Levendula és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya a fekete nadálytövet választotta a 2021-es év gyógynövényének. Ez a hír adta az ötletet ahhoz, hogy egy bejegyzés-sorozat keretében megvizsgáljuk, hogy az ily módon „kitüntetett” gyógynövényeknek van-e kapcsolata a sebkezeléssel és a sebgyógyulással. A Symphytum officinale, a bíbor kasvirág és az orbáncfű után 2018 gyógynövényével, a levendulával folytatjuk a sort.

Levendula A levendula (Lavandula) az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség 39 fajjal és több hibrid fajjal. Leggyakrabban használt faja a közönséges levendula (Lavandula angustifolia). Az ókori Egyiptomban balzsamozáshoz használták, a középkori Angliában a pestisjárványok idején a csuklóra kötözve viselték. Évszázadokon keresztül fájdalomcsillapító, görcsoldó, nyugtató, idegrendszert erősítő szerként alkalmazták. Használták még például rüh és moly ellen, ficam gyógyítására, rovarcsípésre, fogfájás ellen is. A Pannonhalmi Főapátság kertjében a XVII. század óta terem. Hazai ipari célú termesztését Franciaországból származó tövek telepítésével 1920-ban Bittera Gyula indította el a Tihanyi-félszigeten. Elnevezését egyesek a latin lavare (mosni), mások a szintén latin livere (kékes színű) szóra vezetik vissza.

Gyógyhatásai között a források egyebek mellett az antibakteriális, görcsoldó, gyulladáscsökkentő nyugtató, keringésjavító, immunrendszer erősítő, fájdalomcsillapító és gombaölő hatását emelik ki. Fokozza az epeműködést, nyugtatja a pattanásos, gyulladásos bőrt, de hasznos lehet stressz és alvászavarok esetén is.

Olaját már az ókori görögök és a rómaiak is használták az égési sebek kezelésére. Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően segít gyógyítani és megújítani a bőrt. Gyógyító és fertőzésgátló hatását a modern aromaterápia egyik kiemelkedő úttörője, Rene Gattefosse saját magán igazolta, amikor csúnyán megégette a kezét a laboratóriumában. Levendulaolajjal kezelte a sebét, és a fájdalom megszűnt, az égési sérülés pedig gyorsan begyógyult. Levendulaolajat használtak a háborús sebek tisztítására az I. világháború során, amikor kevés gyógyszeres fertőzésgátló állt rendelkezésre.

A BioAngelica.hu beszámol egy 120 kismama bevonásával végzett vizsgálatról, amely a szülés utáni varratok gyógyulását volt hivatott vizsgálni; nevezetesen, hogy az orvosi levendula illóolaj milyen mértékben járul hozzá a sebhelyek gyógyulásához. A 10. napon ezek a nők kevésbé emlegettek fájdalmat, közöttük nem fordult elő 2 cm-esnél nagyobb ödéma, és jelentős mértékben csökkent a vörösesség.

Mint ebből a néhány szemelvényből is érzékelhettük, meglepően sok hazai honlap foglalkozott a levendulával – érthető módon különösen 2018-ban –, s gyakorlatilag egyik sem felejtkezett meg a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról.

Vessünk egy pillantást a nemzetközi tudományos szakirodalomra a legutóbbi időkből! 2020 augusztusában Rachel Samuelson (Omaha, USA) és munkatársai egy áttekintést publikáltak a témában. 20 publikáció (7 klinikai vizsgálat, 5 állatkísérlet, 2 in vitro vizsgálat 6 korábbi review) tanulmányozását követően megállapították, hogy azok a levendula illóolaj potenciális terápiás előnyét sugallják a sebgyógyulásban. Biztonságosságának és hatásosságának további értékeléséhez a klinikai gyakorlatban azonban a kémiai összetétel szabványosítására és további magas színvonalú humán klinikai vizsgálatokra van szükség.

Szintén tavaly Maryam Kazemi (Kashan, Irán) és munkatársai a levendula illóolaj és az édesgyökér kivonat mély bőrsebeket gyógyító képességét vizsgálták nanoemulziós formában, s úgy találták, hogy ígéretes potenciált mutatnak patkányok excíziós modelljében.

Ugyancsak 2020 májusában jelent meg Claudia Carbone (Catania, Olaszország) és munkatársainak cikke, amely szerint eredményeik arra utalnak, hogy a lipid nanorészecskékben együtt szállított antioxidáns ferulinsav és a levendula illóolaj együttes hatása a sejtszaporodás és a migráció elősegítésében ígéretes stratégiát jelent a sebek kezelésében.

2019-ben Hasham S. Sofi (Srinagar, India) és munkatársai egy új technikát alkalmaztak olyan kompozit elektrospun sebkötöző nanoszálak előállítására, amelyek levendulaolajat és ezüst nanorészecskéket tartalmazó poliuretánból álltak. A nanoszálas kötések antibakteriális hatékonyságát E. coli és S. aureus alkalmazásával vizsgálták, amelyek 16,2 ± 0,8, illetve 5,9 ± 0,5 mm gátlási zónákat eredményeztek, ami a kötszerek kiváló baktericid tulajdonságait jelzi. Úgy vélik, hogy az összetett nanoszálas kötszerek nagy lehetőségekkel rendelkeznek multifunkcionális sebkötésekként való alkalmazásra; védelmet nyújtanak a külső kórokozókkal szemben, valamint elősegítik az új szöveti regenerálódást.

Levendula olaj 2018-ban, tehát abban az évben, amiben az év gyógynövénye lett itthon a levendula, Mercedes Pérez-Recalde (Argentína) és munkatársai azt a kérdést vetették fel, hogy javíthatják-e a biopolimerek teljesítményét a sebgyógyulás során? Eredményeik szerint jelentős bizonyítékok állnak rendelkezésre az illóolajok hatásosságáról a sebkezelésben. Ugyanakkor beépítésük egy olyan polimer mátrixba, amely hozzájárul a sebgyógyuláshoz, még mindig kezdetleges. Az illóolaj-biopolimer kötszerek vagy scaffoldok ígéretessé válnak a sebkezeléssel kapcsolatban, különösen krónikus sebekben, ahol a fertőzés és a gyulladás kezelése továbbra is fontos kérdés.

2016-ban Hiroko-Miyuki Mori (Oszaka, Japán) és munkatársai kimutatták, hogy a levendulaolaj helyi alkalmazása elősegíti a kollagénszintézist és a fibroblasztok differenciálódását, a TGF-β felfelé történő szabályozásával együtt. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a levendulaolaj a korai fázisban elősegítheti a sebgyógyulást a granulációs szövet képződésének felgyorsításával, valamint a kollagénpótlás útján a szövetek átalakítását, valamint a seb összehúzódását a TGF-β felfelé szabályozásával.

Ugyancsak 2016-ban Ferdaous Ghrab Ben Djemaa (Sfax, Tunézia) és munkatársai egy erősen aromás cserjének, a Lavandula aspic L. (széleslevelű levendula) illóolaja összetételének és in vitro antioxidáns aktivitásának vizsgálatát tűzték ki célul. Hasonló eredményre jutottak, a növény ígéretes jelölt jövőbeni terápiás szerként a bőrsérülésekhez kapcsolódó szövetjavító folyamatokban.

Szintén ennél az évnél maradva, Hadi Hajiali (Genova, Olaszország) és munkatársai azt publikálták, hogy a citokinek termelésének leszabályozása és az eriythema hiánya a kezelt állatok bőrén megerősítették azt, hogy az antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású alginát-levendula nanoszálak hatékonyan segítik elő az égés gyógyulását.

És a sort lehetne folytatni tovább. Aligha kell több bizonyíték arra, hogy meggyőzzem Önt, a levendulának és illóolajának ott van a helye a sebkezelésben, s valószínűleg ott lesz a jövőben is. Ugyanakkor nem szabad megfelejtkeznünk Sachiko Koyama szavairól sem, aki nem javasolja (2019), hogy az emberek bármilyen illóolajjal maguk kezdjék el kezelni sérüléseiket (mivel az ő konkrét kutatása is egy nagyon specifikus, ismert tisztaságú, meghatározott koncentrációban hígított vegyületre vonatkozik). Sorozatunkat a 2017-es év gyógynövényével, a mákkal folytatjuk.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!