A-vitamin és sebkezelés

Egereknél 99 százalékos hatékonyságot mutatott egy új fogamzásgátló tabletta, amelyet férfiak részére fejlesztettek ki – adta hírül több hazai portál, például a Házipatika.com a múlt héten. A szert a Minnesotai Egyetem kutatói fejlesztették ki. Elmondásuk szerint a hatóanyag az emberi szervezet és az A-vitamin kölcsönhatását célozza, ez utóbbi nélkülözhetetlen a termékenységhez. A kísérleti vegyület blokkolja a sejtekben a vitamin egyik formájához való kötődésért felelős fehérjét, így hosszan tartó, de még visszafordítható sterilitást idéz elő. A külföldi honlapokon is továbbkutakodva kiderül, hogy a retinsav receptor alfa (RAR-α) néven ismert fehérjéről van szó. A RAR-α egyike a három hasonló funkciójú fehérjének, és a remények szerint szelektív blokkolása elegendő ahhoz, hogy hosszan tartó, de visszafordítható sterilitást váltson ki, miközben alig vagy egyáltalán nem okoz mellékhatásokat. Szurkoljunk együtt, hogy minél előbb kereskedelmi forgalomban kapható termék váljék belőle, de addig is e tudományos előrelépés apropóján nézzük meg, hogy hogyan kapcsolódik az A-vitamin a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz!

A B5-vitaminnak és a D-vitaminnak már korábban szenteltem egy-egy blogbejegyzést. Itt hivatkoztam a Házipatika.com egyik cikkére, amely szerint az ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, omega-3-zsírsavak), a nyomelemek (cink, réz) és a vitaminok (C-, A-, E-, D-, K-vitamin) elősegítik a sebgyógyulást. Azonban nem merül ki ennyiben. Kezdjük viszont az elején! Az A-vitamin hat azonos biológiai hatású vegyület, ún. vitamer (retinol, retinal, alfa-karotin, béta-karotin, gamma-karotin, béta-kriptoxantin) összefoglaló neve. Kémiai szerkezetét Paul Karrer írta le először 1932-ben. Elsőként Harry Holmes és Ruth Corbet izolálta és kristályosította 1937-ben. Szintézisének módszereit David Adriaan van Dorp és Jozef Ferdinand Arens 1946-ban, valamint Otto Isler és munkatársai 1947-ben dolgozták ki.

Hatásainak rövid összefoglalójáért elegendő a Wikipédiát felkeresni. Számos folyamatban van lényeges szerepe, mint például a retina fényérzékenységét biztosító rodopszin felépítésében, a csontnövekedésben, a reprodukcióban, az embrionális fejlődésben, a hámszövet és az epithelialis szövetek épségének a fenntartásában, az ektoderma normális fejlődéséhez és működéséhez (bőr, nyálkahártya, mirigyhám), és számos más sejt differenciálódásának irányításában. Gyógyhatásaira a Naturportal.hu tér ki részletesen. Hozzájárul az éjszakai gyengén látás (farkasvakság) megelőzéséhez, nélkülözhetetlen az immunrendszer számára, alkalmazható megfázások és egyéb fertőzések megelőzésére. Hatásos a szemölcsre, a szemfertőzésekre, valamint gyulladásos bélpanaszokra és gombás hüvelyfertőzésekre satöbbi, satöbbi. Valamint – s témánk szempontjából ez a lényeges – jó sebek, égési sérülések és fekélyek gyógyítására is. Ennél többet azonban nem tudunk meg, sőt nem találtam ezzel foglalkozó hazai forrást sem.

Nézzünk szét a nemzetközi (szak)irodalomban! A Google-kereső legrelevánsabb találatként Monica E. Polcz és Adrian Barbul (Nashville, USA) 2019-es cikkét hozza fel. Összefoglalójukban leírják, hogy a sebszövetekben az A-vitamin serkenti az epidermális cserét, növeli a re-epithelializációs rátát és helyreállítja a hámszerkezetet. A retinoidok egyedülállóan képesek megfordítani a gyulladásgátló szteroidok sebgyógyulást gátló hatását. A sebgyógyulás gyulladásos fázisában betöltött szerepe mellett a retinsavról kimutatták, hogy fokozza az extracelluláris mátrix komponensek, például az I. típusú kollagén és a fibronektin termelését, fokozza a keratinociták és fibroblasztok proliferációját és csökkenti a lebontó mátrix metalloproteinázok szintjét.

Roman Zinder (Winston-Salem, USA) és munkatársai az ugyanebben az évben megjelent tanulmányukban megállapítják, hogy az A-vitamin fontos szerepet játszik a sebgyógyulás minden szakaszában. Arról ismert, hogy stimulálja a hámnövekedést, a fibroblasztokat, a granulációs szövetet, az angiogenezist, a kollagénszintézist, az epithelializációt és a fibroplasiát (rostszövetképződést). A topikális és szisztémás A-vitamin-pótlás bizonyítottan növeli a bőr kollagénlerakódását. Számos állatkísérlet és korlátozott számú humán vizsgálat létezik az A-vitamin akut vagy krónikus sebekre gyakorolt fiziológiás hatásáról szisztémás úton vagy helyi alkalmazással.

Hoda Keshmiri Neghab és munkatársai 2021-ben számoltak be vizsgálatukról, amelynek célja az A-vitaminnak a sebgyógyulás során a regenerációra, az angiogenezisre és a gyulladásra gyakorolt hatásának meghatározása volt egy in vitro modellrendszerben. Úgy találták (pl.), hogy az A-vitamin azáltal serkentette az angiogenezist, hogy az endotélsejtek migrációját mintegy 4-szeresére növelte. Ezenkívül az A-vitamin-kezelésről kimutatták, hogy dózisfüggő hatásban csökkenti a nitrogén-monoxid termelés szintjét, ami az A-vitamin gyulladáscsökkentő tulajdonságát mutatja a sebgyógyulás felgyorsításában.

Hosszú idő telt el azóta, hogy Nyikolaj Lunin az 1880-as években kimutatta, a tejben egy ismeretlen, a táplálkozásban nélkülözhetetlen anyag található. A később (1920) A-vitaminnak elnevezett anyaggal (anyagokkal) kapcsolatos szerteágazó kutatások azóta is tartanak, s a témák közül nem hiányzik a sebkezelés-sebgyógyulás sem.

Az illusztrációk forrása a Flickr.com és a Ccnull.de.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!