint a hideg víz (a Kentish-féle stimulációs terápia nem olyan hatásos a szövetekre, mint gondolták, ugyanakkor az Earle által preferált hideg víz csak az égést követő rövid időszakban hatásos.
- Wagner Dániel arcképe Ezen a napon hunyt el Wagner Daniel (Mezőberény, 1868. augusztus 28. – Békéscsaba, 1919. január 10.), „Az illóolajok sebgyógyító hatása s az illóolajos sebkezelés” szerzője, a Wetol sebolaj megalkotója.


Január 18.
Hültl Hümér arcképe Ezen a napon hunyt el Hültl Hümér (Felsőbánya, 1868. július 14. – Budapest, 1940. január 18.), a „szike Paganinije” pl. könyvet írt „A sebgyógyítás irányelveinek fejlődéséről” (1903).


Január 19.
Dr. Rajka Ödön arcképe Ezen a napon hunyt el Rajka Ödön (Bonyhád, 1890. júl. 21. – Bp., 1971. jan. 19.), aki (pl.) Korossy Sándorral közösen írt a lábszárfekélyről az ,,A lábszár egyes kisérbetegségeinek új klinikai egységbe foglalása’’ című tanulmányukban.


Január 21.
Dr. Vértes László Ezen a napon hunyt el Vértes László (Budapest, 1946. augusztus 16. – Budapest, 2020. január 21.) orvostörténész, a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk szerkesztő bizottságának egykori tagja.


Február


Február 5.
Ezen a napon született Paul Barbette (Strasbourg, 1620. február 5. – Amszterdam, 1665. március 10.), aki az égési sérüléseket három fokozatú beosztásba sorolta be.


Február 6.
Pierre Joseph Desault Ezen a napon született Pierre Joseph Desault (Vouhenans, 1744. február 6. – Párizs, 1795. június 1.), a vállkötés ma is használt formájának leírója.


Február 7.
Jacob Bigelow Ezen a napon született Jacob Bigelow (Sudbury, 1787. február 7. – Boston, 1879. január 10.), aki 1812-ben megjelent közleményében kísérletes vizsgálatairól számolt be, amelynek során nyulak fülének forrázásos sérülésére próbált ki különböző szereket. Kimutatta például, hogy a terpentin olaj hatástalanabb, mint a hideg víz (a Kentish-féle stimulációs terápia nem olyan hatásos a szövetekre, mint gondolták, ugyanakkor az Earle által preferált hideg víz csak az égést követő rövid időszakban hatásos.


Február 8.
Ezen a napon hunyt el Guillaume Dupuytren (Pierre-Buffière, 1777. október 5. – Párizs, 1835. február 8.), aki 10 évvel a jelenség jelenlegi névadója, Curling előtt, 1832-ben leírta égett beteg fekélyét. Az elsők egyike volt, aki az égés utáni hegek sebészi kezelését hirdette. A hegeket két csoportba osztotta, mindkét csoportnak speciális kezelést javasolt. A hegműtét utáni rögzítést rendkívül fontosnak tartotta. A hegeken multiplex haránt incíziókat ejtett, majd feszítést alkalmazott a gyógyulásig. A kiemelkedő hegeket felvágta és nyitva tartotta, a sebfelszínt rendszeresen kauterizálta addig, amíg a felszín szintbe került. A húzóhegeket átvágta és kompressziós kötéssel kezelte a nyitva hagyott sebeket.


Február 10.
Joseph Lister Ezen a napon hunyt el Sir Joseph Lister (Upton, 1827. április 5. – Walmer, 1912. február 10.), a karbolozás felfedezője, amely a sebkezelésben első lépés volt az „antisepsis” megvalósítása felé, míg a műtői eszközök, kötszerek csírátlanítása terén az „Asepsisben” is úttörő munkának számított.


Február 15.
Wilhelm Fabry - Ezen a napon hunyt el Guilhemus Fabricius Hildanus vagy Wilhelm Fabry (Hilden, 1560. június 25. – Bern, 1634. február 15.), a német sebészet atyja, az első égéssebész. 60 oldalas, „De combustionibus” című könyve (1607) az első olyan mű, amely kizárólag az égési sérülésekről szól.

- Ezen a napon hunyt el Róna Sámuel (szül. Rosenfeld, Halas, 1857. április 1. – Budapest, 1910. február 15.), aki A régiek „gangrenás-phagedaeniás-diphteriás” sankerának nosocomialis gangraenájának és sebdiphteriájának, a Vincent-anginának, a stomaeacenak, a nomának, a stomatitis mercurialis üszkösödésének és a tüdőgangrenának aetiologiájához (Különnyomat az Orvosi Hetilapból, 1903) szerzője.


Február 19.
Kossuth Zsuzsanna Ezen a napon született Kossuth Zsuzsanna (Sátoraljaújhely, 1817. február 19. – New York, 1854. június 29.), Magyarország egykori főápolónője (1849. ápr. 17.-től), aki 1849-ben megszervezte a legelső katonakórházakat, s elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a világ figyelmét.


Március


Március 2.
Dr. Dollinger Gyula arcképe Ezen a napon hunyt el Dollinger Gyula (Pest, 1849. április 10. – Budapest, 1937. március 2.), a magyar ortopédia megalapozója, aki – egyebek mellett – 1891-ben tanulmányt írt Néhány szó a draincső nélküli sebkezeléshez címmel.


Március 7.
Arisztotelész Ezen a napon hunyt el Arisztotelész (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkísz, Kr. e. 322. március 7.), aki (pl.) a hideg és a meleg hatásáról elmélkedett a „Problemata” című művében, a kérdésre nála a válasz: hogy mindkettő hatásai azonosak (duzzanat és hólyagok, és mindkettő szárítja a szöveteket), fagyás és égés egy tőről fakad.


Március 9.
Dr. Wein Manó arcképe Ezen a napon született Wein Manó (Hacazsel, 1860. március 9. – Budapest, 1917. szeptember 21.), akinek (pl.) A fertőtlenítő sebkezelés és mai állása címmel jelent meg tanulmánya (Orvosi Hetiszemle 1899/IV. sz.).


Március 10.
Ezen a napon hunyt el Paul Barbette (Strasbourg, 1620. február 5. – Amszterdam, 1665. március 10.), aki az égési sérüléseket három fokozatú beosztásba sorolta be.


Március 30.
Dr. Janny Gyula arcképe Ezen a napon született Janny Gyula (Székesfehérvár, 1842. március 30. – Budapest, 1916. május 19.), aki pl. előadást tartott Az újabbkori sebkezelésről.

Heading


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!