Az alábbiakban a tágabb értelemben vett sebkezeléssel, sebgyógyulással, sebkötözéssel kapcsolatos festmények közül teszünk közzé néhányat, azokat, amelyek korábban szerepeltek a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunk valamely számának borítóján.
Jó böngészést kívánunk!
Jan Steen követője: Egy orvos megméri egy hölgy pulzusát (olajfestmény)
Forrás: Wellcome Collection
A festmény a holland aranykor egyik jellegzetes életképe, amelyet Jan Steen követője készített. A jelenet egy orvosi vizitet ábrázol, ahol egy doktor megméri egy hölgy pulzusát. Az ilyen témájú festmények gyakran humoros vagy szatirikus elemeket tartalmaznak, és a 17. századi holland művészetben népszerűek voltak. Jan Steen maga is festett hasonló jeleneteket, például a híres Az orvos látogatása című művét, amelyben a beteg hölgy valószínűleg szerelmi bánatban szenved, amit a korabeli orvosok egyetlen gyógymódként a házassággal kezeltek. Az ilyen festmények tele vannak apró, szimbolikus részletekkel, amelyek a néző számára további értelmezési lehetőségeket kínálnak.
Alfred Preston Tilt, Archibald Preston Tilt és Arthur Preston Tilt: Burdett-Coutts bárónő kerti partija a Highgate-i Holly Lodge-ban a Nemzetközi Orvosi Kongresszus tagjai számára, 1881 (olajfestmény)
Forrás: Wellcome Collection
Az 1881-ben Londonban megrendezett Nemzetközi Orvosi Kongresszus volt az addig tartott legnagyobb orvosi találkozó. A konferencia népszerűsítette az élő állatok orvosi kísérletekhez való felhasználását, és számos ország orvosai és sebészei hallhattak a bakteriológia új tudományáról olyan előadók előadásában, mint Louis Pasteur és Robert Koch. Észak-Amerikából többek között részt vett a konferencián John Shaw Billings, a Surgeon-General's Library vezetője és a fiatal kanadai orvos, William Osler, aki később nagyra becsült tanár és író lett. Az ünnepségek keretében Angela, Burdett-Coutts bárónő kerti partit adott. Az asszony nagy vagyont örökölt, amelyet számos emberbaráti projektre fordított, és Charles Dickens volt az egyik tanácsadója. 1881. augusztus 8-án, hétfőn délután kerti partival támogatta a Nemzetközi Orvosi Kongresszust. Ezt a Highgate-ben, a Holly Lodge kertben tartották. Halála és férje halála után a kertet nagy lakóépületekkel építették be Holly Lodge Estate néven. A festményen ábrázolt személyek többségét - köztük a bárónőt és férjét - sikerült azonosítani, és a Wellcome Könyvtárban a kulcs is rendelkezésre áll hozzá. Magát a képet három A. P. Tilt nevű testvér festette: Alfred Preston Tilt, aki egy ausztráliai útja során tuberkulózisban halt meg, valamint két testvére, Archibald Preston Tilt és Arthur Preston Tilt.
id. Jan Josef Horemans: Enteriőr egy orvossal, aki egy beteg embert kezel más alakok jelenlétében (olajfestmény, 1751)
Forrás: Wellcome Collection
Az Antwerpenben született idősebb Jan Josef Horemans (1682–1759) elsősorban zsánerjeleneteiről ismert, de portrékat és történelmi allegóriákat is festett. Nagyszámú kis anekdotikus képet készített, amelyeket a 17. századi flamand zsánerfestők hagyományai szerint alkotott meg. Színvilága meglehetősen sötét volt, ezért később a „le brun” és „le sombre” becenevet kapta, hogy megkülönböztessék fiának munkáitól, akit világosabb palettája miatt „le clair”-nek neveztek. A 18. század első felében Antwerpen mindennapi életének vezető krónikása volt. Különböző kompozíciós trükköket alkalmazott, hogy a magánházakban, fogadókban és udvarokban zajló epizódokról szemléletesen számoljon be. A korabeli mindennapi életből vett jelenetei a megfigyeléseit ötvözik, de bizonyos merevséggel vannak kivitelezve.
Ernest Board: Ambroise Paré érlekötést alkalmaz, amikor egy amputációt végez Damvillers ostrománál (olajfestmény, 1912)
Forrás: Wellcome Collection
Amboise Paré számos sebészeti újítása közül az egyik az volt, hogy az amputáció során elvágott ereket lekötötte, ahelyett, hogy kiégette volna őket a vérzés elállítása érdekében. Ez a megközelítés jelentősen jobb eredményeket hozott, de sokkal időigényesebb volt, mivel egy amputáció során akár ötven lekötésre is szükség lehetett. Ernest Board 1912 körüli festményén Paré látható, amint ezt a technikát alkalmazza Damvillers ostromakor (1552) a Habsburgok és a francia Valois-ház közötti háborúban. Ernest Board (1877-1934) angol festő elsősorban tengeri tájképeket és történelmi témákat festett. Emellett üvegfestészeti rajzolóként is tevékenykedett. Pályafutása során számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, ahol munkái elismerést és díjakat nyertek. Emellett elkötelezett oktató is volt.
Sebész egy ember lábát kezeli (olajfestmény, ismeretlen XVII. századi festő)
Forrás: Wellcome Collection
A festmény az ifjabb David Teniers által készített eredeti alkotás másolata, amely a XVII. századi flamand művészeti stílus egyik legjobb példája. A művész ismert volt realisztikus ábrázolásmódjáról, amely az orvosi és tudományos témákat éppúgy magába foglalta, mint a mindennapi élet jeleneteit. Az alkotás egy műtéti jelenetet ábrázol, ahol egy sebész egy férfinak a lábát operálja. Körülötte különféle orvosi eszközök vannak elhelyezve. A festmény nagyon részletesen ábrázolja az orvosi műveletet és a környező környezetet, ami lenyűgöző pontossággal mutatja be a XVII. századi orvosi gyakorlatot és eszközöket. A festmény az orvostudomány történetének fontos dokumentuma, és egyben a XVII. század orvosi kultúrájának megjelenítője is. A művész a műtéti jelenetet olyan realisztikus módon festette meg, hogy a festmény az orvosi tudomány szélesebb közönsége számára is érthetővé vált. Az alkotás elősegítette az orvosi gyakorlatok és eljárások megismerését, és hozzájárult ahhoz, hogy az emberek jobban megértették az orvoslás és az anatómiai ismeretek fontosságát.
Adam Elsheimer: Árpád-házi Szent Erzsébet ételt visz a kórházban ápoltaknak (olajfestmény, 1598 körül)
Forrás: Wellcome Collection
Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakran Türingiai Szent Erzsébet, 1207-1231) egy tál ételt és egy kancsó italt kínál az ágyban ülő férfinak. Az ágy mellett a bal előtérben zöld posztóval letakart asztal, amelyen egy kancsó víz, az ágy alatt pedig egy fazék látható. Két másik beteg a szoba másik ágyán fekszik. Minden ágy fölött egy-egy szakrális témát ábrázoló bekeretezett festmény látható. Az egyik falon a gyermek Krisztust a kezében tartó Szűz Mária látható. A terem közepén két hölgy áll a terem közepén, míg a többiek pedig a falak mentén állnak vagy ülnek. Rajtuk túl egy boltív, amelyet az elülső kórteremtől egy fügönny választ el, amelyet hátrahúzva egy másik kórterem látható, három ággyal, mindegyiken egy-egy beteg van. Balra fent egy nagy íves ablak látható, az ablaknyílás tetején címerrel. A címer Szent Erzsébet családjáé, az Árpád-házé, kivéve, hogy úgy tűnik, rossz tájolásúak: a kereszt a baljós oldalon, a sávok pedig a jobb oldalon vannak.
ifj. David Teniers követője: Sebész egy ember lábsérülését kezeli (1660 körül)
Forrás: Wellcome Collection
Maga ifjabb David Teniers 1610-ben született Antwerpenben. Először apja műhelyében tanult, majd műhelyében tanult, de hamarosan Ifj. Jan Brueghel stílusának hatása alá került, bibliai és képzeletbeli jeleneteit erdők és barlangok mélyébe helyezte. Később Adriaen Brouwer életképei és tájképei hatottak rá. Pályájának érett korszakában témái egyre változatosabbak lettek, ábrázolt katonajeleneteket, iparosműhelyeket, alkimista latoratóriumokat, tréfás majom- és macskacsoportokat, valamint mitológiai és vallási tárgyak is kikerültek ecsetje alól. Több mint 700 festményét őrzik Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, sőt Ázsiában is vannak képei. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle három képet, köztük az A borbély-orvos műhelyében című olajfestményét.
Egy orvos pulzust tapint. Olajfestmény Jan Steen nyomán (olaj, XVII. század, 49,9 x 43,2 cm)
Forrás: Wellcome Collection
A holland aranykorban élt Jan Havickszoon Steen (Leiden, kb. 1626. - Leiden, 1679. február 3.) az életképek mestere volt. A Wikipédia szerint egy leideni sörfőző családjában született. Festészeti tanulmányai során mesterei Adriaen van Ostade és Jan van Goyen voltak. A többi életképfestő közül elsősorban friss színezésével tűnt ki, amely a mélység és a ragyogás ábrázolása kapcsán múlta felül a kortársait. Az eredeti mű címe „Az orvosi vizit”. Az 1660-1662 körül készült olajfestmény a londoni Apsley House gyűjteményében található. A kép megmutatja, hogyan kezelték az orvosok a nőket az 1600-as években. A festmény számos apró részletet és álcázott szimbolikát tartalmaz, amelyek észrevétlenek lehetnek az átlagos szem számára, de mindazonáltal hozzájárulnak a festmény jelentéséhez.
Ismeretlen velencei festő: Szent Kozma és Szent Damján kezel egy beteget (olaj, XVIII. század)
Forrás: Wellcome Collection
A keleti egyház két nagy szentjéről meglehetősen kevés történeti adat áll rendelkezésünkre. Az első hiteles említés Theodorétosztól származik, aki az V. század közepén úgy emlékezik meg a két szentről, mint a hit jeles bajnokairól és csodálatraméltó vértanúkról. Életükről három egymástól több ponton eltérő hagyomány is fennmaradt, de ezek abban egyetértenek, hogy Arábiában születtek és ikrek voltak. Nagy érdeklődés élt bennük a tudományok, különösen az orvoslás iránt, ezért elhagyva szülőföldjüket Szíriába mentek tanulni. Később orvosi szolgálatukért nem fogadtak el pénzt, ellenben buzgóságuk miatt nem csak orvosai, hanem apostolai lettek a városnak. Egy legenda szerint egy templomszolga azt álmodta: a két szent levágta a fekélyes lábát, és helyébe egy nemrég elhunyt férfiét ültette. A Diocletianus római császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés alkalmával szenvedtek vértanúhalált. Amikor Párizsban, 1260-ban megalakult a sebészek első kollégiuma, őket választotta védőszentül, s ez idő óta az orvosok és sebészek védőszentjeiként tisztelik őket. A képen egyik szent gyógyszert kever. Mindketten akadémiai ruhát viselnek. A festmény minden bizonnyal a sekrestyés csodáját ábrázolja.
2020/2. szám
Matthijs Naiveu (1647-1726): Belgyógyász és sebész kezel egy női beteget (olaj fán)
Forrás: Wellcome Collection
Halálsápadt nőbeteg ül egy széken, balra. Hátulról egy orvos hajol fölé, hogy bal kezével megfogja a bal keze pulzusát. Bal lábát egy kád vízbe helyezik, és egy fiatal sebész jobbra térdelve engedi a vért a bal lábából, miközben a bokáját körbefogja. Szemünkbe ötlenek a gazdagság jelei: a nő Goa-ról származó széken ül, keleti szőnyeg borítja a padlót, selyemfüggönyök lógnak az ágya fölött. A festmény a Leidenben született és Amszterdamban elhunyt Matthijs Naiveu által 1700 táján alkotott mű. Houbraken szerint rajzolni Abraham Toorenvliet üvegfestőtől és rajzoktatól, festeni Gerrit Dou-tól tanult. Művel elsősorban zsánerképek voltak; vidám belső terek, ahol teát isznak vagy kártyáznak, de újszülött-látogatást vagy éppen orvosi vizsgálatot is választott témául. Legnagyobb művének az irgalmasság hét cselekedét ábrázolót tartják.
2020/1. szám
Florence Nightingale (színes litográfia)
Forrás: Wellcome Collection
Florence Nightingale azt hirdette, hogy a szellemi érdeklődés, a szív szeretete és a szakmai elhivatottság a bázisai az ápolási tevékenységnek. Holisztikus szemlélete, a beteg, és nem a betegség gyógyításának alapelve tette az ápolás modern úttörőjévé. Rengeteget publikált, reánk maradt - hozzávetőlegesen - 200 tanulmánya, könyvei az ápolástan klasszikusai. Életműve elismeréseként az uralkodó 1883-ban a Királyi Vörös Kereszt kitüntetésben részesítette, majd 1907-ben - első nőként a birodalomban - megkapta az angol Becsületrendet.
Tisztelői, a gyógyítók-ápolók születésnapját - május 12.-ét - tették az Ápolás Világnapjává, az ápolás nemzetközi jelképe pedig „Florence lámpása” lett.
2019/2. szám
Gaspare Traversi (1720-1780): Az operáció (A seb)
Ez a festmény a velencei Accademia-ban lévő kompozíció egyik verziója, amelyet korábban Bonito-nak tulajdonítottak, amikor a nápolyi Melito herceg gyűjteményében volt, de később Longhi Traversit azonosította be az alkotójaként. Az Accademia képe nagyobb és több figurát tartalmaz, mint ez a változat, de ugyanannak az orvosnak, asszisztensnek és sérült fiatalembernek az alakja ismerhető fel.
2019/1. szám
Pieter Lastman (1583-1633): A jó szamaritánus ellátja az utazó sebeit
Pieter Lastman volt generációja egyik legfontosabb holland történelmi festője. Számos Olaszországban töltött éve, valamint Adam Elsheimerrel és Peter Paul Rubens-szel Rómában történt találkozása eredményeként olyan képi nyelvet fejlesztett ki, amely döntően befolyásolta a holland 17. századi festészetet, nem utolsósorban Rembrandtot, a leghíresebb tanítványát.
Ez a festmény a Lukács evangéliumában szereplő Jó (Irgalmas) Szamaritánus példázatát szemlélteti, amelyet Jézus azért mondott el egy törvénytudónak, hogy szemléltesse az irgalmasságot. A példabeszéd egy utasról szól, akit megtámadtak, kiraboltak és súlyosan sebesülten otthagytak az út szélén.
| Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé! |
Ehhez:
Várjuk online jelentkezését! vagy kérjük, |
Megosztás:
Kövessen minket!: 
