Magyar Sebkezelő Társaság

Barna Zoltánné (STNS Hungary Kft., Ecseny, Somogy Vármegyei Kaposi Mór Megyei Oktató Kórház, Kaposvár): A pedikűrös mint első jelzőrendszer és utógondozó: szerepe a végtagmentésben

A cukorbetegséghez, keringési zavarokhoz vagy más alapbetegségekhez társuló lábelváltozások korai felismerése kulcsfontosságú a végtagmentésben. A pedikűrösök olyan szakemberek, akik a rendszeres lábápolás során gyakran elsőként találkoznak a kezdődő problémákkal. Feladatuk nem a seb kezelése, hanem a gyanús eltérések felismerése, a beteg megfelelő szakemberhez való irányítása, valamint az orvosi beavatkozást követő utógondozásban való közreműködés. A siker kulcsa azonban a multidiszciplináris együttműködés: a podiáter, a pedikűrös, az orvos, a sebkezelő team és a beteg közös, támogató munkája nélkülözhetetlen a hosszú távú eredményekhez. Az előadás célja bemutatni, hogyan járulhatnak hozzá a pedikűrösök a prevencióhoz, a szövődmények megelőzéséhez és a végtagmentés sikeréhez.

Dr. Boros Péter, Dr. Koncz Rozita, Dr. Lakatos József, Dr. Nagy Sándor, Dr. Bodnár Fruzsina, Dr. Szabó Géza (Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Sebészeti Osztály Érsebészeti Részleg, Nyíregyháza): Amikor a végtag csak részlegesen menthető – diabetesz és perifériás érszűkület az érsebész gyakorlatában

Beszámolónkban egy 54 éves, korábban dohányzó diabetes mellitusban szenvedő férfi beteg esetén keresztül mutatjuk be a perifériás típusú érszűkület kezelésének nehézségeit. Jobb alsó végtagon kialakult trophikus zavar miatt történt kivizsgálás során lábszári artériák többszörös stenosisa, occlusioja igazolódott igen limitált kiáramlási pályával. A cruralis artériák percutan ballonos angioplastikáját végeztük, melynek következtében a gangraneás lábujjak demarkálódtak, így előláb amputáció elvégezhetővé vált. Az amputációs csonk rossz gyógyhajlama ellenére NPWT kezelés mellett per secundam gyógyult. Egy évvel később a bal alsó végtagon alakult ki kritikus ischaemia. Az ellenoldalihoz hasonló érrendszer miatt szintén interventiós beavatkozásra került sor, mely nem volt kellően effektív, a végtagot nem tudtuk megtartani. Cruralis amputáció vált szükségessé. Posztoperatív időszakban a csonk sebének gyógyulási zavarát észleltük. Sebrevízió, nectrectomia történt. Felmerült a femoralis szintű reamputáció lehetősége, melyet betegünk elutasított. Kontraktura hiányában NPWT kezelést alkalmaztunk, amely hatására másodlagos sebgyógyulást értünk el. Esetünk például szolgál a minor és major amputációs csonkok rossz gyógyhajlam ellenére bekövetkező sikeres gyógyulására, a reamputáció elkerülésének lehetőségére.

Brandhuber Dóra, Dr. Jancsó Máté (SurgeryArt, Budapest): Praxismenedzser, műtős szakasszisztens, sebkezelő szakember - a rekonstrukciós esetek végigkövetése a podiáter szemével

A modern sebellátás nemcsak orvosszakmai, hanem szervezési és pszichés támogatási kihívásokkal is szembesít. A rekonstrukciós beavatkozásokban részt vevő pácienseink hosszú, többlépcsős gyógyulási folyamaton mennek keresztül, amely során nemcsak a fizikai, hanem a lelki biztonság is kiemelt jelentőségű. A sikeres eredményhez ezért elengedhetetlen egy olyan csapattag jelenléte, aki nemcsak a műtéti fázisokban, hanem a teljes betegút során támogatást nyújt. Előadásunkban egy egyedülálló szerepkört mutatunk be, amelyben praxismenedzserként, műtős szakasszisztensként és sebkezelő terapeutaként egy személyben követem végig a pácienseket a kapcsolatfelvételtől a sebgyógyulás lezárásáig. A folyamat első lépése, hogy a pácienseink először velem kerülnek kapcsolatba: tájékoztatom, támogatom őket, és segítek eligazodni az ellátás rendszerében. A műtét során műtős szakasszisztensként aktív részesei vagyok az operáló csapatnak, majd a posztoperatív időszakban sebkezelőként végzem a kötözéseket, ellenőrizzük a gyógyulás menetét, és kiemelt figyelmet fordítok a lelki kísérésre is. Tapasztalataink szerint ez a többrétű jelenlét nemcsak a páciensek bizalmát mélyíti el, hanem jelentősen javítja az orvosi munka hatékonyságát és a sebgyógyulás eredményességét is. Előadásunkban bemutatjuk, hogyan válhat egy interdiszciplinárisan képzett, empatikus szakember a rekonstrukciós sebellátás egyik legfőbb támaszává – a podiáter, az operatőr és minden egészségügyi partner szemszögéből.

Császár Jutka, Kocsisné Fejős Réka (Tolna Vármegyei Balassa János Kórház Általános- és Érsebészeti Osztály, Szekszárd): Súlyos hasfali szövődmények gyógyítása NPWT-terápiával

Bevezetés: Az ileostomás betegek ellátása mind orvosi, mind ápolásszakmai szempontból eltér a colostomával rendelkező páciensekétől. Az ileostomán ürülő béltartalom többek között emésztőnedvet is tartalmaz, mely irritálhatja a stoma körüli bőrt, megnehezíti a stomazsák fennmaradását. Ha a peristomális bőrgyulladáshoz sebgyógyulási zavar is társul, az további ellátási problémákat okozhat.
Célkitűzés: A szerzők célja, hogy bemutassák egy adiposus, ileostomás beteg kezelésének 204 napig tartó küzdelmes történetét, akit akutan operáltak fecalis peritonitis miatt, majd sebgyógyulási zavar következtében hosszantartó kórházi ellátásra szorult.
Esetismertetés: Egy 52 éves adiposus nőbeteget három napja egyre erősödő hasi fájdalom miatt OMSZ Esetkocsi szállított a Sürgősségi Betegellátó Osztályra. Natív hasi röntgen vizsgálattal szabad hasi levegőt igazoltak, mely azonnali műtéti indikációt jelentett. Az urgens beavatkozás során a hasi feltáráskor fecalis peritonitis, vastagbél nekrózis és perforáció igazolódott. A sebészek subtotal colectomiát végeztek, ileostoma képzéssel. Reoperáció történt két alkalommal; ileostoma áthelyezés a stomát alkotó bélkacs leszakadása miatt, illetve hasfali sebtisztítás és plasztikai zárás.
Gyógyító eljárások: A szepszis elleni küzdelem, azon belül váltott antibiotikum terápia; hasfali seb vákuum-terápiával történő kezelése (10 alkalommal) és rendkívül speciális stoma-ellátás. Konklúzió: A jelentős túlsúllyal és fecalis peritonitissel érkező beteg műtéte után súlyos sebgyógyulási zavar és ileostoma leszakadása történt. A reoperációkkal, a célzott antibiotikum terápiával, a szétvált hasfali seb vákuum-kezelésével, az ileostoma rendkívüli gondossággal történő ellátásával, a gyógytornászok segítségével a beteg „gyógyultan” távozott.

Dr. Cseh Borbála, PhD., MSc.1,2, Dr. habil. Dózsa Csaba László, PhD, MSc.2 (1Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar Miskolc, 2Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. Budapest): A hazai nyomási fekély prevenció és ellátás felmérések eredményei az új szakmai irányelv ajánlásai szemszögéből

Célkitűzés: A hazai állami kórházak nyomási fekély prevenciójára és ellátására irányuló gyakorlatát a közelmúltban két kutatás részeként (2022-ben és 2024-ben) is felmérték a szerzők. Az előadás célja a kutatások eredményeinek összevetése annak fényében, hogy 2024. január 30-án megjelent „a nyomási fekély rizikófelméréséről, prevenciójáról és kezeléséről” szóló szakmai irányelv.
Vizsgálat módszere: Összehasonlító elemzés, amelyek alapjai a 2019. és a 2023. bázis évek ellátási adatai voltak. Az első felmérés teljeskörű volt (N=86), a második (N=33) válaszadási hajlandósága 37%-os volt.
Eredmények: A kórházak 70,9%, illetőleg 60,6%-ában működik decubitus team. Profilaktikus kötszer használatot az intézmények 64,7% és 63,6%-a jelzett. A nyomási fekéllyel kapcsolatos adatok tekintetében a magas kockázattal rendelkező betegek számát 2019-ben az intézmények 19,7% vezette, 2023-ban 39,4%-uk. Stádium szerinti beosztás szerint 45,3%, illetve 78,8%-dokumentál.
Következtetések: Az új irányelv ajánlásai segítséget nyújtanak az intézményeknek a prevenciós eszközök beszerzése és használata tekintetében, emellett levezethetőek belőle az ellátás minőségét mérő mutatók is, melyek alapot képeznek az intézményen belüli- és intézményközi benchmarknak.

Dr. Farkas Péter (Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika, Budapest): A fasciitis necrotisans sebészi ellátását követő rehabilitáció

Bevezetés: A fasciitis necrotisans az alsó végtag súlyos megbetegedése, ami szisztémás és lokális tünetek megjelenésével jár. Az azonnali antibiotikus terápia és a sebészi dekompresszió a végtag megmentését eredményezheti. A szeptikus állapot gyakran intenzív terápiás ellátást is igényel. Amennyiben sikerül az állapotot stabilizálni, a végtag keringését és az infekciót eredményesen kezelni, akkor jó esély van az amputáció elkerülésére.
Esetbemutatás: 28 éves fiatal nőbeteg anamnézisében cukorbetegség szerepel. Ennek késői szövődményeként alakult ki a láb sebe, ami viszonylag hamar a végtag lágyrészeinek nagy kiterjedésű és súlyos infekcióját eredményezte. Szeptikus állapotban került kórházba, ahol az intravénás antibiotikum adása mellett sürgősséggel kellett a compartement szindróma miatt sebészi feltárásokat, dekompressziót végezni. Az állapotot sikerült stabilizálni, azonban a nagy nyitott sebek, és a végtag működésképtelensége miatt felmerült az amputáció szükségessége. Tekintettel arra, hogy a kezelés eredményeként a kritikus végtagi iszkémia tünetei javultak, a végtag megtartása és a nagy nyitott sebek kezelése mellett döntöttünk. NPWT terápiával sikerült a sebek felszínét feltisztítani, majd többszörös műtétekkel a sebek széleit közelíteni, végül azok teljes gyógyulását elérni. A több hétig tartó immobilizáció miatt a térdízületben és a bokában is súlyos kontraktúra alakult ki, ami lehetetlenné tette a járást. Redressziós gipszeléssel tudtuk a zsugorodott ízületeket kinyújtani, és a sebek gyógyulása mellett a végtagot járóképessé tenni.
Megbeszélés: A fasciitis necrotisans ellátása nagy kihívást jelent az ellátók számára, interdiszciplináris kezelést igényel, amelyben a belgyógyászok, intenzív terápiás szakemberek, infektológusok mellett fontos szerepe van a mielőbbi sebészi kezelésnek, a kialakult compartement szindróma miatt végzett kiterjesztett feltárásoknak. Amennyiben az állapotot sikerül stabilizálni, akkor mindenképpen szükség van rehabilitációs kezelésre is, a nagy nyitott sebek ellátására, az esetlegesen kialakult másodlagos károsodások (contractura) kezelésére, az alsó végtag járóképessé tételére.
Konklúzió: A fasciitis necrotisans sebészeti és infektológiai ellátása után a nyitott sebek további kezelést, az esetlegesen kialakult másodlagos károsodások miatt hosszú ideig tartó rehabilitációs ellátást, további sebészeti beavatkozásokat, vagy plasztikai műtétet igényelnek. Ennek eredményeként viszont lehetővé válik a végtag megmentése és a járóképesség helyreállítása.

Dr. Hlavács Tünde, Prof. Dr. Szokoly Miklós, Dr. Mező Róbert, Dr. Süle András (Budapesti Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A diabéteszes lábfekély komplex gyógyszeres kezelése: interakciós kockázatok és gyógyszerészi szemlélet

A diabetes mellitus szövődményeként kialakuló diabéteszes lábfekély komplex patofiziológiai folyamat eredménye, amelynek terápiája átfogó, több szakma együttműködésen alapuló megközelítést igényel. A kezelés kulcselemei közé tartozik a megfelelő fájdalomcsillapítás, valamint a keringésjavító terápia az ischémiás komponens enyhítése érdekében. Gyakran polifarmáciával terhelt betegpopuláció esetében azonban a gyógyszer-interakciók kockázata számottevő, különösen a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), opioidok, antitrombotikus szerek, véralvadásgátlók, valamint vazoaktív szerek együttes alkalmazás során.
Klinikai gyógyszerészi szempontból kiemelten fontos az interakciók azonosítása, monitorozása és menedzselése a terápiás hatékonyság maximalizálása és a mellékhatások minimalizálása érdekében. A NSAID-ok és antikoagulánsok kombinációja jelentős vérzési rizikót hordoz, megemlítendő a cilostazol és egyes CYP3A4-gátlók között fellépő interakciók klinikailag releváns plazmaszintemelkedést okozhatnak, növelve a mellékhatások kockázatát.
A gyógyszerészi gyógyszerelés-ellenőrzés, a betegcentrikus terápiatervezés, valamint az interprofesszionális együttműködés alapvető szerepet játszanak a terápiás kockázatok csökkentésében. Jelen összefoglaló célja, hogy bemutassa a DLF kezelésében alkalmazott fájdalomcsillapító és keringésjavító szerek közötti potenciális gyógyszer-interakciókat, valamint rávilágítson a klinikai gyógyszerész hozzájárulásának jelentőségére a betegellátás optimalizálásában.

Dr. Jancsó Máté, Mayer Lilla, Bodzay Tamás, Kocsis András, Kovács Lilla Ottília Koczka Dániel, Károlyi Fanni, Faragó Bence, Lepár Gábor, Szabó Sándor, Kosztin Árpád (Semmelweis Egyetem, Traumatológiai Klinika, Budapest): Interdiszciplináris munka a sebellátásban: traumatológustól a plasztikai sebészen át a podiáterig

A nagy kiterjedésű lágyrészhiányok elsődleges ellátása komoly kihívást jelent a klinikai gyakorlatban. Az ilyen esetekben az azonnali végleges sebfedés sokszor nem megvalósítható, mivel különböző eredetű, kiterjedt szövethiányok és a fertőzésveszély együttesen rontják a regeneráció esélyeit. Az elsődleges cél ilyenkor a sebfertőzések megelőzése, amely a potenciálisan kontaminált szövetek teljes kimetszésével és az életképtelen részek azonnali eltávolításával érhető el. Amennyiben végleges rekonstrukcióra nincs lehetőség, ideiglenes sebfedési technikákat – például negatívnyomás-terápiát – alkalmazunk.
A traumatológiai eredetű lágyrészdefektusok kezelése a seb lokalizációjától, mélységétől és a beteg általános állapotától függően egyéni terápiás megközelítést igényel. A kezelés célja minden esetben a funkcionáló végtag megőrzése, illetve a szövődmények, például infekció vagy amputáció elkerülése. E komplex kihívások megoldása gyakran túlmutat egyetlen szakma kompetenciáján: az interdiszciplináris együttműködés – traumatológus, plasztikai sebész, podiáter és infekciókontroll-szakember kooperációja – kulcsfontosságú a sikeres ellátásban.
A Semmelweis Egyetemen több ilyen multidiszciplináris esetet menedzseltünk, amelyek során nemcsak a szakmák közötti kommunikáció, hanem az időzítés és a terápiás lépések összehangolása is kulcsszerepet játszott. Előadásunkban ezek közül mutatunk be néhány reprezentatív példát, kiemelve az együttműködésből fakadó előnyöket, dilemmákat és tanulságokat.

Dr. Jancsó Máté, Brandhuber Dóra (SurgeryArt, Budapest): Sebkezelés a privát ellátásban – az NPWT szerepe kihívást jelentő esetekben

A privát egészségügyi ellátásban egyre gyakrabban találkozunk komplex, többszörösen terhelt, nehezen gyógyuló sebekkel, ahol a hagyományos sebkezelési módszerek nem minden esetben nyújtanak kellő biztonságot és eredményességet. A páciensek részéről jelentkező magas elvárások, valamint a gyors, komplikációmentes gyógyulás iránti igény új terápiás megközelítéseket hív életre – különösen a posztoperatív és rekonstrukciós plasztikai sebészet területén. Intézményünkben az elmúlt években tudatosan építettük be a negatívnyomás-terápiát (NPWT) a magánellátás sebkezelési protokolljaiba, kiemelt figyelmet fordítva a nehezített sebgyógyulású esetekre. Az incízionális NPWT alkalmazása, valamint a regeneratív medicina eszközei – különösen a mikrostrukturális autológ zsírszövet használata – számos esetben bizonyultak nemcsak klinikailag hatékonynak, hanem gazdaságilag is indokoltnak. E technológiák segíthetnek minimalizálni a szövődményeket, csökkenteni az utókezelési költségeket, valamint rövidíteni a gyógyulási időt. Előadásunkban a privát ellátásban előforduló, kihívást jelentő eseteinken keresztül mutatjuk be, milyen indikációs területeken javasolt az NPWT alkalmazása, mikor számít preventív, illetve mikor reaktív beavatkozásnak. Kitérünk azokra a klinikai és gazdasági paraméterekre, amelyek alapján a döntéshozatal történik, és arra is, hogyan integrálhatóak ezek a módszerek a magánellátás struktúrájába anélkül, hogy a betegterhek növekednének.

Prof. Dr. Juhász István (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ Bőrklinika, Debrecen): Égésre: műbőr! Hát persze!

Az égés által súlyos mértékben károsított bőr pótlására arany standardként az autológ bőr transzplantáció áll rendelkezésre. Alternatív megoldásként szükség lehet az égett terület lokalizációja vagy annak szignifikánsan nagy mérete esetében az érintett bőrterület ideiglenes vagy végleges helyettesítésére. Ezek az elterjedten használt xenológ, humán cadaver vagy szintetikus komponensekből álló biotechnológiailag előállított mebránoktól a forradalmian új anyagokat és technológiákat használó újdonságokig terjednek. Az előadás számba veszi a már jelenleg rendelkezésre álló vagy remélhetően a közeli jövőben csatasorba állítható kísérleti lehetőségeket az égett bőr pótlására.

Dr. Kanász Gábor, Dr. Nagy Péter (Esztergomi Vaszary Kolos Kórház Hyperbárikus Oxigénterápiás Központ, Esztergom): A hyperbárikus oxigénterápia szerepe a sebkezelésben

2023. november 1. óta működik kórházunkban az első, kórházhoz asszociált, (elvileg) államilag finanszírozott hiperbárikus oxigénkamra. Kamránk többszemélyes, ún. multiplace kamra, egyidőben 9 beteg kezelésére alkalmas. Betegeink egy jelentős része nem gyógyuló sebe miatt került hozzánk. Előadásunk kitér a hiperbárikus oxigénterápia, mint kezelési lehetőség bemutatására, a sebkezelésben játszott szerepére. Kezelt betegeink egy része nem gyógyul a kezelés ellenére, ennek okait példákon keresztül ismertetjük. A hiperbárikus oxigénkezelés nem csodaszer, a sebgyógyuláshoz adjuváns kiegészítés. A kezelés során elengedhetetlen elsősorban a beteg megfelelő hozzáállása, együttműködése, az előírt utasítások betartása, de hasonlóan fontos az alapos, rendszeres sebkezelés is.

Kisa-Nagy Viktória1, Dr. Koller Ákos PhD. DSc.2, Dr. Göbl Anna PhD. 3, Dr. Tógyer Karina 4, Dr. Debreczeni Béla Zoltán, PhD.1,2 (1.DrD Plasztikai Stúdió, 2.Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, Budapest 3.Hiperbárikus Oxigénterápiás Központ, Esztergom 4.„Pióca doktor” Természetgyógyászati Központ): Up to date sebkezelési módszerek a rekonstrukciós sebészetben

A plasztikai sebészeti beavatkozások sikerességét nagymértékben meghatározza a sebszélek mikrokeringésének állapota, amely alapvető szerepet játszik a szöveti oxigenizációban, a sebgyógyulás folyamatában, valamint a graftok és szabad lebenyek életképességében. Jelen összefoglaló célja a mikrokeringést javító, klinikumban alkalmazott terápiás lehetőségek bemutatása, különös tekintettel a negatív nyomású sebkezelésre (NPWT), a hiperbár oxigénterápiára (HBOT), az orvosi piócaterápiára (hirudoterápia), valamint a fizioterápiás és kompressziós kezelésekre. A negatív nyomású terápia mechanikai ingerekkel serkenti a kapilláris perfúziót és a szöveti regenerációt. A hiperbár oxigén kezelés javítja az oxigénellátást hipoxiás területeken, elősegítve a sejtek metabolikus aktivitását és az angiogenezist. A hirudoterápia gyulladáscsökkentő és antikoaguláns hatása révén kedvezően befolyásolja a vénás pangással járó állapotokat. A fizioterápiás és kompressziós technikák elősegítik a vénás és nyirokkeringést, mérséklik az ödémát és fokozzák a szöveti oxigén ellátottságot. Az egyes módszerek külön-külön is hatékonyak, ugyanakkor kombinált alkalmazásuk komplex esetekben különösen előnyös lehet a sebgyógyulás és a szöveti túlélés javítása szempontjából.

Dr. Klárik Zoltán, Németh Rozália, Prof. Dr. Szijártó (Semmelweis Egyetem, Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, Budapest): Sebfertőzések előfordulása és jellemzői egyetemi sebészeti klinikán – három hónapos prospektív felmérés tapasztalatai

Bevezetés: A műtéti sebfertőzések (surgical site infection – SSI) jelentős morbiditást és egészségügyi terhet jelentenek. Klinikánkon 2025 első negyedévében átfogó felmérést végeztünk az SSI előfordulásának, jellegzetességeinek és kockázati tényezőinek feltérképezésére.
Módszer: A vizsgálat 2025. január 1. és március 31. között történt, prospektív módon. Az összes sebészeti műtét (n=974) adatait dolgoztuk fel, figyelembe véve az elektív (n=678), akut (n=244), valamint reoperált eseteket (n=52). A dokumentált szövődményeket és sebfertőzéseket részletesen elemeztük típus, súlyosság, műtéti típus, operatőr, valamint társbetegségek alapján.
Eredmények: A három hónap alatt végzett 974 műtét során 46 esetben fordult elő sebfertőzéssel járó szövődmény (4,7%). A szövődmények gyakorisága magasabb volt akut (n=24) és reoperált eseteknél (n=30), mint elektív beavatkozásoknál (n=22). A komplikációk 89%-át szakorvos végezte, rezidens által végzett műtétekben 5 esetben történt szövődmény. A szövődmények között a leggyakoribb a serózus váladékozás (n=19) és purulens váladék (n=12) volt, súlyosabb esetként sebdisruptio (n=5), varratelégtelenség (n=1) és béltartalom ürülés (n=4) is megjelent.
A fertőzések túlnyomórészt nyitott hasi műtétekhez (n=39) kapcsolódtak. LC műtéteknél 7 esetet, köztük 3 konverziót regisztráltunk. Transzplantált betegeknél (vese: 1, máj: 2) és HIPEC után is előfordult szövődmény. Negatívnyomás-terápia (NPWT) két esetben került alkalmazásra. A társbetegségek közül gyakori volt a hipertónia, cukorbetegség (IDDM/NIDDM), colitis, ISZB és COPD jelenléte.
Következtetés: A sebfertőzések incidenciája klinikánkon nem tér el jelentősen az irodalmi adatoktól, azonban reoperáció, akut státusz, nyitott hasi műtét, valamint több társbetegség együttes fennállása emeli a kockázatot. Az adatok megerősítik a célzott prevenció és időben alkalmazott sebkezelési módszerek, például NPWT szükségességét. A felmérés alapját képezheti egy jövőbeli, többcentrumos, hosszabb távú SSI-elemzésnek.

Dr. Klárik Zoltán, Dr. Pálházy Tímea, Prof. Dr. Szijártó Attila (Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika, Budapest): A sebgyógyulás optimalizálása komplex plasztikai sebészetben: Esetismertetés a negatív nyomású sebkezelés szerepéről Fournier-gangréna kezelésében

Bevezetés: A Fournier-gangréna ritka, de életet veszélyeztető, nekrotizáló lágyrészfertőzés, amely azonnali sebészi necrectomiát és korszerű sebkezelést igényel. A negatív nyomású sebkezelés (NPWT) kiemelt szerepet játszik a sebgyógyulás optimalizálásában és a szövődmények csökkentésében kiterjedt lágyrész-defektusok esetén. Jelen esetismertetés a NPWT alkalmazását mutatja be Fournier-gangréna utáni sebkezelésben.
Esetleírás: Egy 68 éves, ismert krónikus betegséggel nem rendelkező férfi került felvételre a sürgősségi osztályon szeptikus sokk miatt, amely perianalis nekrotizáló lágyrészfertőzés következményeként alakult ki, a folyamat a jobb oldali scrotumra és inguinalis régióra is ráterjedt. Sürgős sebészi beavatkozás történt kiterjedt necrectomiával és deviáló sigmoideostomia kialakításával. A posztoperatív ellátás intenzív terápiás támogatást, infekciókontrollt és rendszeres sebdebridementet foglalt magában. Sorozatos necrectomiák és standard sebkezelés (öblítés, alginát kötszerek) ellenére a seb granulációja lassú maradt. Plasztikai sebészeti konzílium javasolta NPWT alkalmazását a sebágy optimális előkészítésére a végleges zárás előtt. A kezelés hatására jelentős granulációs szövetképződés és a seb állapotának javulása következett be. Megfelelő sebészi előkészítést követően a defektust anterolateralis comb (ALT) musculocutan lebeny felhasználásával sikerült fedni, a donorhely primeren zárható volt. A posztoperatív szakban minimális sebszéli necrosis alakult ki, súlyos szövődmény nem jelentkezett. A beteg láztalan maradt, mobilizálása fizioterápiás támogatással megkezdődött. A kórházi tartózkodás alatt frissen diagnosztizált diabetes mellitus igazolódott, amely gyógyszeres kezelést igényelt.
Megbeszélés/Következtetés: A NPWT hasznos kiegészítő módszernek bizonyult Fournier-gangréna utáni kiterjedt lágyrész-veszteség kezelésében, mivel elősegítette a granulációs szövet képződését és felgyorsította a sebzárást. Az eset hangsúlyozza a multimodális kezelési stratégia jelentőségét, amely magában foglalja a korai sebészi necrectomiát, a NPWT-t és a rekonstruktív plasztikai sebészetet, ezáltal optimalizálva a súlyos nekrotizáló fertőzésben szenvedő betegek kimenetelét. Emellett az eset rámutat az alapbetegségek – például a diabetes mellitus – felismerésének fontosságára, amelyek jelentősen befolyásolhatják a sebgyógyulást és a hosszú távú prognózist.

Dr. Kovács L. András (PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika, Pécs): Mi a teendő lábszárfekéllyel jelentkező beteg esetén?

A lábszárfekély nem diagnózis, hanem polietiológiás tünet, hasonló megjelenés mögött számos kiváltó tényező állhat. Az előadás célja: lábszárfekéllyel érkező beteg esetében a diagnosztikára fókuszálva összefoglalni a teendőket. Az etiológia rövid áttekintése után szó lesz a diagnózis felállításában segítségünkre álló angiológiai és laboratóriumi vizsgálómódszerekről. Az előadás kitér arra, hogy milyen figyelmeztető jelek esetén gondoljunk atípusos fekélyre és a kivizsgálás részeként mikor végezzünk a fekélyből szövettani vizsgálatot. A cél az ulcus hátterében álló ok mielőbbi kiderítése és ezáltal oki terápia bevezetése.

Kovács Lilla Ottília, Dr. Rozsos István, PhD, Dr. Jancsó Máté, Dr. Szabó Sándor : Egy seb-több szakma: Miért dolgozzunk együtt?

A baleseti lábsérülteknél a különböző szakterületek – traumatológia, plasztikai sebészet, gyógytorna, lábápolás és különösen a podiáterek – szoros együttműködése elengedhetetlen. A sérülések miatt megváltozott lábstatika hosszú távon bőrelváltozásokhoz, sebekhez vezethet, ezért a cél nem csupán a járásképesség helyreállítása, hanem a betegek életminőségének javítása is. A podiáter kulcsszerepet játszik a láb egészségének fenntartásában, a komplikációk megelőzésében és a mindennapi komfort biztosításában is.

Dr. Mayer Ákos (Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat, Budapest): A mesterséges intelligencia szerepe és jövője a sebellátásban

A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb szerepet tölt be az orvostudomány számos területén, így a sebellátásban is. Az előadás áttekinti az MI alkalmazási lehetőségeit a sebek diagnosztikájában, osztályozásában, a sebgyógyulás nyomonkövetésében és a kezelési döntések támogatása terén. Tömören bemutatásra kerülnek a képfeldolgozáson alapuló megoldások, a prediktív modellek és egyéb, a sebellátást érintő aspektusok, mint például a kapcsolódó etikai kihívások. Az előadás célja, hogy képet adjon az MI jelenlegi és jövőbeli szerepéről a hatékonyabb és személyre szabott sebellátás megvalósításában.

Dr. Mecseky László, Szalkay-Szabó Anna (Diabétesz-láb Ambulancia, Szent Lázár Vármegyei Kórház Salgótarján, Kazincbarcikai Kórház, Dr. Kenessey Albert Kórház-RI. Balassagyarmat, Magánrendelés Debrecen): Mit lehet, és mit nem a diabéteszes talpi fekélyre tenni?

Egyre korszerűbb fertőtlenítők, kötszerek és kiegészítő kezelések gazdagítják a krónikus sebkezelés palettáját, de az alapvető fizikai feltételek tiszteletben tartása nélkül nem elegendőek. „A talpi fekélyre sokmindent lehet tenni, csak a beteget nem” – Dr. Boda Andor 20 éves megállapításával jelzem, hogy nem újkeletű kérdésről van szó. Hiába ismerjük el az A evidenciájú tehermentesítés szükségességét, a gyakorlatban mégis irdatlan hiányosságok vannak. Hogy a bőrgyógyásznak nem jut eszébe a tehermentesítés, talán megbocsátható, de a sebész, sőt az traumatológus és ortopédus lezsersége már bűn. Engem 40 évvel ezelőtt a főnökeim leteremtettek, ha egy lábfolyamat, törés, gyulladás tehermentesítés nélkül maradt. A talpi fekélyes betegnél már a családorvosnál kellene megkezdeni járókerettel, mankóval, kerekesszékkel a további szövődmények megelőzését, de ezt finanszírozási korlátok teszik lehetetlenné. A betegszállító is lábon kiséri be a beteget a rendelőbe, így a korrekt röntgen vizsgálatra szállítás már a rendelő terhe. Lassan terjed az ideiglenes tehermentesítés „kötöző papuccsal”, hiába van erről rendszeres bemutató kongresszusainkon, hiába lapulnak szórólapok a reklámszatyorban. Nyugati gyakorlatban az első ellátáskor megkapja a beteg a szükséges segédeszközöket az ellátás részeként, be is tanítják, nálunk ma korrupció gyanúja miatt a kórházi segédeszköz ellátás minden formája tiltott. A komplex kezelés számos ponton egyre jobban biceg. Ha gyorsan akarjuk begyógyítani a talpi fekélyeket, még a nyugalomba helyezés is megfontolandó, gipsszel, gipszsínnel. Ha korrekt statisztika készülne, egyértelművé tenné, hogy a korai tehermentesítés az amputációk számát hihetetlen mértékben visszaszoríthatja, tehát a jogszabályi korlátokat, segédeszköz felírási anomáliákat alaposan revideálni kell. Ami ma többe kerül, az holnap többszörösen megtérül az egészségügyben. A felesleges amputációk száma ma nehezen csökkenthető.

Dr. Montskó Valéria (Fejér Vármegyei Szent György Oktató Kórház, Szeptikus Részleg, Székesfehérvár): A sebkezelés nem a kötszerválasztással kezdődik

A sebkezelés az egészségügy számára nagy kihívás. Egy team munkát tesz szükségessé, a szakmák összefogása fontos. A munkacsoportba szükséges sebész, érsebész, bőrgyógyász, angiológus, infektológus, mikrobiológus, szakképzett sebkezelő szakápoló. Mielőtt elkezdenénk a sebek kezelését, fel kell mérnünk, hogy a seb hol helyezkedik el, mekkora, milyen mély, a szervezetünk aktuális állapota mennyire befolyásolja az adott sebet, milyen kórokozókat találunk a sebben. A bőr az emberi szervezet legnagyobb súlyú szerve. A teljes testtömeg 10%-a. Nagy szerepe van a védekező mechanizmusban. Önálló helyreállító és önálló megújuló készséggel rendelkezik. Fontos, hogy a sebkezelők egy nyelvet beszéljenek. Feladatainkat a M.O.I.S.T. rendszerét követve határozhatjuk meg. A sebgyógyítási koncepció célja, a lokális sebgyógyulás javítása és az olyan tényezők kezelése, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a kívánt klinikai kimenetelt. Infektológusként fontos számomra a mikrobiológiai minták helyes vétele, a kórokozók felismerése. Munkámmal segítem a sebkezelőket abban, hogy kell-e használnunk antibiotikumokat és melyikeket. A betegek részéről nagy nyomást jelent, hogy szinte követelik az antibiotikumot. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy systemas tünetek hiányában nem indokolt alkalmazásuk. Még is mit tegyünk ezen esetekben? Meg kell tanítanunk a sebtisztító oldatok jelentőségét, fel kell hívnunk a figyelmet a sebfertőtlenítő oldatok használatára és hatására. Előadásomban kiemelem a sebtisztító és sebfertőtlenítő oldatok közötti különbséget és hatásaikat.

Móricz János, MSc CRA (Érd): Korosztályok szerinti különbségek a krónikus sebbel élők életminőségében

A fejlett országok népességének elöregedése, az urbanizációs negatív hatások, az egyre nagyobb arányban kialakuló krónikus betegségek, az egészégügyi ellátórendszerek túlterhelése, a hirtelen kirobbanó pandémiák mind felerősíthetik a betegek életminőségének csökkenését. Ezek közül kiemelkednek a krónikus sebek, amelyek a népesség jelentős részét érintik, körülbelül minden ötvenedik embert. Tapasztalatom szerint a mai magyar egészségügyi ellátás során az életminőség felmérésére és annak követésére nem fordítanak az ellátók kellő figyelmet. Az előadásom során a különböző életkorokban kialakult életminőségcsökkenést hasonlítom össze, egy validált nemzetközi kérdőív segítségével.

Pásztor Anikó (Szent Magdolna Magánkórház, Budapest): A lágylézer (soft laser) -terápia szerepe a sebkezelésben és bőrregenerációban

A modern sebkezelésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a kiegészítő terápiák, amelyek elősegítik a szövetek gyorsabb regenerációját és csökkentik a gyulladásos folyamatokat. A lágylézer, avagy soft laser (low level laser therapy, LLLT) biostimulációs hatásai révén támogatja a sejtek energiatermelését, fokozza a kollagénszintézist és javítja a mikrokeringést. Előadásomban bemutatom a lágylézer fizikai alapjait, hatásmechanizmusát, valamint a sebgyógyulás folyamatára gyakorolt klinikai hatásait. Gyakorlati példákon keresztül ismertetem a kezelés alkalmazási lehetőségeit akut és krónikus sebek esetén, különös tekintettel a fájdalomcsillapításra és a gyulladáscsökkentésre. Az eddigi tapasztalatok és szakirodalmi adatok alapján a lágylézer biztonságos, mellékhatásmentes és hatékony kiegészítő módszer, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a sebkezelés eredményességéhez, valamint a sebek gyorsabb gyógyulásához.A fejlett országok népességének elöregedése, az urbanizációs negatív hatások, az egyre nagyobb arányban kialakuló krónikus betegségek, az egészégügyi ellátórendszerek túlterhelése, a hirtelen kirobbanó pandémiák mind felerősíthetik a betegek életminőségének csökkenését. Ezek közül kiemelkednek a krónikus sebek, amelyek a népesség jelentős részét érintik, körülbelül minden ötvenedik embert. Tapasztalatom szerint a mai magyar egészségügyi ellátás során az életminőség felmérésére és annak követésére nem fordítanak az ellátók kellő figyelmet. Az előadásom során a különböző életkorokban kialakult életminőségcsökkenést hasonlítom össze, egy validált nemzetközi kérdőív segítségével.

Dr. Rédling Marianna (Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Szent István Telephely Szakrendelő, Bőrgyógyászat szakrendelés, Budapest): A lábszár erythema kivizsgálása és kezelése

Az alsó végtagi erythema miatt a betegek gyakran keresnek fel egészségügyi ellátót. A leggyakoribb diagnózis az orbánc, mely miatt antibiotikus kezelésben részesül a beteg. Nem ritkán a tünetek nem javulnak és a beteg több héten keresztül kap antibiotikus kezelést, mire, olyan ellátóhoz kerül, aki a differenciáldiagnózisok mérlegelését követően helyes kórismét felállítva eredményes terápiát ír elő. Az előadásban összefoglaljuk az alsó végtagi erythema vizsgálatánál felmerülő főbb klinikai, szempontokat, a differenciál-diagnosztikában segítséget nyújtó laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokat és a kezelési lehetőségeket.

Dr. Rozgonyi Zsolt Dezső1,2, Dr. Göbl Anna2, Prof. Dr. Szokoly Miklós3, Dr. Wirth Krisztina3, Kohán Géza2, Kohán Katalin2 (1Semmelweis Egyetem AITK-Pulmonológiai Klinika, 2Hiperbár Medical Kft., 3Fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, Budapest): A krónikus – nem múló, főként trófikus ulcerativ – bőr és lágyrész problémák miatt fennálló sebek-fekélyek konzervatív kezelésének kiegészítése Hiperbárikus Oxigén Terápiával (HBOT)

A krónikus vénás pangás és hipertenzió, az arteriális keringési elégtelenség, a krónikus diabetes talaján kifejlődő és fennálló gyakran ulceráló, dekubitálódó és trófikus bőrlézió, sokszor lágyrészléziókkal is járó, a végtagok vagy törzs csontjait is elérik, és ezek a kiterjedt folyamatok nagy kihívás elé állítják az ellátó személyzetet. Hosszú és odafigyelő _sokszor frusztrán eredményű- ellátást igényelnek ezek a betegek.
A kültakaróban és lágyszövetekben fennálló artériás vagy vénás keringés elégtelenség, vénás hipertenzió, a csökkent nyirokelvezetés vagy a diabeteses érelváltozások együttesen vagy külön-külön is kialakíthatják és fenntarthatják a szövetek vérellátási és élettani szubsztrát ellátás (oxigén) elégtelenségét, ami a szövetek fekélyes elhalásához/gangrénához vezethet.
Az ellátás alapját, radiológia vizsgálatok, rendszeres sebkezelés, debridement, és esetleg sebkimetszés, necrectomia, a mikrobiológiai eredményeken (antibiogram) alapuló szükség szerinti antibiotikus terápia (AB), esetleg vákuum terápia( un. negatív pressure terápia) alapvető ellátási teendők a betegek gyógyításához.
Azonban az artériás keringés javítása vagy a vénás elégteleség oldása, a cukorbetegség hatékony és eredményes kezelése nélkül sokszor gyakorlatilag nem javul, illetve hosszabb távon fennáll - vagy akár tovább romlik - az érintett terület állapota. Ez gyakran szövetkimetszésekhez, esetleg csonkoláshoz vezet a konzervatívan irreverzibilisnek gondolt folyamat okán.
Az ilyen rezisztens, vagy progrediáló szövetléziók esetében a szöveti keringés és oxigén ellátás jelentős javulását lehet elérni magasnyomású (2-3 ATA) un hiperbárikus oxigén terápiával (HBOT). Ennek a kezelésnek a többrétű pozitív adjuváns élettani és egyben terápiás hatását ismertetjük az előadásban.
A HBO terápia magasnyomású kabinban nagy ismétlés számban (20-60 kezelés) repetitíven végzett kezeléseket jelent meghatározott eljárásrend szerint. Ennek következtében a HBOT több fontos pozitív hatása is érvényesül.
1. Egyrészt az artériás és szöveti oxigénszint jelentős emelkedése történik meg, ami a perifériás szövetekben azonnali hatást ér el a szöveti trófizmus (oxigén ellátás) javításában.
2. Másészt a repetitív hiperoxás terápiás hatás beindítja a hipoxiás indukálható faktor (HIF-α) aktivitását, ami a szövetekben sok regeneratív folyamatot indít el.
Ez többek között a szöveti sejtanyagcsere javulása mellett, csökkenti a gyulladásos markerek szintjét, fokozza az ér újraképződést (vasoneogenesis/neovascularizáció), csökkenti a szöveti ödémát, beindítja az őssejtek fokozottabb osztódását és differenciálódását, és jelentősen csökkenti a sejt apoptozist folyamatát. A sejtek alapvető életfunkcióinak javítása mellett bizonyítottan megőrzi a sejtosztódás során a telomér szakaszok épségét. Ezekkel a hatásokkal életképessé tesz az amúgy nehezen vagy nem regenerálódó szövet területeket.
A HBOT terápia adjuváns és terápiás kiegészítő alkalmazásának bevezetésével irreverzibilisnek látott- vagy annak ítélt - eseteket lehet gyógyítani, természetesen a sebkezelések, sebészi terápiák és a belgyógyászati megközelítéssel együttesen alkalmazva, az alapbetegségek gondos kezelése, beállítása mellett.

Dr. Rozsos István, Ph. D., MBA (Theta Pest Magánorvosi rendelő, Budapest): Apró történetek az elmúlt évből

Az „ezt le kell vágni” orvosi döntés két beteg kapcsán – ami történeteket összeköti az a kollégák igen erős határozottsága és mindkét esetben maximálisan a beteg hibáztatása – annak ellenére, hogy az egyik esetben felmerül egy rossz indikáció és hibásan választott műtéti megoldás lehetősége, a másik esetben egy egészen hibásan kezelt seb gyors rosszabbodása állt. Emellett beszámolnék a Merova story aktualitásairól – amelynek során az EREDETI MEROVA törekvéseinek a továbbvitelét tűztem ki célul –, de a tanulság, hogy a generációk gondolkodása miként látja ugyanazt MÁSKÉPP.

Salamon Diána (DE KK Sebészeti Klinika – Kenézy Gyula Campus Végtagsebészet, Debrecen): Egy sikertörténet – NPWT az innovatív sebkezelés

NPWT – negative pressure wound therapy – negatívnyomású sebterápia használatában szerzett jártasság és tapasztalatok ill. az innovatív sebkezelés fejlődésével találkozhattunk az egyszerhasználatos NPWT kötszerekkel. Egy, az osztályon fekvő diabéteszes lábszárfekéllyel kezelt betegen alkalmazott egyszerhasználatos NPWT rendszer estét szeretném bemutatni.
Célkitűzés: Bemutatni az esettel, a diabéteszes lábseb és a következményes szövődmények, kezelések tükrében a beteg sebstátuszának alakulását egészen a sebgyógyulásig vezető úton. A terápiás eljárással kitűzött céljaink a következők voltak:
- a sebalap feltisztítása;
- a keletkező sebváladék elvezetése;
- a bakteriális egyensúly fenntartása;
- a sebalap granulációjának elősegítése, műtéti befedéshez való előkészítés;
- a beteg lábának megmentése, sebgyógyulás;
- a beteg edukáció;
- és a beteg életminőségének javítása.
Anyag és Módszer: Esetbemutatás. Férfi beteg diabéteszes lábszárfekéllyel és az ezzel együtt járó sebfertőzés szövődménnyel került felvételre, amely kiterjedt gyulladáshoz vezetett. Mind a modern, mind a hagyományos sebkötszerek használata ellenére a seb gyógyhajlamot nem mutatott. A kezelés időtartama egy hónapig tartott. A célok eléréséhez vezető utat képekkel, tapasztalatokkal mutatom be a beteg szemszögéből is, aki még aktív korú és mielőbb szeretett volna munkába állni.
Eredmények: Kezelés alatt többször végeztünk műtétet, feltárást, necretomiát, kötéscserét. A kezelés első szakaszában habkötszert, majd a feltárás után kombináltuk a kötszert a habkötszerrel. További célunk a beteg mobilizálása és otthonába bocsájtása volt.
Következtetések: A rendszer által létrehozott szabályozott negatívnyomás eltávolítja a sebváladékot, a szövettörmelékeket és a kötszerbe, illetve a hozzá csatlakoztatott csőrendszerbe vezeti, amelyen keresztül egy váladékgyűjtő tartályba kerül. A negatívnyomás a sebben sebnövekedést, a seb feltelítődést segíti elő, javítja a seb vérellátását, valamint a sebgyógyulás felgyorsulását eredményezi.

Dr. Sallai Imre, Ph. D. (Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Szeptikus Részleg, Budapest): Újdonság Magyarországon: Mozgásszervi Infekcióval foglalkozó Multidiszciplináris Munkacsoport

A mozgásszervi infekciók – akut vagy krónikus, natív vagy implantátum asszociált, traumás vagy posztoperatív sebek – komoly kihívást jelentenek a klinikai gyakorlatban. Magyarországon a kezelésük eddig fragmentáltan zajlott, ami heterogenitáshoz és eltérő kezelési protokollokhoz vezetett. A Magyarországi Mozgásszervi Infekcióval Foglalkozó Multidiszciplináris Munkacsoport célja, hogy interdiszciplináris keretek között integrálja a legjobb gyakorlatokat, adaptálja a nemzetközi konszenzusokat (ICM, EBJIS) a hazai viszonyokra, és elősegítse a komplex, egységes betegellátást ortopéd, traumatológus, gerincsebész, infektológus, mikrobiológus, klinikai gyógyszerész és rehabilitációs szakember együttműködésével. Az előadás bemutatja a munkacsoport megalakulását, az első lépéseket, valamint a következő időszak fő feladatait az országos állapotfelmérés és protokollfejlesztés keretében.

Dr. Szabó Éva, Ph. D., Med. habil. (Debreceni Egyetem, AOK Bőrgyógyászati Tanszék, Debrecen): Antimikrobiális kötszerek jelene

Napjainkban a sebek ellátására számos lehetőség áll rendelkezésre. Sikeres kezeléshez alapvető a seb kiváltó okának ismetere, a pontos diagnózis felállítása. Az akut és krónikus sebeknél is fontos a sebgyógyulás stádiumának meghatározása. A megfelelő kezelési terv felállításához a legfontosabb szempontok a seb kiváltó oka, a seb státusza, a beteg általános állapota.
A sebkezelést nagymértékben befolyásolja az infekció, infekció hajlam. Fertőzött sebeknél valamint olyan esetekben, amikor fertőzés esélye áll fenn, javasolhatóak az antimikrobiális sebfedők. A megfelelően alkalmazott antimikrobiális kötszerek különösen hatékonyak lehetnek kezdődő infekció jeleit mutató sebeknél, sok esetben a megfelelő helyi kezeléssel elkerülhető szisztémás fertőzés kialakulása is.
Az előadás átfogó képet ad az antimikrobiális kötszerekről mind az akut mind a krónikus sebekre vonatkozóan. Részletes megbeszélésre kerülnek ezen sebfedők indikációi, kontraindikációi. A szerző saját tapasztalatai alapján példákkal is szemlélteti az indikációs javaslatokat.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet (FV Szt. György EOK, Általános Sebészeti Osztály, Székesfehérvár): A biomarkerek szerepe a sebgyógyulásban, gyakorlat orientált szemlélet

A sebgyógyulás egy igen összetett, bonyolult, több lépcsős folyamat. Ha ez a folyamat megakad, a benne részt vevő biomarkerek egyensúlya felborul. A proinflammarotikus citokinek túlsúlya miatt a seb a gyulladásos fázisban marad és vagy beszáradt nem gyógyuló, vagy erősen váladékozó, krónikus sebbé válik. A biomarkerek a betegség állapotának vagy a kezelés hatásainak mérésére használt objektív orvosi jelek. A biomarkerek gyakorlati hasznát az adja, hogy segítségükkel azonosítható és mérhető módon követhető a gyógyulás folyamata, és azonosíthatók a gyógyulás akadályai. Tehát a sebgyógyulási folyamat értékelésénél figyelembe kell venni a biomarkereket, amelyek segítségével azonosíthatók a seb gyógyulását késleltető akadályok. Előadásomban szeretném bemutatni a legfontosabb biomarkerek szerepét a sebgyógyulásban és rávilágítani arra, hogy a kötszerválasztás során mennyire fontos, hogy ezen tudományos ismeretek birtokában válasszuk a sebgyógyuláshoz legmegfelelőbb típust. Mindezt kutatási anyagokkal és esetbemutatásokon keresztül kívánom szemléltetni.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet1, Dr. Montskó Valéria2 (FV Szt. György EOK, Általános Sebészeti Osztály1, Szeptikus Osztály2, Székesfehérvár): NPWT kezelés a klinikai gyakorlatban, mikor melyiket használjuk?

Az első NPWT használat óta eltelt 40 évben jelentős tapasztalattal gazdagodtunk a kezelést illetően. Bár 2017-ben megjelent az „Elméleti ismeretek és gyakorlati alkalmazások negatív-nyomás-terápia” című könyv, mégis a napi gyakorlatban sok esetben kétségek merülnek fel, hogy mikor és hogyan alkalmazzuk ezen eljárásokat, mikor kezdjük el, mikor érdemes abbahagyni a vákuum kezelést. A korai, akár első vonalbeli alkalmazása egyre jobban teret hódít, de egyes esetekben a nem megfelelő alkalmazás kedvét szegheti a sebésznek. Fontos azt is felmérni, hogy a seb aktuális állapota alapján, melyik megoldást válasszuk. Figyelembe kell venni, hogy a nagy fertőzési kockázatú sebeknél érdemes esetleg már a primer műtét során incisionalis kezelést alkalmazni a sima kötés helyett. Hogyan és milyen esetekben érdemes áttérni a hagyományos vákuum kezelésről az ambulanter alkalmazható egyszer használatos negatív nyomású változatokra? Mit nyer a beteg az ambulanter végezhető vákuum kezelésekkel? Ezen felvetéseket szeretnénk áttekinteni és eseteken keresztül bemutatni, gyakorlatunkban bevált módszerekkel szemléltetni és kutatási anyagokkal alátámasztani az eddig összegyűlt tapasztalatainkat.

Szabóné Dr. Révész Erzsébet (FV Szt. György EOK, Általános Sebészeti Osztály, Székesfehérvár): A sebegyensúly koncepció alkalmazása a klinikai gyakorlatban

A sebgyógyulás folyamatában fontos a rendszeres utánkövetés és a beteggel való állandó kapcsolattartás. A 2022-ben kidolgozott sebegyensúly koncepció klinikai alkalmazását szeretnénk bemutatni esetismertetéseken keresztül. A sebegyensúly három pilléren nyugszik.
1. Egyensúly a sebkezelésben: mely során a magas MMP aktivitás és a sebgyógyulást gátló tényezők megszüntetése a cél, melyek megakadályozzák a sebgyógyulást. A sebellátás során ez a sebalap előkészítésében, a megfelelő folyadékmanagementben és az optimális kötszerválasztásban valósul meg.
2. Egyensúly a betegellátásban: kiemelt figyelmet kell fordítani az életminőség javítására és a beteggel való együttműködésre. Ezt a hatékony kommunikációval és a betegbevonással érhetjük el.
3. Egyensúly a klinikai gyakorlatban: a seb krónikussá válásának korai felismerése elsődleges fontosságú.
A mindennapokban az állandó kapcsolat a szakszemélyzettel és a folyamatos képzések segítenek ebben. Esetismertetéseken keresztül szemléltetni kívánjuk, hogy mikor, miért váltottunk kötszereket is milyen hatékonysággal tudunk együtt dolgozni a betegekkel. A rendszeres utánkövetésnek köszönhetően ambulanciánkon sikerült elérni, hogy felére csökkent a 4 hónapon túli sebkezelések száma a krónikus sebek és DM lábak esetében. A betegek a sebzáródást követően is szívesen járnak lábellenőrzésre, hogy megelőzzék az újabb seb kialakulását. A sebkezelés során a gondolkodásmód megváltoztatása lehetőséget teremt arra, hogy a betegközpontú, egyénre szabott ellátás kerüljön előtérbe és egy minőségibb betegellátást tudjunk biztosítani a lehetőségeinkhez mérten.

Dr. habil. Szolnoky Győző, Ph.D., Dr. Degovics Döniz, Dr. Kui Róbert, Dr. Vasas Judit, Dr. Gyulai Rolland (Szegedi Tudományegyetem, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szeged): ): Típusos és atípusos krónikus sebek vizsgálata dermatoszkóppal

A polarizált fényt és nagyítást alkalmazó dermatoszkópiát alapvetően a pigmentált bőrelváltozások pontos vizsgálatára fejlesztették ki. Ez az olcsó és hordozható technika azonban a különféle egyéb bőrgyógyászati kórképek feltárásában is hasznossá vált, bár a krónikus sebek értékelése terén mindeddig meglehetősen kevés tapasztalat áll rendelkezésre. Különböző típusos és atípusos krónikus sebekkel rendelkező személyeket vontunk be a vizsgálatba, és a fekélyek vizsgálatát Illuco IDS 1100 (Illuco USA, Brea, CA, USA) dermatoszkóppal, valamint a Xiaomi Redmi Note 8T (Xiaomi Corporation, Peking, Kína) mobiltelefon kamerájával végeztük univerzális adapter segítségével. A rögzített képeken a sebágyat szín, érstruktúrák és fibrotikus hálózat alapján jellemeztük. A Photographic Wound Assessment Tool-hoz viszonyítva a dermatoszkópia többlet információt nyújt a sebágy minőségéről, és hasznos támpontokat adhat a gyógyulás előrejelzéséhez.

Dr. Uszkai Veronika, Dr. Dombai Flóra, Dr. Kovács Kálmán András (Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Pécs): Modern sebkezelés a nőgyógyászati gyakorlatban. Esetbemutatás

A nőgyógyászati műtétek után kialakuló sebfertőzések aránya az irodalmi adatok szerint eléri a 4%-ot. A probléma különösen a radikális nőgyógyászati műtétek esetén kiemelkedő, de emellett a szülészeti sebfertőzés, a császármetszések utáni elhúzódó sebgyógyulás is komoly problémát, a beteget jelentős átmeneti életminőségbeli romlását eredményezi. A nőgyógyászati sebek – különösen az onkológiai műtétek és a szülészeti beavatkozások következményeként kialakuló sebfertőzések – máig jelentős kihívást jelentenek a klinikai gyakorlatban. A komplikált sebgyógyulási folyamat nemcsak a beteg komfortérzetét és gyógyulási idejét befolyásolja, hanem a hosszú távú kimenetelt, sok esetben az esetleges további terápia késlekedését is magával hozza. Az utóbbi években számos innovatív sebkezelési eljárás jelent meg, köztük a negatív nyomású sebkezelés (NPWT), és a bioaktív kötszerek alkalmazása. Ezen módszerek integrálása a napi gyakorlatba különösen fontos az immunszuprimált onkológiai betegeknél, illetve szülés utáni fertőzött sebek esetén. Esetbemutatásokon keresztül ismertetjük a szülészeti gyakorlatban alkalmazott modern kezelési lehetőségeket, rámutatva az egyes terápiás lépések hatékonyságára, valamint a multidiszciplináris megközelítés jelentőségére. Az eredmények azt mutatják, hogy az individualizált sebkezelési stratégia jelentősen javítja a gyógyulási mutatókat és csökkenti a szövődményeket. Előadásunk célja, hogy gyakorlati útmutatót adjon a nőgyógyászati sebfertőzések korszerű ellátásában, különösen nehezen gyógyuló sebek esetén.

Végvári Szilvia (Debreceni Egyetem, Debrecen): „Hazudik, mint a sebesült katona”, avagy a rejtett és eltitkolt sebek, sérülések és ezek következményei

Mit takar a cím? Miért ezt a témát választottam?
Mindennapi munkám során a különböző műtőkben és az otthonápolásban dolgozva, sajnos sokszor találkozom olyan emberekkel, betegekkel, akik eltitkolt és be nem vallott sebeik miatt kerülnek sajnos nagyon-nagyon súlyos állapotba.
Ezen esetek sajnos nemcsak a láb sebeivel kapcsolatosak, hanem sokszor más szervek, illetve testtájakkal is.
Ilyenkor egy két feltett és célirányos kérdéssel megtudhatom, hogy adott beteg milyen régóta szenved meglévő sebzéseitől, fájdalmától, s felmerül a kérdés, hogy miért nem fordulnak orvoshoz, illetve szakellátáshoz?
Mindig is érdekelt ez az állapot, főleg a miértje!
Miért jó az, ha titkon, minden nap ezzel élve, küszködve élnek? Ezen elváltozások fájnak, büdösek, szagosak, váladékoznak ...csupa kellemetlen helyzetet okozva ezzel saját maguknak és környezetüknek.
Sokszor kis sebeknek induló elváltozások vezetnek kórházi bent tartózkodáshoz, fertőzéshez, sorozatos műtétekhez, s sajnos sok esetben amputációhoz, végtaghiányhoz, életmódváltozáshoz, protézis viseléshez, nagyon súlyos esetben szepszis miatt halálhoz.
Előadásomban kitérek ezen betegek és kialakult állapotuk feltárására, a rajtuk végzett műtétekre, az utána következő megváltozott körülményekre, a rehabilitálásukra, s a hosszas küzdelmes folyamatra, ami végigkíséri Őket.
Mit lehetne még tenni, azért, hogy megértse a társadalom, hogy nemcsak egyéni probléma származik ebből, hanem sajnos mindenre és mindenkire kiterjedő kedvezőtlen helyzet.
Ki szeretnék térni még a PREVENCIÓ fontosságára, mint egészségügyi dolgozó, illetve feladatomnak tekintem ezen állapotok felismerését, a betegek tájékoztatását, kompetencián belül, illetve, hogy hogyan tudnék, tudunk megfelelő hozzáállással megelőzni kialakult SEBES állapotokat.