Ayahuasca és sebkezelés

Július elején járta be a hazai sajtót (pl.), hogy néhányan egy úgynevezett ayahuasca szeánszon vettek részt a Siklós-közeli vokányi tisztáson, amelyet követően egy ismert („celeb”) hölgy borda- és csigolyatörést, valamint tüdősérülést szenvedett el. Mindez azért idéződött fel bennem, mert szeptember 6-án Joana Gonçalves (Covilhã, Portugália) és munkatársai a Molecules folyóiratban „Evaluation of the In Vitro Wound-Healing Potential of Ayahuasca” („Az ayahuasca in vitro sebgyógyító potenciáljának értékelése”) címmel publikálták az ayuahuascával kapcsolatos eredményeiket. E két dolog adja tehát az apropóját annak, hogy röviden áttekintsük e főzetnek a sebkezelés – sebgyógyulás területén történő alkalmazhatóságáról szóló információkat.

A magyar nyelvű Wikipédia szerint az ayahuasca (a kecsua szó jelentése kb. szellemi inda) egy tudatmódosító hatású főzet, amelyet az amazóniai őserdőben honos Banisteriopsis caapi indájából és egyéb összetevőkből készítenek a bennszülöttek. A számos változatában összesen mintegy száz növényt használnak fel, de az összetevők egyike általában egy olyan, ami dimetil-triptamint (DMT) tartalmaz (ez legtöbbször a Psychotria viridis – kábító hánytatónövény). Valószínűleg több ezer éve használják vallási és sámánisztikus célokra, ugyanakkor használatának konkrét bizonyítékai csak 1000 éves múltra tekintenek vissza, egy délnyugat-bolíviai barlangban ayahuasca-összetevők maradványait és különféle egyéb tartósított anyagokat tartalmazó köteget fedeztek fel 2010-ben. Az első európai beszámolók 17. századi spanyolországi keresztény misszionáriusoktól, Pablo Maronitól és Franz Xavier Veigltől származnak, s „az ördög munkájaként” írták le. Mintegy száz évvel később Richard Spruce etnobotanikus volt az első, aki tudományosan is foglalkozott vele.

Fogyasztói a hallás, a vizuális érzet, a tér- és időtudatosság változásáról számolnak be. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben számos tanulmány mutatott rá a pszichológiai előnyeire, nevezetesen a depresszió, a szorongás, a kábítószer-függőség vagy a rögeszmés-kényszeres személyiségzavar kezelésében. A DMT-nek a szövetek regenerációjában betöltő lehetséges szerepéről kiváló tanulmányt jelentettek meg Frecska Endre és Szabó Attila (Debrecen). Használatát néhány országban tiltják, a főzéssel vagy egyéb eljárással kivont DMT fogyasztása jelenleg Magyarországon illegális.

Visszatérve a bevezetőben említett publikációra, a szerzők megemlítik, hogy az elmúlt évtizedekben a sebgyógyulást elősegítő természetes vegyületek keresése közben például Marina Goulart da Silva (Tubarão, Brazília) és munkatársai áttekintésükben leírták az ayahuasca potenciális gyulladáscsökkentő tulajdonságait és hatásait a neurológiai és pszichiátriai betegségekre. Megemlítették, hogy ez valószínűleg összefüggésbe hozható a neuroinflammatorikus hatásával, elsősorban azoknak a dimetil-triptaminoknak (N,N-dimetiltriptamin és 5-metoxi-N,N-dimetiltriptamin) tulajdonítható, amelyek a gyulladás és az immunhomeosztázis szisztémás szabályozóiként működnek. Vanja Dakic (Rio de Janeiro, Brazília) és munkatársai megerősítették ezt a lehetőséget, s azt sugallták, hogy a vegyület az aktivált T-sejtek nukleáris faktorán és a nukleáris faktor kappa B-útvonalain keresztül modulálja az anti-neuroinflammatorikus választ, amelyeket az ún. toll-like receptor és a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok csökkentenek. Ezek a gyulladásgátló hatások összhangban vannak azokkal az eredményekkel, amelyekben a citokinek és kemokinek gyulladásos felszabadulását blokkolták. A gyulladáscsökkentő és antimikrobiális tulajdonságai arra utalnak, hogy az ayahuascában sebkezelő potenciál rejlik.

A jelen blogbejegyzés apropóját adó cikk szerzőinek munkája négy növény, egy kereskedelmi keverék és négy, általában az ayahuasca-főzetek készítéséhez használt növény gyógyító hatásának in vitro értékelésére irányult, normál humán dermális fibroblasztok (NHDF) felhasználásával. Eredményeiket úgy összegezték, hogy az ayahuasca minták nagy gyógyítási potenciált mutatnak, ami az összegyűjtött mikroszkopikus felvételeken is látható. A kivonatokkal végzett ún. PAMPA assay elvégzése után azt is ellenőrizni lehetett, hogy csak egy minta mutatott citotoxicitást, az összes többi pedig elősegítette a bőrfibroblasztok migrációját. Ez a tanulmány volt az első olyan munka, ahol ezeket a teszteket egyidejűleg végezték el. Ugyanakkor ez egy in vitro teszt volt, ezért a következtetéseket óvatosan kell levonni.

Gerard Armond Powell, amerikai vállalkozó szerint „Amikor ayahuascát iszol, és meglátod az isteni természetet, szinte soha nem tudsz beszélni róla, mert túl nagy a szavakhoz.” Úgy tűnik, hogy a jövőben folytatódni fognak a kutatások az ayahuascának a sebkezelésben – sebgyógyulásban való alkalmazhatóságáról, s valószínűleg lesznek olyanok, akik az eredményeiket elmondják, illetve leírják.

Az illusztrációk forrása a Flickr.com - 1. és 2.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!