Réti here és sebkezelés

November 22-én jelent meg a Processes c. folyóiratban Ina Andreea Antonescu Mintaș (Nagyvárad, Románia) és munkatársai cikke, amelyben az Ocimum basilicum és Trifolium pratense kivonatokon alapuló új hidrogél sebgyógyítási potenciáljának értékelését tűzték ki célul. Megállapították, hogy az új, bazsalikom és réti here (TP) keverékét tartalmazó gélkészítmény helyi alkalmazása sikeres terápiás alternatíva a bőrbetegségek kezelésében. A készítmény alkalmazásával végzett in vivo eredmények a sebösszehúzódási idő javulását és a teljes gyógyulást mutatták 13 napos kezelés után. Ezenkívül bemutatták a hidrogél hatásosságát a Psoriasis vulgaris esetében is, amelyben az egyhetes kezelés a beteg egészségi állapotának jelentős javulásához vezetett. Cikkükben hivatkoznak a WHO egy 2014-es globális állapotjelentésére, amely szerint a világ lakosságának mintegy 80%-a részesíti előnyben a gyógynövény-alapú kezeléseket bőrgyógyászati betegségek, rák, cukorbetegség és más oxidatív stresszel összefüggő betegségek esetén. Hogy milyen szerepet játszik a sebkezelésben és a sebgyógyulásban a réti here? – erre keresünk választ ebben a blogbejegyzésben.

A réti here (vagy vörös here) viszonylag újonnan háziasított faj, és csak körülbelül 1000 évvel ezelőtt, Dél-Spanyolországban kezdték el termeszteni.) A pillangósvirágúak családjába tartozó növény a világ egyik legfontosabb hüvelyes takarmánynövénye. A Wikipédia szócikkének szerzője azt is megemlíti, hogy régen vértisztításra és köhögéscsillapításra, valamint fekélyek borogatására használták. Napjainkban a változókori panaszok kezelésére alkalmazzák. Ezt a Házipatika.com - egy kutatásra hivatkozva – is megerősíti. Emellett kitérnek arra is, hogy hatással van a szív- és az érrendszer egészségére, csökkenti a hőhullámok gyakoriságát, a mell- és méhdaganatok kialakulásának esélyét, valamint az éjszakai izzadás intenzitását is. Az általam talált hazai forrásokban nem is találtam ennél bővebb információt. Az angol nyelvű Wikipédia ennél sokkal részletesebben fejti ki a gyógyászati alkalmazásait. A WebMD ugyanakkor sokkal óvatosabb, valószínűleg hatástalannak minősíti a csontritkulás esetén, míg részletesen sorolja azokat a „javallatokat”, amelyeknél az alkalmazásra nem áll elegendő bizonyíték rendelkezésre. Ezek közé tartozónak tartják az égési sérüléseket és a sebek kezelését is.

A Herbalgram.org szerint a hagyományos kínai orvoslás a TP-virágból készült forrázatot belsőleg használta köptetőként, míg az oroszok a belőle készült infúziót az asztma (asthma bronchiale) kezelésére használtak. A különböző indián kultúrák a leveleket táplálékként fogyasztották, míg a növényt fájó szemekre, valamint kenőcsként égési sérülésekre, illetve köhögés, láz és menopauza esetén használták.

Nézzük, mit találunk a nemzetközi (szak)irodalomban! A TP számos terápiás vegyületet, például polifenolt (az ösztrogénhez szerkezetileg rokon/hasonló izoflavont és flavonoidokat), illékony vegyületeket és esszenciális ásványi elemeket tartalmaz. Sok tápanyag forrása, beleértve a kalciumot, a krómot, a magnéziumot, a niacint, a foszfort, a káliumot, a tiamint és a C-vitamint.

2013-ban Gülin Renda (Trabzon, Törökország) és munkatársai különböző Trifolium L. kivonatok dermális sebgyógyulási potenciáljának összehasonlító értékelését és izoflavon tartalmuk meghatározását végezték el (J Ethnopharmacol.). Eredményeik között megemlítik, hogy a T. canescens és a TP egyik változata, a T. pratense var. A pratense nagyobb sebgyógyító aktivitást mutatott, mint a többi kivonat és a kontrollcsoport. A vizsgálat eredményei tudományosan is alátámasztják ez utóbbi növény tradicionális alkalmazását a sebek kezelésére. 2011-ben az ő elsőszerzőségével megjelent, a Trifolium L. fajok in vivo gyógyulási potenciálját excíziós és incíziós bőrsebeken vizsgáló tanulmányban ugyancsak kitértek arra, hogy a török népi gyógyászatban a sebek kezelésére használták a Trifolium pratense-t. Egyébként a Trifolium nemzetségnév a latin tres (jelentése három) és a folium (levél) szavakból származik, míg a faj (pratense) jelentése réteken növő.

2014-ben Sanja Vlaisavljevic (Újvidék, Szerbia) és munkatársai igazolták a TP antimikrobiális aktivitását a következő baktériumtenyészetekkel szemben: Escherichia coli (ATCC10526), Salmonella typhimurium (ATCC 14028), Staphylococcus aureus (ATCC 11632) és Bacillus cereus (ATCC 10876).

2021-ben az R. Manzoureh – M. R. Farahpour (Urmia, Irán) a Dánia nemzeti virága hidroetanolos kivonatából készített kenőcs sebgyógyító hatásáról jelentettek meg egy tanulmányt (Biotech Histochem.). Állatkísérleteik során – egyebek mellett – megállapították, hogy a kollagéntermelés, az epidermisz vastagsága, a fibroblasztok eloszlása és a sebösszehúzódási arány szignifikánsan megnőtt azokban a csoportokban, amelyeket ezzel a kenőccsel kezeltek.

Megjegyzendő, hogy az e blogbejegyzés apropóját adó szerzők egy hasonló tartalmú munkája a Plants (Basel) c. folyóiratban is megjelent ez év júliusában. Ebben különleges figyelmet szenteltek a bőr-patológiának és a sebgyógyító hatásoknak, számos bőrbetegség, például akne, ekcémás kelések, pikkelysömör és kiütések összefüggésében. Leírták, hogy mindkét kivonatot (bazsalikom és réti here) magas antioxidáns vegyület-tartalom jellemzi, amelyek felelősek a bőr „ragyogásáért” és ellenálló képességéért, valamint az ösztrogénszint fenntartásával lassítják az öregedési folyamatokat. Ezen túlmenően, néhány, a humán dermális fibroblasztokkal végzett „karcolási teszt” vizsgálatból nyert előzetes eredmény alapján bemutatták a kivonat lehetséges kombinált hatását a sebgyógyulás jövőbeli alkalmazásai szempontjából.

A bevezetőben említett tanulmányban arra is kitértek, hogy általánosan elfogadott, hogy a növények és termékeik hatalmas potenciállal rendelkeznek a sebek és bőrgyulladások kezelésében. A gyógynövényes sebkötések iránti kereslet folyamatosan növekszik mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, mivel ezek széles körben elérhetőek, biztonságosabbak és jobban tolerálhatók, mint az allopátiás gyógyszerek, természetes módon elősegítve a helyreállító mechanizmusokat. A bioaktív vegyületek hatalmas tárházaként a gyógynövény-eredetű kötszerek viszonylag olcsó alternatívát jelentenek a sebgyógyulásban a bakteriális rezisztencia összefüggésében. A jelenleg használt, antibiotikumokkal teli sebkötéseket gyakran a szintetikus gyógyszerek túlzott használatával és a bakteriális rezisztencia kialakulásával, valamint a sebterület toxicitásával és pigmentációjával társítják. Mint láthattuk, ezt az eszköztárat gyarapítja, gyarapíthatja a réti here is.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!