Magyar Sebkezelő Társaság

A Magyar Sebkezelő Társaság XXIV. Kongresszusa
Budapest, 2022. október 20-21.


Beérkezett előadáskivonatok

(utolsó módosítás: 2022. augusztus 4.)

Dr. Bernscherer Gyöngyi, Dr. Tóth Dezső, Dr. Susán Zs., Dr. Zádori G., Dr. Szentkereszty Zs. (Debreceni Egyetem, ÁOK, Sebészeti Intézet): Hydradenitis kezelése radikális kimetszéssel, félvastag bőr átültetéssel és vákuumterápiával. Esetismertetésk

Bevezetés: A hydradenitis egy krónikus bőrbetegség, mely gyulladt, fájdalmas, váladékozó csomókkal, tályogokkal, sipolyokkal jár. Előfordulhat a hónaljban, a lágyék területén, comb belső felszínén és az emlőn. Etiológiai tényezők közé tartozik a dohányzás, genetika tényezők, elhízás. Kezelése lehet konzervatív (antibiotikum, biológiai terápia), vagy műtéti. Sebészeti beavatkozások a tályogüregek megnyitása, illetve váladékozó terület radikális kimetszése és felvastag bőrt átöltetése. A negatívnyomás-terápia (NPWT) kiegészítő kezelésként ma már elfogadott.
Esetismertetés: 46 éves nőbeteget anamnésisében obesitas szerepel. Bal hónaljában hydradenitis alakult ki, mely miatt többszörös sebészi megnyitás történt. Bőrgyógyászati javaslatra többféle antibiotikum kezelésben részesült. Konzervatív terápia illetve többször incisio ellenére a hydradenitis kiújult, a beteg életminőségét jelentősen rontotta. Radikális műtétet mellett döntöttünk. Az érintett bőrterület széles, kimetszése történt, melyet két ciklus NPWT, majd félvastag bőrplasztika és újabb vákuumkezelés követett.
Eredmények: A kimetszett területre átültetett bőr közel 70%-a megtapadt, a többi terület behámosodott. Gyógyulást követően panaszai nem újultak ki, a váll mozgása nem szűkült be.
Következtetés: A krónikus sebészi és konzervatív kezelésre nem gyógyuló hydradenitis kezelésében radikális kimetszéssel, a félvastag bőr átültetéssel egyidőben alkalmazott NPWT végleges gyógyuláshoz vezethet.

Prof. Dr. Daróczy Judit, az orvostudományok doktora, az MTA doktora (Istenhegyi Magánklinika, Budapest): Sebkezelési algoritmusok a cukorbeteg lábsebek ellátásában

A cukorbetegek lábán kialakuló sebek kezelése nem megoldott, az amputációk száma évente 4000 fölé emelkedik. Fontos lenne a szakszerűségre törekedni.
A sebkezelés szakszerűségét a sebkezelő irányelvek és a különböző algoritmusok biztosítják. A nemzetközi gyakorlatban is elfogadottak a TIME és a Triangle (háromszög) algoritmusok.
A TIME egy akronym és az elhalt szövetek(T) eltávolítását, a gyulladás (I) leküzdését, a szövetek nedvesen tartását (M) és a hámosodás (E) elősegítését jelöli meg feladatként.
A Triangle algoritmus -sebalap, sebszél, sebkörnyék- alapján határozza meg a kötszerválasztást: a seb stádiuma: nekrotikus, váladékozó, granulálódó, hámosodó. A kezelést meghatározza továbbá a sebszélek állapota: alávájt, egyenes, keratotikus, meneteles-jelzi a hámsejtek osztódási készségét a hámosodásra és meghatározza a javasolt kötszertípusokat. A seb környékén az ödéma, maceráció, ekcéma, kiszáradás jellemzi a sebkörnyéki hám állapotát és ezáltal azt, hogy milyen eljárások, kötszerek szükségesek a sebgyógyulás elősegítésére. A bemutatott esetek bizonyítják az algoritmusok hasznosságát, a követhető és ellenőrizhető döntéseket a cukorbeteg láb sebeinek ellátásában.

Dr. Hevér Tímea, Ph. D. (MH EK Honvédkórház, Szív-, Ér- és Mellkassebészeti Osztály, Budapest): Antimikrobiális hatású, ezüst tartalmú kötszerekkel szerzett új tapasztalatok az érbetegek nehezen gyógyuló sebeinél

A COVID pandémia új szempontokat hozott a nehezen gyógyuló sebek ellátásában. Az érsebészeti rekonstrukciók sokszor meglevő sebek miatt történnek, vagy a késői ellátás kapcsán alakul ki nagy kiterjedésű szövethiány. Az alapbetegség kezelése, a megfelelő nyomelem és fehérjepótlás, debridement, szisztémás infekció esetén antibiotikum, kompressziós kezelés és a sebekre alkalmazott, a seb aktuális állapotának megfelelő intelligens kötszerek, vákuum kezelés, tehermentesítő ortézisek alkalmazása képezi az egyénre szabott gyógyulást elősegítő ellátást. Az intelligens kötszerek tárházának folyamatos bővülése újabb lehetőségeket rejt a betegellátás komfortossá tételére. Az antimikrobiális elgélesedő rostkötszer a korábbi hydrofiber kötszerrel szerzett kedvező tapasztalat után a kötéscserék idejének kitolódásában hozott újdonságot. A sikeres sebkezelés fájdalommentes, költséghatékony volt. Az intelligens kötszerek tárháza a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan bővül. Az ismeretük, a folyamatos továbbképzés elengedhetetlen az individuális ellátáshoz és a megfelelő eredmények eléréséhez.

Dr. Jancsó Máté (MH EK Honvédkórház, Plasztikai és Égéssebészeti Osztály, Budapest): NPWT a plasztikai sebészetben - a krónikus sebkezelés új gold standardja

Célkitűzés: A különféle anatómiai régiókban keletkezett, komplikált lágyrészhiányok komoly kihívás elé állítják napjaink orvosait. A bőr integritásának helyreállítása nélkül a definitív gyógyulás elérése nem lehetséges, ezért esetbemutatásaink során demonstráljuk néhány, általunk eredményesen kezelt beteg bemutatásával, akiknél bebizonyosodtak a rekonstrukciós sebészetben az NPWT nyújtotta terápiás konzekvenciák. Módszer: NPWT használata egyrészt a műtéti előkészítésben biztosította az ideális sebalapot a rekonstrukcióhoz, másrészt a posztoperatív gondozásban elősegítette a nehezen gyógyuló műtéti terület sarjadását, a képzett rekonstrukciós lebenyek letapadását. Eredmények: Speciális indikációkban a korábban egyenetlen, bizonytalan gyógyhajlammal bíró, többszörösen infektált sebalapot sikerült a lebenyes rekonstrukcióra úgy előkészíteni, hogy az átültetett bőr-izom lebenyek megtapadtak és szuperinfekció nem történt. A sacralis tájékon történt glutealis izomlebennyel történő fedést követően a hosszan tartó immobilizáció és a társbetegségek súlyossága miatt a műtéti területet tehermentesíteni nem tudtuk, így a beteg kezelését a lebeny sebalaphoz történő rögzítésének elősegítésére NPWT-terápiával egészítettük ki, így gyorsítva fel a sebgyógyulást. Különböző eredetű alsó végtagi fekélyek gyógyulását alapjaiban változtatta meg a negatívnyomású sebkezelés. Következtetés: Mind a potenciálisan szeptikus műtéti terület előkészítésében, mind a különböző okokból zavart szenvedő sebgyógyulás felgyorsításában nagy szerepe van a negatívnyomás-terápiának, így a plasztikai rekonstrukcióban is alapvető helyet követel magának a betegek gyógyítása és a sebek kezelés során.

Dr. Juhász Boglárka, Dr. Tamás Róbert*, Dr. Jósvai János** (Gottsegen Kardiovaskularis Intézet, Szívsebészeti Osztály, Budapest, *Magánklinika, Budapest, **Szent Imre Kórház, Plasztikai Sebészeti Osztály, Budapest): COVID -19 Pandémia okozta kihívások egy szívsebész látószögéből

Bevezetés: A COVID-19 okozta világjárvány nemcsak globális egészségügyi, gazdasági és politikai problémákat generált; hanem mindannyiunk személyes életét érintette. Megváltoztak a mindennapjaink és legtöbbünk személyes tragédiákban is érintetté vált. Olyan megoldandó problémákkal találkoztunk, amelyekkel korábban soha nem gondoltuk, hogy szembesülhetünk. Célkitűzés: Előadásomban néhány a pandémia okozta ellátási nehézségekből adódó, sebgyógyulási problémában (döntően, decubitusban) szenvedő beteget szeretnék bemutatni. Betegeink között volt szívsebészeti beavatkozáson átesett és volt olyan, akinek nem volt primer szívsebészeti műtétje. A betegellátás során a korábban negatív nyomás terápia (NPWT) alkalmazása során szerzett tapasztalatainkat használtuk, melyet a megváltozott körülmények mellett oly sokszor módosítani kényszerültünk. Eredmény: A kezelési folyamat során döntően NPWT-t és intelligens kötszereket alkalmaztunk, melyet szükség esetén plasztikai sebészeti beavatkozással kombináltunk. Következtetés: Betegeink gyógyulását alapvetően az alapbetegség határozta meg, azonban az alkalmazott NPWT felgyorsította; egy estben, pedig közvetlen módon meg is mentette a beteg életét. Újabb ismereteink tovább erősítették a NPWT sebellátásban való létjogosultságát és a megfelelő, széleskörű használatának jelentőségét.

Prof. Dr. Juhász István, Dr. Szabó Éva, Dr. Emri Gabriella, Dr. Péter Zoltán (Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrklinika és Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): „All-in”: tumoros alsóvégtagi fekélyek multidiszciplináris megközelítése és komplex kezelése

A lábszár területén jelentkező krónikus fekélyek számos kóroki előzmény hatására jelenhetnek meg. Kezelésük gyakran komoly kihívást jelent és komplex megközelítést igényel. Előadásunkban két beteg kórtörténete kerül ismertetésre, akiknek nagykiterjedésű, a lábszár feszítő felszínén jelentkező, mélyebb szöveteket is érintő defektusát sebészi módszerrel és célzott (targeted) onkológiai terápiával sikeresen oldottuk meg. Mindkét esetben a meglévő krónikus vénás elégtelenség miatt a lábszár kétharmadára terjedő fekély a fennálló, elhúzódó gyulladás talaján kialakult tumoros infiltrációval kombinálódott. A sebészeti ellátást a szövettani mintavétel alapján indított célzott vismodegib kezelés egészítette ki, amelynek segítségével teljes gyógyulást értünk el. Mindkét esetet szorosan követjük, a betegek kórtörténete a tumor irányában végzett korai, szükség esetén ismételt diagnosztikus biopszia fontosságát támasztja alá.

Dr. Kovács L. András, Prof. Dr. Gyulai Rolland (Pécsi Tudományegyetem KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Lábszárfekély genetikai háttere

A lábszárfekély multifaktoriális eredetű, a leggyakrabban vaszkuláris okok mellett metabolikus betegségek, hematológiai abnormalitások állnak a háttérben. Döntő többségben az alsó végtagon kialakuló ulcusnak vénás betegség az oka. Az előadás áttekinti a lábszárfekélyek hátterében álló valószínű genetikai prediszponáló tényezőket. Egyes génmutációk hematológiai, illetve véralvadási rendellenességet eredményezve mélyvénás trombózishoz, poszttrombotikus szindrómához, illetve vénás fekély progressziójához vezetnek. Más mutációk a keratinociták proliferációjára, vagy a proinflammatorikus citokinszintre gyakorolt hatásuk révén befolyásolják a sebgyógyulást. Nemi kromoszóma aberrációk hormonális eltérések által játszanak szerepet fekély kialakulásában. Bizonyos génmutáció pedig immundiszreguláció következtében vezet ulcus képződéshez. A szerzők hangsúlyozzák a genetikai vizsgálatok szerepét a fekélyek etiológiájának tisztázásában, amely a jövőben segíthet célzott oki terápia alkalmazásában.

Dr. Mecseky László (Diabétesz Láb Ambulancia, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Traumatológia Tanszék, Végtagsebészeti Ambulancia; Kazincbarcikai Kórház; Dr. Kenessey Albert Kórház-RI Balassagyarmat; Szent Lázár Megyei Kórház-RI Salgótarján): Könyörgöm, ne nézzük el a diabétesz-láb krízis állapotait!

Sajnos ma is naponta törnek derékba életek indokolatlanul. A diabétesz két rettegett krízisállapota a szeptikus rém, a compartment/rekesz szindroma, és a láb csontizületi struktúrájának összeomlásával járó Charcot osteoarthropathia feleslegesen szedi áldozatait. Sok mindent szajkózunk naponta megelőzésről, egy fontos diagnosztikus lépésnél mégis sorra bukik a rendszer. A hirtelen egyoldali láb, lábtő duzzanat esetén azonnali tehermentesítés mellett kell, hogy elkezdődjön az eszközös diagnosztika. Alkalmas röntgenfelvételt készíttetni és kiértékelni kihagyhatatlan lépés. A diagnózishoz segítő kiegészítő felvételt régen a radiológus is indikálhatta, ma ezt valószínűleg a finanszírozási, a jogszabályi körülmények akadályozzák. Egy kétirányú lábfelvételen sokszor ugyanis rejtve maradnak centiméteres diszlokációval járó patológiás törések. Szerencsés lenne, ha ilyenkor a radiológus kérés nélkül készítene egy oldalirányú boka felvételt, amelyen az egész láb látszódna, egyértelművé válna a kritikus ficamodott helyzet. A kezelés arany órája hamar elmúlik, a hibák következménye visszafordíthatatlan. Rendkívül szomorú, hogy sokszor a lábtőcsont ficama a „belső kavics” csak a láb kifekélyesedésekor kerül felfedezésre, de mint erről már ezen a fórumon szó esett, sokszor csak eredménytelen sebkezelés után. A két krízisállapot elkülönítését segítheti: levegőzárványok a lágyrészben rekesz szindrómára utalnak, a Mönckeberg mediasclerosis meszes falú erei pedig a Charcot lábra jellemző. Digitális világunkban rutinná kell válnia a felvételek megtekintése, és, minden gyanús esetben CD-re kiírva a beteg kezébe kellene adni a felvételeket, mert nem biztos, hogy ugyanabban az egészségügyi egységben kezelőorvosra is talál. A betegutak még mindig tisztázatlanok. Ha légbuborékok vannak, azonnali hosszirányú feltárás szükséges, rekesz szindróma miatt, ha lábtőcsont ficam van és a boltozat negatívvá kezd válni, azonnali gipszrögzítés ajánlott a Charcot deformációk és kifekélyesedés megakadályozása érdekében. Ha a nagy deformáció bekövetkezik- mert a beteg saját lábán járja kálváriáját szakrendelésről szakrendelésre, vagy a rekesz szindroma nem kerül azonnal feltárásra, egyenes az út a magas amputációig. Később a Charcot deformáció korrekciójára már nehéz operatőrt és alkalmas osztályt találni. Fentiekről szerencsére a hamarosan megjelenő szakmai ajánlás is útmutatóul szolgál.

Dr. Papp Rózsa (Borsod-A.-Z. Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Gyermeksebészeti Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc): Negatív nyomású sebkezelés sokoldalú felhasználásáról

Általánosan ismert napjainkban a szeptikus sebek kezelésénél a negatív nyomású sebkezelés előnye. Egyéb indikációban is óriási segítséget jelent az NPWT.
- Bőrdefektusok, szövethiányok pótlásához alkalmazott kezelés kiegészítésére.
- Priméren kolonizált vagy infekt sebek ellátásához vagy halasztott ellátásának biztosítására.
- Mikrocirkulációs gondokból adódó fenyegető szövetvesztés kezelésére, a körkörös végtag égettek eseteit is.
- Immundeficiens betegek sebkezeléséhez.
- Septikus traumás ill. szövődményesen gyógyuló sebek kezeléséhez nagy előnyt jelent.
- Kiemelt betegeink bemutatásával példázzuk az NPWT kezelés lehetőségét.

Pálfia Istvánné, Rácz Éva (Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház, Szentes): Modern sebkezelés az infekciókontroll tükrében (Esetleírás)

„Mottó: Küldetésünk a fertőzés megakadályozása”
Napjainkban a kórházban kezelt betegeknél kiemelkedően fontos, hogy megfelelő infekciókontrollt és kézhigiéniát alkalmazzuk.
Az infekciókontroll a kórházi epidemiológia tudományos alapjain nyugvó gyakorlatok, melyek alkalmazásával megelőzhetőek az egészségügyi ellátással összefüggő megbetegedések, például a sebfertőzések.
Sebkezelés hol, hogyan, mikor?
Előadásunkban egy 62 éves férfi beteg, bal láb phlegmone miatti feltárás utáni sebkezelését mutatjuk be. Párhuzamosan kisérjük végig az infekciókontroll mellett a modern sebkezelést a Házi Otthonápolás keretében.

Dr. Soós Péter, Dr. Soós-Halász Orsolya Bernadett, Dr. Rombauer Edit (Szent Pantaleon Kórház Általános Sebészeti Osztály, Dunaújváros): A negatívnyomás-therapia általános sebészeten belüli széles körű alkalmazhatóságának lehetőségei

A negatívnyomás-therapia egyes sebkezelési eljárásokban „gold standard”-ként szerepel, a sebgyógyulásra kifejtett jótékony hatásai vitathatatlanok. Az általános sebészeten belül számos szervrendszert érintő akut és krónikus sebgyógyulási eltérésben sikerrel alkalmazható.
Az előadásban Sebészeti osztályunk három esetének bemutatásán keresztül szemléltetjük a kezelés hatékonyságát.
77 éves férfi betegünk esetében kiterjedt postoperatív hasfali sérv miatt prolen háló beültetésével hasfali reconstructiot végeztünk, majd ESBL okozta sebfertőzés miatt a hasfali háló megtarthatósága kérdésessé vált. Nagy méretű, nyitott hasi sebe esetén alkalmazott konzervatív kezelésének sikertelensége után vezettük be negatívnyomású sebkezelését.
68 éves nőbetegünk jobb alsó végtagját érintő idiopathiás eredetű súlyos fekélybetegsége miatt ultimum refugiumként került sor negatívnyomás-therapia alkalmazására, melynek eredményeként jelentős regressziót értünk el a seb állapotát illetően.
42 éves férfi betegünk mechanicus ileus miatt végzett többszöri műtéte során akut hasi compartment -szindróma lépett fel, mely miatt a hasüreget zárni nem tudtuk, a beleknek a külvilágtól való elszeparálását Bogota-bag alkalmazásával biztosítottuk. A korai posztoperatív időszakban javulást nem mutató állapot miatt a hasüreg sikeres zárásának elérése érdekében negatívnyomás-therapiát indítottunk.
Ezen három esetünk megfelelően szemlélteti a negatívnyomás-therapia általános sebészeten beül történő széles körű, sikeres alkalmazhatóságát.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet, Ph. D. hallgató, Dr. Montskó Valéria (Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár): A sebkezelés és a táplálásterápia nehézségei egy ritka etiológiájú, szeptikus eset kapcsán

A sebkezelésben alapvető fontosságú a seb kialakulását képező etiológiai ok feltérképezése. Ennek hiányában nehézkes, sok esetben lehetetlen a sebgyógyulás megfelelő támogatása. A seb keletkezését okozó alapbetegség kezelése elsődleges fontosságú egy szeptikus állapotú beteg esetében. Két ritka betegség együttes előfordulását szeretnénk bemutatni egy szeptikus állapotú beteg kapcsán, ahol rohamos állapot és sebstátusz romlás mellett versenyt futva az idővel próbáltunk minél előbb diagnózishoz jutni. A szeptikus folyamatban a széles spektrumú antibiotikum adása során fontos a beteg megfelelő táplálása is. A seb gyógyulása mellett a komplex kezelés során jelentkező hasmenés, étvágytalanság, kivizsgálások miatt éheztetés jelentősen ronthatja a beteg általános állapotát és hátráltatja a sebgyógyulás folyamatát.

Dr. Szentkereszty Zsolt, *Dr. Kovács A., Dr. Bernscherer Gy., Dr. Enyedi A., Dr. Tóth D. (Debreceni Egyetem ÁOK, Sebészeti Intézet, *Debreceni Egyetem ÁOK, Debrecen): A sternoclaviculáris ízület gennyedésének negatívnyomás-kezelése

Bevezetés: A sternoclaviculáris ízület gennyes gyulladása ritka betegség. Immunszupprimált állapotok, cukorbetegség, trauma, krónikus alkoholizmus a leggyakoribb hajlamosító tényezők a betegség kialakulásában. A korrekt diagnózis CT vizsgálattal lehetséges. A betegség konzervatív kezelése az esetek többségében hatástalan. Végleges gyógyuláshoz csak az ízület radikális resectiója vezethet. Ennek kiegészítésére jó eredménnyel alkalmazható a negatívnyomás-terápia.
Betegek és módszer: A Debreceni Egyetem Sebészeti Intézetben 2013-2020 között sternoclaviculáris ízületi gennyedés miatt negatívnyomás-terápiával 6 férfi beteget (átlagéletkor: 59,3 év) kezeltek. Öt esetben (83,3%) diabetes, három esetben (50%) alkoholizmus volt ismert, mint etiológiai tényező. A diagnózist minden esetben CT vizsgálat erősítette meg. Első kezelésként 3 beteg (50%) részesült önálló antibiotikum terápiában, mely eredménytelen volt. Később mind a 6 betegnél (100%) a sternoclaviculáris ízület radikális resectiója történt negatívnyomás-terápiával kiegészítve. Később a sebet zárták, vagy nyitva kezelték a teljes gyógyulásig.
Eredmények: Intraoperatív sebészi szövődmény nem volt. Posztoperatív szakaszban 3 betegnél (50 %) lépett fel szövődmény, egy betegnél (16,7%) újabb műtét volt szükséges. Egy beteg (16,7%) gastrointestinális vérzést követően kialakuló refrakter metabolikus acidózis miatt elhunyt. A betegek 83,3% gyógyult. A betegség specifikus gyógyulási aránya 100% volt.
Következtetés: A sternoclaviculáris ízület gennyes gyulladása esetén a negatívnyomás-terápiával kiegészített radikális ízületi resectio elsővonalbeli kezelésként ajánlható.





Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!