MI és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Június 16-án számolt be a Medicalonline.hu a Mesterséges Intelligencia Koalíció eredményértékelő sajtótájékoztatójáról, amelynek fő mondanivalója az volt, hogy a tervezettnél is gyorsabban zajlik Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiájának végrehajtása. Az egészségügy kapcsán elhangzott, hogy e stratégia megvalósítása megköveteli, hogy az abban meghatározott célokat a valós napi problémákra megoldást nyújtó projektekbe ültessék át, így hamarosan ezen a területen is elindul az adatbázis elemzése. MI sandbox néven létrehoztak egy olyan MI tesztpályát, ahol szabadon ki lehet próbálni a megoldásokat. Van például egy olyan magyar természetes nyelvfeldolgozási technológián alapuló mobil alkalmazás, amely gyógyszerkapszulákat ismer fel, és tájékoztat a mellékhatásairól, illetve szedéséről. Vajon a technológiai fejlődésből kimarad a sebkezelés és a sebgyógyulás? Böngésszünk egy kicsit az Interneten!

Mesterséges intelligencia A téma aktualitását mi sem jellemzi jobban, mint hogy a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóiratunkban is foglalkoztunk vele, a 2020/2. számban Egyed Zsófia (MedInnoScan Kft., Budapest) elsőszerzőségével cikk jelent meg „Krónikus sebek kezelését segítő mesterséges intelligencia fejlesztése” címmel. Az általuk fejlesztett döntéstámogató rendszer 5.500 beteg sebének három dimenzióban rekonstruált képét és klinikai adatait feldolgozva, azon betanulva, az ápoló mobiltelefonjával készített képek alapján segíthet az esetek megítélésében, ha szükséges, terápiamódosító javaslattétellel is. Természetesen a végső szó a szakszemélyzeté.

A Magyar Dermatológiai Társulat tavalyi nagygyűlésére beküldött előadáskivonatuk szerint Jobbágy Antal (SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika) és munkatársai egy multicentrikus kutatást végeztek el, amelynek célja egy olyan informatikai rendszer kidolgozása volt – a fenti cégre támaszkodva –, amely lehetővé teszi a krónikus lábszárfekélyek nagy felbontású 3 dimenziós modellezését. Hosszú távú tervük, hogy az elkészített modellek és a kitöltött kérdőívek alapján betanítsanak egy MI-t, amely képes lehet a lábszárfekélyek etiológiai hátterének meghatározására és javaslatot adhat az optimális terápia kiválasztására.

Definíció szerint mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol artificial intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A számítógép-tudomány jelentős ágát képviseli, amely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik.

Az MI világa még akkor kezdődött, amikor George Winter felfedezte a nedves sebkezelést. A gépi tanulás megjelenése pedig akkora datálható, amikor az 1980-as évek elején forgalomba kerültek az első fejlett kötszerek.

Ahelyett, hogy egyesével bemutatnám Önnek az e témában megjelent külföldi publikációkat, hatékonyabbnak tűnik D. M. Anisuzzaman-nak (Milwaukee, USA) és munkatársainak 113 irodalmi hivatkozást tartalmazó, „Image-Based Artificial Intelligence in Wound Assessment: A Systematic Review” („Képalapú mesterséges intelligencia a sebek felmérésében: szisztematikus áttekintés”) című, 2020 szeptemberén megjelent tanulmányának kicsit részletesebb ismertetése. A szerzők szerint az akut és krónikus sebek hatékony és eredményes felmérése segíthet a sebkezelő team-eknek a klinikai gyakorlatban a sebdiagnosztika jelentős javításában, a kezelési tervek optimalizálásában, a munkaterhelésen történő könnyítésben és a páciensek egészséggel kapcsolatos életminőségégének javításában.

Miközben az MI-t széles körben alkalmazzák az egészséggel kapcsolatos tudományokban és technológiákban, a kiváló minőségű sebkezelés érdekében mesterséges intelligencia-alapú rendszerek klinikailag és számítástechnikai szempontból is további fejlesztéseket igényelnek. Szisztematikusan áttekintették az intelligens képalapú adatok elemzését és a sebek felmérésére szolgáló rendszerfejlesztéseket. Bemutatták a sebmérés (szegmentálás) és a sebdiagnosztika (osztályozás) kutatási módszereit. Áttekintették a sebértékelő rendszerekkel (beleértve a hardvert, szoftvert és mobilalkalmazásokat) kapcsolatos közelmúltbeli munkákat. Több mint 250 cikket tanulmányoztak át a különféle publikációs adatbázisokból és online forrásokból, és ebből 115-et választottak ki annak érdekében, hogy lefedjék a legfrissebb és releváns munkák lehető legszélesebb spektrumát.

Áttekintették az alkalmazott adathalmazokat, a kidolgozott módszertant és kritikusan felsoroltuk a vizsgálatok korlátait. Röviden tárgyalták az összes kifejlesztett rendszert és azok hatókörét, a platformot, amelyre ezek a rendszerek épültek, valamint az e rendszerek fejlesztéséhez használt eszközöket.

Mesterséges intelligencia A jobb diagnózis és kezelés érdekében a sebkezelési szakembereknek gyakran multimodális adatokkal kell dolgozniuk, például 2D RGB képekkel, 3D modellekkel és klinikai szöveges feljegyzésekkel. Valószínűleg egyetlen mű sem használta fel a sebkezelés területén az említett összes modalitást, de létezik olyan munka, amely felhasználja a multimodalitási adatok egy részét. Chang és munkatársai kifejlesztettek egy multimodális érzékelő rendszert a nyomási fekélyes sebek mérésére és kezelésére. Multimodalitásuk 2D RGB képekből, 3D modellekből, hőképekből és kémiai érzékelőkből származó adatokat tartalmaz. Emellett Zhang és munkatársai multimodalitást használtak a bőr sebszövetéhez. A szöveti oxigénellátás, perfúzió és gyulladás jellemzőinek multimodális értékeléséhez integrálták a hiperspektrális, a lézer foltinterferenciás (laser speckle) és a termográfiai képalkotási módokat egyetlen kísérleti elrendezésben. Bodo és munkatársai számszerűsítve meghatározták a lágyrész sebgyógyulását a szöveti oxigénellátás, a folyadéktartalom és a véráramlás mérésével infravörös spektroszkópia, bipoláris bioimpedancia és Doppler ultrahang segítségével. Wang és munkatársai az optikai mikroangiográfia (OMAG) és a kettős hullámhosszú lézer foltinterferenciás képalkotó (DWLSI) rendszer multimodalitását vizsgálták a bőrsebek gyógyulása során a mikrovaszkuláris, hemodinamikai és metabolikus változások vizualizálása és megértése érdekében.

Az MI nagymértékben megváltoztatta életmódunkat, és a belátható jövőben is ezt fogja tenni. A sebkezelés az egyike azon területeknek, amelyekre a legnagyobb hatással lesz – írta 2019-ben Douglas Queen, az International Wound Journal szerkesztője. Azt hiszem, ezzel csak egyet tudunk érteni, s érdeklődéssel várjuk az új fejleményeket.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.


Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!