Magyar Sebkezelő Társaság

A Magyar Sebkezelő Társaság XIX. Kongresszusa


Budapest, 2016. október 20-21.
Facebook-esemény

Beérkezett előadáskivonatok

(utolsó módosítás: 2016. október 13.)



Dr. Balogh Gábor (Nagyatádi Kórház Sebészeti Osztály, Nagyatád, előző munkahely: Kaposi Mór Megyei Kórház, Kaposvár): A modern vakuumos sebkezelésről

Napjainkban a krónikusan gennyedő és súlyos szeptikus állapotot fenntartó sebek leghatásosabb kezelési módja a Vacuum Assisted Closure (VAC). 1997-ben Morykwas és Argenta elsőként alkalmazta és közölte e sebkezelési módot median sternotomiából végzett szívműtét után kialakult osteomyelitis és mediastinalis gennyedés kezelésére. Ezt követően a világban rohamosan elterjedt a módszer, azonban hazánkban részben a nem megfelelő szemlélet, részben gazdasági megfontolások miatt nem tudott rutin eljárássá válni húsz évvel a módszer ismertetése után sem.
2000-2015 között 20 beteget kezeltünk vakuummal. 4 sternum osteomyelitist, 2 nyaki nyelőcső perforációt, 7 hasűri illetve hasfali gennyedést, 3 empyema thoracist hörgősipollyal és 4 sacralis decubitust. A 20 beteg közül 17 esetében „ultimum refugiumként” alkalmazhattuk a kezelést. Mindegyik esetben sikeres volt a módszer alkalmazása és a betegek gyógyultan távoztak. Minden esetben írásban kellett kérvényezni a módszer alkalmazását..
Az irodalmi adatok és a saját tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy a VAC költséghatékony módszer. Felmerül a kérdés milyen tényezők változása segíthetné elő a VAC kezelések rutinszerű alkalmazását hazánkban? Mindenképpen a kórházvezetők támogatása elengedhetetlen, a szaktársaságok és szakmai kollégiumok pozitív állásfoglalása is jelentős előrelépést jelentene. Az Országos Egészségpénztáron belül egy központi keret létrehozása alapvetően megoldaná a kérdést, ha az eset finanszírozott besorolást megkaphatná a módszer. Mindezekkel együtt egy szemléletváltozásra lenne szükség, amely a költség- hatékonyságot hangsúlyozva elfogadná a hagyományos sebkezelési eljárásokkal szemben.


Prof. Dr. Daróczy Judit, MTA doktora (MeDoc Egészségközpont és Kelen Kórház, Budapest): Sebképződés és sebkezelés krónikus (primér és szekunder) nyiroködémában

A nyiroködéma nem ritka tünet. Jelentősége elhanyagolt a medicinában. A nyiroködéma, mint tünet, gyakran kiséri a vénák, artériák betegségeit (pl. észűkület, visszérbetegség), anyagcsere-betegségeket (cukorbetegség, hypo-, hyperthyreosis), az immobilizációt. A nyirokerek működési elégtelensége következtében az elszállítandó, fehérjében-, és zsírban gazdag szövetek közötti folyadékgyülem a szövetekben marad. A térszűkítő nyirokfolyadék miatt a feszülő hám megsérül. Nyirokcsorgás, seb alakul ki, a sebek fertőződnek. A nyirokrendszer (nyirokerek és nyirokcsomók) működése meghatározó a szervezet homeostázisának fenntartásában, az immunsejtek kialakulásában és az immunválaszok szabályozásában. Az antigéneket prezentáló sejtek a nyirokereken keresztül jutnak a nyirokcsomókba, az antitestek és immunsejtek ugyancsak az aktívan összehúzó nyirokereken keresztül közvetítik az immunválaszt. Nyiroködéma esetén, ez a funkció elmarad. A nyiroködémás végtag helyi immundeficiens állapotnak minősül. Ez a magyarázata annak, hogy nyiroködémában kialakult sebek infekciója súlyos, az életet is veszélyeztető szövődményekhez vezethet, pl. nekrotizáló erysipelas, cellulitis, tályog, nekrotizáló fasciitis.
Célkitűzés: A krónikus, nem gyógyuló sebek kezelése nyiroködémában csak akkor lehet eredményes, ha a speciális sebkezelő szakrendelőkben az ödémamentesítő komplex kezelés is a szakszerű sebkezelés része. Az ödémamentesítést szakképzett gyógytornász végzi.


Dr. Farkas Péter, Péter Lívia, Vígh Norbert (Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest): A krónikus sebek eredményes kezelésének feltételei

Bevezetés: A krónikus sebek kezelése rendkívül összetett dolog, az eredményes ellátás holisztikus szemléletet igényel, melyben az alapbetegség (artériás-, vénás- vagy a nyirokkeringés elégtelensége, immobilizáció, infekció…) diagnosztizálása és kezelése igen fontos feladat.
Tárgyalás A seb állapotának megfelelő kötszer kiválasztásához és alkalmazásához is komoly szakértelemre van szükség. Váladékozó sipolyok esetében nedvszívó sebpárnák és kötésrögzítők, érszűkület következtében kialakult szövetelhalásoknál ezüstöt vagy aktív szenet tartalmazó kötszerek, diabeteszes neuropathiás talpi fekélyek kezelésére szivacskötszer ajánlott. Égési sebek fedésére egészes speciálisan kifejlesztett anyagok állnak rendelkezésre az erre szakosodott centrumokban, krónikus lábszár fekély esetében pedig a hidrokolloid kötszerek alkalmazása tűnik a legjobb választásnak. Egy nagy, mélyre terjedő és tasakos peremű nyomási fekély kezelésére igen jó eredménnyel használható a negatív nyomású (V.A.C.) technológia. Ismert az indikációja a nagy nyomású vízpermettel történő sebtisztításnak, de a debridement sebészileg, enzimatikusan vagy lárva kezeléssel is elvégezhető. Más-más kötszert kell választanunk egy adott típusú seb különböző megjelenési formáinak, stádiumainak kezelésekor is.
A korszerű sebkezelő anyagok, fejlett technológiák egyre könnyebben hozzáférhetővé válnak Magyarországon is. A szakirodalomban azonban jelenleg még csak kevés, magas szintű evidenciára alapozott állásfoglalás és ajánlás található a különböző kötszerek használatának az eredményességével és költség-hatékonyságával kapcsolatosan. Egyelőre tehát azokat az anyagokat, eszközöket és módszereket kell használnunk, amelyekkel a legjobb klinikai tapasztalataink vannak, amelyek a seb állapotának a legmegfelelőbbek, megfelelnek a beteg kívánságainak és költségei a páciens számára elfogadhatók.
Az antibiotikumok alkalmazása a potenciálisan fertőzöttnek tekinthető krónikus sebek kezelésében komoly vita tárgya. Az elsődlegesen választandó antibiotikumra megfelelő szintű bizonyíték jelenleg még nincsen, sőt még az sem igazolt, hogy az antibiotikum adása hatásosabb, mint a placebo, vagy a sebkezelés önmagában.
Szövetpótló anyagok, speciális sejt-tenyészetek (fibroblast és keratinocyta), növekedési faktorok használatával, a hiperbárikus oxigén terápia (HBO), a lézer és lökéshullám kezelés alkalmazásával ígéretes próbálkozások vannak, azonban klinikai vizsgálatok feldolgozásával ez idáig még csak kevés számú magas szintű bizonyítékot sikerült szerezni ezeknek a módszereknek a hatékonyságáról.
A krónikus sebek eredményes kezelése multidiszciplináris tevékenység, melyben a sebkezeléssel foglalkozó orvosok és szakdolgozók, kötszer, orvostechnikai- és segédeszköz gyártók és forgalmazók mellett ott a helye a sebkezeléssel foglalkozó szakmai szervezeteknek is, de nem maradhatnak ki a betegszervezetek sem, hiszen a krónikus betegségek eredményes kezelése nem valósulhat meg a páciensek aktív közreműködése nélkül. Ki kell emelni a házi betegápolásban dolgozó sebkezelő asszisztensek szerepét, rendszeres képzésük fontosságát. Az orvosi szakmák közül a bőrgyógyászok mellett a manuális területek képviselői, angiológusok, onkológusok, diabetológusok, rehabilitációs szakemberek és háziorvosok oktatása révén alakulhat ki a korszerű sebkezelés szemlélete. A szakmai szervezetek feladata továbbá a korszerű szakmai irányelvek, sebkezelési protokollok megalkotása, a sebkezelés tudományos alapjainak elterjesztése, a sebkezelésben résztvevő szakemberek rendszeres képzése, valamint a szakorvosok és szakorvos jelöltek oktatása is.
A modern kötszerek és sebkezelő technológiák alkalmazásának elterjedését jelentős mértékben befolyásolja az a tény, hogy milyen támogatásban részesülnek az OEP részéről. Egy-egy adminisztratív döntés jelentősen befolyásolja azt, hogy milyen anyagok és eszközök kerülnek a legnagyobb mennyiségben felhasználásra. Tömeges méretű elterjedésre csak támogatásban részesülő anyagok és eszközök számíthatnak. Konklúzió: A felsoroltakból is érzékelhető, milyen sok tényezőt, milyen bonyolult összefüggéseket kell figyelembe vennünk, mekkora tudással kell rendelkeznünk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk felhasználni a rendelkezésünkre álló anyagokat és módszereket, új fejlesztésű kötszereket és sebkezelési technológiákat a krónikus sebek kezelése során.


Hanga Péter DBA (Replant4Care Kft., Budapest): Új generációs antimikrobiális kötszerek szükségessége a nem-gyógyuló sebek kezelésében

A fejlett országokban a lakosság 1-2%-t érinti, hogy életében nehezen-gyógyuló seb megjelenése várható. A sebgyógyulást akadályozó helyi tényezők (túl sok sebváladék, sebfertőzés és biofilm) jelenléte a sebállapot romlásához, a sebgyógyulással kapcsolatos költségek drasztikus emelkedéséhez vezet. A romló sebállapot (pl. sebméret és sebváladék mennyiségének növekedése), vagy a súlyos problémák (fertőzésből vagy más komplikációkból eredően szükséges kórházi ellátás) költsége hetente hatszor többe kerül, mint a gyógyulási hajlamot mutató sebeké. A biofilmmel fedett sebek ellátásakor nem elegendő az antimikrobiális kötszerek alkalmazása. Hogyan azonosítható a biofilm jelenléte a sebeken és hogyan lehet azokat megbontani, milyen kötszerek használata javasolt?


Prof. Dr. Hunyadi János (Országos Onkológiai Intézet, Budapest, Debreceni Egyetem, Bőrgyógyászati Klinika, Debrecen): A legfontosabb malignus bőrtumorok kezelése

A rosszindulatú daganatok kialakulását a szervezet homeosztázisát biztosító rendszerek gátolják. Az elmúlt évtizedek során nyilvánvalóvá vált, hogy mind a veleszületett mind az adaptív immunrendszer működésében az effektor sejtek fontos szerepet játszanak a daganatos sejtek felismerése és elpusztítása terén.
Az előadás az immunrendszer, a hipoxia indukált faktorok, valamint a PD-L1 (halál fehérje-ligand-1) rendszereknek a tumor kialakulásában és a progresszió létrehozásában betöltött szerepét taglalja, majd összefoglalja az utóbbi évtizedben bevezetett modern terápiás lehetőségeket.


Dr. Juhász Boglárka (Gottsegen György Országos Kardiológia Intézet, Szívsebészeti Osztály, Budapest): Hogyan tovább? Öblítő drainage, VAC Ulta vagy VAC VeraFlo

Bevezetés: A VAC terápia mindennapi gyakorlatba való bevezetése forradalmasította sebkezelési gyakorlatunkat. Széles a rendelkezésünkre álló eszközök tárháza. Azonban kérdés, hogy ezen eljárás felülír e minden korábbi terápiás elvet, vagy marad helye a konzervatívabb kezelési lehetőségeknek és kérdés, hogy hol a helye a még újabb kezelési technikáknak?
Beteganyag és módszer: Osztályunkon évi 800-900 szívsebészeti beavatkozást végzünk. A korábbi évekhez képest a beteganyagunk összetétele jelentősen megváltozott. Egyre idősebb (a betegek 10%-a 80 év feletti) és magasabb komorbiditású (kombinált műtétek, re-műtétek) beteganyagon végezzük műtéteinket.
Eredményeink: Évente kb. 8-10 betegnél alakul ki valamilyen stádiumú sternum érintettség, míg kb.30 CABG betegnél jelentkezik a saphenectomia helyén kezelést igénylő sebgyógyulási zavar.
Összefoglalás: Ezen megváltozott betegpopuláció mellett is törekszünk a mortalitási (2.6%) és morbiditási adataink csökkentésére; mely a még precízebb sebészi technika és a hatékonyabb intenzív osztályos ellátás közös eredménye. Mély, sternumot érintő infekció esetén elsődlegesen a VAC terápiát alkalmazzuk, azonban betegtől/betegségtől függően továbbra sem vetjük el az öblítő drainage lehetőségét. Az alsó végtagon kialakult sebek esetén elsődlegesen különböző típusú kötéseket alkalmazunk, azonban évi 1-2 esetben szükséges VAC terápia használata. Mély sternumot érintő infekciók esetén a jövőben új lehetőség lehet a VAC VeraFlo rendszer alkalmazása, mely a VAC rendszer és a klasszikus öblítő drainage előnyeit ötvözi.


Prof. Dr. Juhász István (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ Bőrklinika, Égési-Bőrsebészeti Osztály, Debrecen): Az égett seb kezelése

Az égett seb kezelésének egyik fő pillére a lokális terápia, melynek a megfelelő megválasztása bonyolult feladat, megköveteli a korszerű sebkötöző anyagok ismeretét és optimális használatát. További kihívást jelent, hogy egyúttal az égett beteg súlyos általános állapotát is tekintetbe kell vennünk. A szervezet égés kiváltotta komplex gyulladásos válasza intenzív ápolást és a beteg holisztikus szemléletű általános kezelését teszi indokolttá.
Alap esetben a hagyományos égési kötszerek, úgymint a kenőcstüllök, antiszeptikus krémek vagy féligáteresztő membránok óvatos, felelősségteljes használata is vezethet kielégítő sebgyógyuláshoz, elfogadható eredményekhez. A kudarc legfőbb oka égésben az égési seb ú.n. konverziója, vagyis elmélyülése, amikor a sebgyógyulás folyamata megszakad, vagy be sem indul. Ez a seb mikrobiológiai terheltségének fokozódásához vezet, emiatt az égési seb tipikusan olyan sebfajta, ahol a hatékony antimikrobiális készítmények, pl. ezüst kötszerek felhasználása indokolt, hiszen ezek képesek lehetnek az irha további károsodását megelőzni és a bőr funkcióit megóvni. A korszerű égéskezelés során törekszünk a még menthető szövetrészek meghagyására, a debridement kíméletes kivitelezésére. Az égés mélységének jobb megítélését ma már lézer doppler alapon működő diagnosztikus eszközök segítik. Egyes esetekben az átmeneti mélységű égések mikrocirkulációjának optimalizálása intelligens kötszerekkel vagy szubatmoszférikus nyomásterápiás eszközök alkalmazásával megmentheti a hypoxiás, reverzibilisen károsodott szövetréteget, markánsan javítva ez által az esztétikai és funkcionális végeredményt. A megfelelő sebkezelés tehát a regenerációra képes seb spontán gyógyulását segíti elő, az egyébként szükségszerű sebészi beavatkozás így akár elkerülhetővé válik. A mély égések esetén a mielőbbi sebészi megoldás, a seb minél korábbi zárása az elsődleges. A bőr teljes vastagságára terjedő bőrhiány magas színvonalú korrekciója mára lehetségessé vált a széles skálán elérhető irhapótló anyagok és a regenerációt segítő templát készítmények használatával. Szélesebb körű elterjedésüknek sajnálatosan magas áruk és a technológia bonyolultsága szab határt.


Prof. Dr. Juhász István (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ Bőrklinika, Égési-Bőrsebészeti Osztály, Debrecen): A hegek kezelésének lehetőségei

A kóros hegek kialakulásának legfőbb okait, a konzervatív és műtéti hegkezelés legfontosabb lehetőségeit veszi számba az előadás. Gazdag képi anyaggal illusztrálja az egyes módszerekkel elérhető eredményeket és gyakorlati útmutatást ad a kivitelezéshez, valamint az eredmények objektív értékeléséhez.
Kapcsolódó készítmény: Contractubex Éjszakai intenzív tapasz - hegkezelő


Dr. Keller Nóra, Dr. Hlavács Tünde, Dr. Süle András, Dr. Szokoly Miklós (Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest): A tápláltsági állapot hatása a sebgyógyulásra

A tápláltsági állapot sebgyógyulásra gyakorolt hatása számos kurrens kutatás és klinikai vizsgálat fókuszában áll. Általánosságban elmondható, hogy az alultápláltság, különösen a protein-energia típusú malnutríció (PEM) két fő mechanizmus szerint hátráltatja a sebgyógyulást. Egyrészt a PEM révén a sebekhez köthető komplikációk (főként infekciók) aránya növekszik meg, másrészt a megfelelő tápanyagféleségek hiánya a primer sebgyógyulási fázisok egymásra épülő kaszkádját is megbontja, a gyógyulási folyamatot lassítva, illetve ellehetetlenítve ezáltal.
Jelen előadásban a tápláltsági állapot sebgyógyulásra gyakorolt metabolikus hatásai kerülnek áttekintésre, különös tekintettel a normoglikémiás és diabéteszes betegek közötti különbségekre. Bemutatjuk egyúttal azon kurrens evidenciákat a klinikai táplálásterápia, a glutamin-, valamint a mikronutriens-szupplementáció hatásait illetően, melyek az egyszerű akut sebektől a komplex, nehezen gyógyuló fekélyekig alátámasztják a megfelelő klinikai táplálásterápia kialakításának és folytatásának jelentőségét.


Dr. Kinyó Ágnes, Dr. Kádár Zsolt (Pécsi Tudományegyetem KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Hidradenitis suppurativa - a kórkép új megközelítése

A HS kezelésében minden esetben a személyre szabott terápiára kell törekedni, a terápia kiválasztását alapvetően a betegség stádiuma és a lefolyása határozza meg. A biológiai terápia megjelenésével egy új, igen jelentős terápiás fegyver került fel a palettára, azonban a klinikai tapasztalatok gyarapodásával egyre inkább nyilvánvalóbbá válik, hogy ez csak az esetek bizonyos hányadában jelent valódi terápiás megoldást. A megfelelő időben végzett sebészeti ellátás továbbra is elsődleges fontosságú, ezen belül is a széles, mély kimetszés adja a legjobb hosszú távú eredményt. A sebészeti kezelés esetében a recidiva aránya kisebb, de így is 33% körüli az előfordulása. A sebészeti ellátás elsősorban a krónikus, gyakran recidiváló esetekben a legjobb. A radikális sebészi kimetszések mellett egyre nagyobb arányban fordulnak elő a kisebb radikalitású beavatkozások, amelyekkel több ép, egészséges szövet menthető meg, valamint kisebb a sebészi szövődmények aránya, s ezen beavatkozások kombinálhatóak nem sebészi, gyógyszeres beavatkozásokkal is. Sebészi beavatkozás lehet incisio + drainage akut esetekben, curettage és a sinusok elektrokoagulációja, kimetszés kis kiterjedésű lézió esetén primer sebzárással, deroofing elektrokauterral és másodlagos sebgyógyulás, Nd:YAG laser alkalmazása. Radikális kimetszés után alkalmazhatunk primer sebzárást, a seb nyitva kezelését és másodlagos sebgyógyulást, STEEP – Skin Tissue Sparing Excision with Electrosurgical Peeling technikát, vákum-asszisztált sebzárást +/- bőrátültetést, rekonstrukciót azonnali vagy késleltetett bőrátültetéssel, vagy lebenybeforgatással. Látható, hogy sokféle sebészi kezelést ismerünk, s ezek közül kell személyre szabottan a legoptimálisabbat megtalálni és alkalmazni.


Dr. Kovács L. András (PTE Tudományegyetem KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Hypoxia és fekély – oxigénterápia a sebkezelésben

A különböző etiológiájú fekélyek kialakulásában az eltérő patomechanizmus révén fellépő hypoxia meghatározó szerepet játszik. Az előadás során röviden áttekintjük ezen patofiziológiai folyamatokat, a hypoxia következményeit, továbbá szöveti oxigéntenzió mérési eredményekkel demonstráljuk a hypoxiás állapotot krónikus vénás betegséghez, kritikus végtagi ischaemiához, diabetes lábhoz társuló ulcus, nyomási fekély, valamint a ritka etiológiájú, necrobiosis lipoidica talaján létrejövő ulcus esetében. Bemutatjuk a lokálisan, valamint a szisztémásan alkalmazható oxigénterápiás kezelési lehetőségeket, (hyperbár-, normobár-, ionizált oxigénterápia, Oxyzyme®, Iodozyme®, Granulox® hemoglobin spray) amelyek az oki terápia mellett bevetve akcelerálhatják a sebgyógyulás folyamatát. Az előadás aktualitását az adja, hogy 2017-ben jelenik meg a EWMA (European Wound Management Association) állásfoglalása az oxigénterápia sebkezelésben betöltött szerepével kapcsolatban. A krónikus fekély kezelésében érvényben lévő TIME (Tissue removal - Infection control - Moisture balance - Edge advancement) akronímával leírt megközelítés módosul. A „minden seb ischaemiás” szemléletet tükröző, a EWMA 2016-os kongresszusán elővetített MOIST: Moisture balance, Oxygen, Infection control, Supplemental treatments, Tissue removal-mozaikszóval leírt sebkezelési koncepció bevezetése várható.


Dr. Kökény Zoltán (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Sebészet, Budapest, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., Pintér Kálmán Szakrendelő Sebészet, Budapest): A krónikus lábszárfekélyek kialakulásának ritka okai

A krónikus lábszárfekélyek gyakori okai jól ismertek, diagnosztizálásuk a megfelelő diagnosztikus lépések betartásával viszonylag egyszerű, oki kezelés mellett jó gyógyhajlamot mutatnak.
A makacs, nehezen gyógyuló, gyakran atípusos jellemzőkkel rendelkező fekélyek hátterében azonban ritkább okokat is kell keresnünk, mert ezek kezelése a megszokottól eltérő lehet.
Az előadás során áttekintésre kerülnek a gyakran esetleg félrediagnosztizált, ritkább etiológiájú fekélyek, a differenciáldiagnosztikai kérdések, valamint a terápiás lehetőségek.
Az ilyen fekélyek hátterében olyan, ritka okokra is gondolnunk kell, mint a gyógyszer okozta mellékhatás vagy a Martorell-féle fekély. Esetismertetések kapcsán ezekről külön is szó esik.


Dr. Mecseky László (Diabétesz-Láb Ambulancia Budapest, Balassagyarmat, Debrecen, Kazincbarcika, Medi-Dhoro Kft.): A nyitott sebkezelés apró, de fontos trükkjei

A diabéteszes végtagvesztés elfogadhatatlan mértékű hazánkban. Az európai átlag háromszorosát amputáljuk egy újabb felmérés szerint. Az okok feltárása nemcsak szakmapolitikai, de szakmai kérdés is. A sebészi teljesítmény meghatározó. A széles, időben végzett nyílirányú feltárásokkal, majd a nyitott sebkezelés korszerű gyakorlatával nagyon sokat lehet tenni az áldatlan helyzet megváltoztatásáért.
„Brutális” feltárással még súlyos fasciitis necrotisans esetén sem marad el a sikert, de bátortalan incisioval és szilikon-, vagy gumi draincsövek alkalmazásával legfeljebb defenzív látszat tevékenységet folytatunk, de a végtagmentés esélye kicsi. A korszerűtlen, toxikus fertőtlenítők használata pedig már meghaladja a sebész és bőrgyógyász gyógyítási szabadságának határait. Ha egy szeptikus státuszt helytelenül ítélünk meg, feltárás, vagy mikroamputáció után már egy szituáló varrat is súlyos, irreverzibilis következményekkel járhat. A diabéteszes-láb sebészi feltárásai után nem a mihamarabbi sebzáródás a cél - hiszen a beteg megfelelő segédeszközökkel, kötszerekkel nyitott sebbel is hamar mobilizálható - hanem a mélyről sarjadás és a szeptikus góc végleges megszüntetése. A sebek nyitva tartásának apró trükkjei garanciái a sikernek, több bevált módszer is ajánlható. A nyitott sebkezelés cukorbetegeknél még oszteoszintézis esetén is mérlegelendő.


Dr. Mező Róbert (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Központi Rehabilitációs Osztály, Budapest): A diabéteszes lábfekély kialakulásának anatómiai és mechanikai okai

A diabéteszes láb szeptikus szövődményeinek kezelése az egyik legnehezebb sebkezelési feladat. Ennek alap oka, hogy az érzészavar miatt a betegek jelentős része nem veszi komolyan a kezdetben csak kicsiny fekélyeket, ragádokat, és csak akkor fordul orvoshoz, ha már a szepszis valamennyi tünetét észleli magán, kivéve a fájdalmat.
A lábon kialakuló fekélyek hátterében legtöbbször valamilyen anatómiai, mechanikai, biomechanikai ok áll. A sebkezelőnek tudnia kell, hogy a túlterhelt felületek gyógyulására csak abban az esetben számíthat, ha a károsító nyomó és nyíróerőket kikapcsolva, megfelelő mechanikai védelem mellett végzi tevékenységét. Ehhez ismernie kell azokat az anatómiai képleteket, amelyek meghatározzák a fekélyek helyét, illetve a járás közben kialakuló terhelési mechanizmusokat, mert a járás közben létrejövő nyíró erők azok, amelyek a legnagyobb kárt okozzák.
Az előadás az anatómiai ismeretek felfrissítése mellett elemzi a lábon ébredő károsító erőket, és egyben javaslatot tesz azon segédeszközökre, amellyel csökkenteni lehet a fekélyes területek mechanikai igénybevételét.


Móricz János MSc (HARTMANN-RICO Hungária Kft., Biatorbágy): HydroTherapy

Az emberi test az életkortól függően különböző százalékban tartalmaz vizet, a felnőtt ember 65-70 százaléka, egy újszülöttnek 80 százaléka egy megtermékenyített petesejt 96 százaléka víz. A víztartalom szervenként is változik. A szem üvegteste például 99 százalék vizet tartalmaz, az agynak és a szívnek 73 százaléka, míg a tüdőnek 83 százaléka a víz, a bőr átlagos víztartalma 64 százalék.
A nehezen gyógyuló sebek kezelése gyakran nem egyszerű feladat. A holisztikus megközelítés az elvárt szakmai elv napjainkban. A sebgyógyulási fázisokban a modern kötszereknek különböző mértékben kell támogatniuk a gyógyulási folyamatokat. A legnagyobb segítséget a sebnek a feltisztulási fázisban kell biztosítani. A továbbiakban a „fiziológiás” sebkörnyezet fenntartása a cél. A sebgyógyulási fázisok általában nem tartják be a „tankönyvi előírásokat”, illetve számos téren a napi gyakorlat mást mutat, mint az elmélet. A krónikus sebekkel foglalkozó szakemberek kezébe egy olyan innovatív rendszert ad a HARTMANN cég, amely a klinikai gyakorlat nehezített körülményei között is hatékonyan és költségkímélően működik, emellett egyszerűen és biztonságosan alkalmazható.
Ezekre a kihívásokra a HARTMANN megoldása a „HydroTherapy”...


Dr. Oláh Ilona, Dr. Vörös Krisztián (Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék): A diabeteses láb kialakulásának megelőzése a háziorvosi praxisban

A lábon előforduló, gyakran végtagvesztéshez vezető nem traumás sebek nagy része a cukorbetegek lábán fordul elő. A rettegett szövődmény, az amputáció megfelelő megelőzéssel az esetek nagy részében elkerülhető lenne. A diabeteses láb főként a neuropathia és/vagy az alsó végtagi érszűkület talaján alakul ki, ezért háziorvosi praxisunkban e két alapvető rizikótényező szűrését végeztük.
Száznégy, 75 év alatti 2-es típusú cukorbetegünk vizsgálatának eredményeit mutatjuk be. A szenzoros neuropathiát hangvilla segítségével vizsgáltuk. Az alsó végtagi erek állapotát boka-kar index vizsgálattal mértük fel, Doppler készüléket és higanyos vérnyomásmérőt használva, az ismert metodikának megfelelően, az eredményeket ugyancsak az ismert kritériumrendszer alapján értékelve. Feljegyeztük a beteg életkorát és testtömeg-indexét, a cukorbetegség tartamát, az antidiabetikus és az antilipaemiás kezelés típusát, a legutóbbi HbA1c-t, a szemészeti lelet alapján a retinopathia, valamint az eGFR és az albumin/creatinin hányados alapján a nephropathia esetleges jelenlétét, valamint a már ismert érbetegséget.
A 104 beteg között 50 férfit és 54 nőt vizsgáltunk. Közülük 71-en 60 éven felüliek voltak, átlag életkoruk 64±6,04 év. A hangvilla teszt 55 betegnél igazolt szenzoros neuropathiát. A boka-kar index vizsgálat eredményeit elemezve a betegek 46%-nál találtunk alsó végragi érbetegségre utaló eltérést: 35%-nál 0,9 alatti értéket mértünk, és ezen belül a vizsgált populáció 7%-ánál súlyos perifériás érbetegség feltételezhető. A betegek 11%-ánál Mönckeberg-féle mediasclerosist diagnosztizáltunk. A 46%-ot kitevő alsó végtagi perifériás érbetegek 87%-ának volt szenzoros perifériás neuropathiája is, ezen belül 62%-nak súlyos fokú.
A szenzoros neuropátia korrelált az életkorral (r= 0,290; p= 0,003), a diabetes fennállási idejével (r= 0 ,389; p < 0,001) (Spearman korreláció).
A neuropátiás betegek körében szignifikánsan gyakoribb volt a retinopátia (15/0 vs. 71/17; p = 0,015, khi négyzet teszt).
Többváltozós analízisben (Logisztikus regresszió, backward stepwise, likelihood ratio) a neuropátia legfontosabb meghatározó tényezőjének az életkor bizonyult (Beta = 1,099; SE = 0,040; p = 0,019).
A boka-kar index súlyossága korrelált a diabetes tartamával (r = 0,212; p = 0,031) és szignifikáns összefüggést mutatott a hypertonia fennállási idejével (r = 0,241; p = 0,014).
Többváltozós analízisben (Logisztikus regresszió, backward stepwise, likelihood ratio) a kóros ABI független meghatározójának a hypertonia fennállási ideje bizonyult (Beta = 1,366; SE = 0,146; p = 0,032).
A boka-kar index, és a hangvilla teszt alapján meghatározott neuropathia nem mutatott összefüggést, viszont az 1,4 feletti ABI-val rendelkező betegek, vagyis a Mönckeberg-féle mediasclerosisban szenvedők 60%-ának volt súlyos neuropathiája, 50%-uknak volt ismert érbetegsége, és XX%-uk volt elhízott.
7 olyan beteg volt, akinek korábban érszűkület miatt érműtéte vagy endovaszkuláris beavatkozása volt, ugyanakkor jelenleg normális ABI-t mértünk.
A micro- és makrovascularis szövődmények az aktuális HbA1c értékkel nem mutattak statisztikai összefüggést.
Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy mind micro-, mind a macrovascularis szövődmények igen nagy számban fordulnak elő a magasabb átlagéletkorral és diabetes tartammal rendelkező populációnkban, még kielégítő aktuális anyagcserehelyzet esetén is. A szövődmények együttes előfordulására számítanunk kell, egy diabéteses károsodás fennállása esetén keresnünk érdemes a továbbiakat. Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy megfelelő stratégiát dolgozzunk ki és rendszeresen szűrjük cukorbetegeinket ezekre a rizikótényezőkre, pozitív esetekben megfelelő intervenciót alkalmazva.


Dr. Papp Rózsa (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Égési Osztály, Miskolc): Negatív nyomású sebkezeléssel szerzett tapasztalataink

2008-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban több mint 70 betegnél alkalmaztunk negatív nyomáskezelést. Idegsebészeti, traumatológiai, szülészeti, urológiai, sebészeti, rehabilitációs és gyermeksebészeti osztályon használtuk a módszert.
Égéskezelésben gyermekeknél úgy akut ellátás, mint rekonstrukcióhoz nagy segítséget jelentett a negatív nyomású sebkezelés. Hasznosnak bizonyult egyes fejlődési rendellenességek kezelésében is. Legnagyobb esetszámban kolonizált vagy infekt lágyrészdefektus és csontgyulladáshoz társult lágyrész infekciók miatt alkalmaztunk V.A.C. kezelést. Néhány tanulságos esetet ismertetünk.
Az indikáció fennállása esetén mielőbbi alkalmazását javasoljuk, hisz ezzel a kezelési idő rövidíthető, a szövődmények száma, az antibiotikus igény csökkenthető.


Dr. Rédling Marianna, Dr. Telkes Márta (Egyesített Szt. István és Szt. László Kórház és Rendelőintézet II. Krónikus Belgyógyászat Lymphoedema Részleg és Bőrgyógyászat Szakrendelő, Budapest): Obesitas szerepe az krónikus alsó végtagi ödéma és a nem gyógyuló sebek kialakulásában

A XXI század legfőbb egészségügyi kihívása a korábbi évszázadokkal ellentétben a túltápláltság és krónikus szövődményeinek kezelése. Magyarországon a felnőtt lakosság alig egyharmadának normális a testsúlya, közel egyharmad túlsúlyos és több mint egyharmada tekinthető elhízottnak. A hasi típusú elhízás számos egészségügyi kockázatot hordoz. A kardiovascularis, metabolikus és mozgásszervi szövődményeket figyelembe véve a túlsúly és az elhízás gazdasági terhe eléri az egészségügyi költségek 15-18%-át, ami megfelel teljes magyar GDP 1%-ának. A túlsúlyos betegek egyik leggyakoribb panasza az alsó végtagok dagadása. Ennek hátterében egyrészt a hasűri nyomásfokozódáshoz társuló gátolt vénás visszaáramlás áll, amit súlyosbít az immobilitáshoz társuló csökkent izompumpa funkció. A súlyos elhízásban kimutatták a vénás elégtelenségtől függetlenül a nyirokrendszer funkcionális károsodását is (obesitáshoz társult nyiroködéma). A krónikus vénás és nyirokkeringési elégtelenség és a szövődményeként kialakuló alsó végtagi nem gyógyuló sebek kezelése a kompressziós kezelés testméretekhez és társbetegségekhez történő adaptálása mellett csak akkor lehet hosszú távon is eredményes, amennyiben rendszeres testmozgás, diéta illetve morbid obesitas esetén bariátriai sebészeti beavatkozás segítségével jelentős testsúlycsökkentés is történik.


Dr. Sugár István, Salczerné Hok Mária, Dr. Ráth Zoltán (Semmelweis Egyetem II. Sebészeti Klinika, Budapest): Sebkezelő társaságok jubileumai - 2016

A korszerű sebkezelés megvalósításában, elterjesztésében és fejlesztésében az elmúlt negyed század meghatározó volt. A nemzetközi ,,porondon” a 25 éves ,,Európai Sebkezelő Társaság (EWMA)” és a 20 éves ,,Nyomási Fekélyek Ellátására Szakosodott Tanácsadó Testület (EPUAP)” ünnepli alapításának jubileumát. Utóbbival azonos esztendőben alakult és hasonló feladatokat lát el hazai pályán a SEBINKO szövetség.
Az MSKT kongresszusán tevékenységükre visszapillantani kötelesség.


Dr. Szentkereszty Zsolt (Debreceni Egyetem KK Sebészeti Intézet, Debrecen): Az abdominális compartment szindróma negatív nyomás terápiája

Az abdominális compartment szindróma (ACS) magas halálozással járó, kezelését végző sebészek és intenzív terapeutáknak nagy kihívást jelentő betegség. Leggyakoribb oka a hasi trauma, a hasi aorta aneurisma ruptura, a súlyos akut pancreatitis és egyéb szeptikus hasi kórképek.
Kezelése korábban a dekompressziós laparotomia volt, mely után a has zárása általában nem volt lehetséges. Ezt a problémát hivatott megoldani a napjainkban széles körben alkalmazott negatív nyomású sebkezelés (NPWT).
A kezelés előnye a hasüregben keletkező folyadék folyamatos evakuálása, a hasfal zsugorodásának és a hasüreg felülfertőződésének elkerülése és a nyitott has kezelés rettegett szövődményének, a bélsipolyok kialakulásának megelőzése.
A szerző ismerteti a kezelés indikációit, a kezelés kivitelezését és hasfalzárás lehetőségeit az irodalmi adatok elemzése és saját tapasztalatai alapján.
Mások és saját tapasztalatai alapján az abdominális compartment szindróma sebészi kezelésében első választásként a dekompressziós laparotomia és a negatív nyomású sebkezelés kombinációját javasoltja.


Dr. Szokoly Miklós (Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest): A korszerű eszközök használata a modern sebkezelésben

A szerzőnek immár 5 éve lehetősége van arra, hogy modern eszközöket használjon. A szakrendelőjében megforduló heti 100-120 krónikus sebbel küszködő betegek kezelése kapcsán az alábbi lehetőségek közül választhatott:
- Vákumos sebkezelés
- Versajet
- Uh sebtisztítás
- Modern sebkötőző szerek
A nagyszámú beteg kezelésénél történő tapasztalatait elemzi és prezentálja az előadás során. Ismerteti ezen kezelések előnyeit és hátrányait (amelyek elsősorban anyagi természetűek) – finanszírozási problémák. A sebkezelés során külön kitér a helyes mintavételre, az antibiotikumok használatára és egyéb adjuv. kezelésekre, így a lökéshullám terápia és hyperbarikus oxigénkamra valamint a mágneses kezelés lehetőségeire. Jelenlegi protokollok mellett külön kiemeli az érsebészeti osztállyal történt együttműködést, így kiemeli annak fontosságát, hogy csapatmunka nélkül nincs eredményes sebkezelés. A csapatban részt vesznek a diabetológusok, invazív radiológusok, angiológusok, bőrgyógyászok, belgyógyászok és sok-sok társszakma. Az elmúlt időben a gyógyszerészek is hatékonyan részt vesznek a sebkezelésben, és kiemelendő a táplálással kapcsolatos tevékenységük.


Dr. Szokoly Miklós (Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest): Hibák és tévedések a sebkezelés során

A szerző a sebkezelések során és a máshonnan érkező betegek kezelése kapcsán nagyon sok hibával találkozott. Sajnálatos módon az akut sebek kezelésében is sok-sok hibát észlelt, de a krónikus sebek kezelésében a hibák halmozódnak. Sok-sok példán keresztül mutatja be a hibákat, elsősorban és kiemeli a sebfertőtlenítő szerekkel a sebváladékok és következményeivel kapcsolatos valamint a kötszerekkel (intelligens kötszerekkel is) történő hibás sebkezelést. Ebben az előadásban elsősorban képi anyagra támaszkodik, és táblázatokban összefoglalja az interakciókat, hogy a későbbiekben elkerülhetőek legyenek ezek a hibák.