Krokodil és sebkezelés

Bangladesben évtizedek óta kihaltnak vélt mocsári krokodilt fogtak be egy kis faluban a Gangesz partján – adta hírül augusztus 11-én az Infostart.hu. A mocsári krodokilok (Crocodylus palustris) az édesvízi krokodilok közé tartoznak, vadon Indiában, Pakisztánban, Nepálban, Srí Lankán és Iránban fordulnak elő. Az állat felbukkanása meglepte az erdészeti hatóságot. Vajon meg tudnak-e lepni minket is, van-e kapcsolódási pont a krokodil és a sebkezelés-sebgyógyulás között?

Mindenekelőtt kezdjük egy gyors különbségtétellel! Az aligátor és a krokodil szavak nem szinonimák. Bár, mindkét hüllő a Crocodylia rendjébe tartozik, de az édesvízben élő aligátorok az Alligatoridae család, a főként sós vizet kedvelő krokodilok pedig a Crocodylidae család tagjai. Ebben a blogbejegyzésben a krokodilokra összpontosítunk, az aligátorokra talán majd még visszatérünk.

A hazai oldalakon kutatva mindjárt egy érdekes összetett szóval találkoztam, a krokodilolajjal. A Cosmopolitan.hu 2015-ös cikke szerint a szert a hüllő bőr alatti zsírrétegéből nyerik ki, ami tele van E és A vitaminnal, valamint fontos zsírsavakkal, ennek köszönhetően gyulladásgátló hatású. Így állítólag minden bőrproblémára megoldást nyújt: gyógyítja a sebeket, ekcémát, pikkelysömört, csökkenti a bőrpírt és segíti a sejtek regenerálódását is. Dél-Afrikában, Mexikóban vagy Madagaszkáron már évszázadok óta használják a krokodilt ilyen célokra, az európai vagy amerikai szépségápolási ipar az utóbbi néhány évben „kapta fel”. Az ókori egyiptomiak kecske- és oroszlánzsírral kombinálva égési sérülések kezelésére használták. Mézzel vagy olívaolajjal keverve a végtagok remegésének enyhítésére is alkalmazták. Kleopátra és az afrikai sámánok is tudták, az élelemért folytatott küzdelemben gyakran súlyos sebeket szerző hüllők sérülései rendkívül gyorsan begyógyulnak, annak ellenére, hogy szennyezett és kórokozóktól nyüzsgő mocsarakban élnek.

Az állat immunrendszerének 1998-as kezdeti vizsgálatai során azt találták, hogy a hüllő vérében található számos fehérje (antitest) elpusztította a penicillinnel szemben rezisztens baktériumokat, például a Staphylococcus aureust. Közelmúltbeli laboratóriumi vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a krokodilolaj gazdag forrása az Omega- 3,-6 és 9 zsírsavaknak, s az antibiotikus hatású krokodilvér és zsír elpusztíthatja a baktériumok virulens törzseit, így a súlyos bőrfertőzések gyógyításában is segíthet.

Például 2012-ben Sithabile Buthelezi (Durban, Dél-Afrika) és munkatársai a Journal of Ethnopharmacology c. szakfolyóiratban a nílusi krokodilból (Crocodylus niloticus) nyert olaj fő összetevőjeként 16 zsírsavat, köztük az olaj-, a palmitin- és linolsavat azonosítottak. Megállapították, hogy antimikrobiális és gyulladáscsökkentő hatását rövid időn át fejti ki, ha szájon át, és hosszabb ideig, ha helyileg (topikálisan) alkalmazzák.

Hua-Liang Li (Kanton, Kína) és munkatársai 2011-ben egy kongresszusi előadásban, majd a következő évben cikk formájában is beszámoltak kutatási eredményeikről, amely szerint a krokodilolaj fokozza az égési sebek gyógyulását egy mély másodfokú égési patkány modellben, és elősegíti a bőr regenerálódását, valamint a kollagén lerakódását. Ezenkívül a krokodilolaj valószínűleg a TGF-β1 és a Smad3 expressziójának csökkentése miatt csökkentheti a hegek képződését is.

A szintén az ő elsőszerzőségével, 2016-ban megjelent tanulmányban pedig azt a következtetést vonták le, hogy a krokodilolaj égési kenőcs (COBO) felgyorsította a sebzárást, csökkentette a gyulladást és az ezüst-szulfadiazinnél nagyobb fájdalomcsillapító hatást fejtett ki a mély másodfokú patkány-égési modellben. Eredményeik arra utalnak, hogy a COBO potenciális terápia lehetne az emberi égési sérülések kezelésére.

2017-ben Anawat Pakdeesuwan (Khonken, Thaiföld) és munkatársai a sziámi krokodil (Crocodylus siamensis) hemoglobinjának in vivo sebgyógyító aktivitását vizsgálták, valamint értékelték a hemoglobin és a hemoglobin-hidrolizátum antibakteriális és antioxidáns tulajdonságait. Eredményeik egyértelműen bizonyították, hogy az ép hemoglobin képes elősegíteni a sebek 75%-os bezáródását 6 napon belül. A C. siamensis ép hemoglobinja és sav-hidrolizátuma értékes prekurzorként szolgálhat az emberi egészséget szolgáló étrendkiegészítő termékekhez.

Pitchaya Santativongchai (Bangkok, Thaiföld) és munkatársainak 2020-as cikke pedig azt is igazolta, hogy a módosított nedves hideg préselési módszerrel lehet a legmagasabb minőségű krokodilolajat előállítani. Idén nyáron Sarce Makaba (Jayapura, Indonézia) és munkatársai kísérleteik során arra a következtetésre jutottak, hogy a krokodilolajból készült kenőcs hatásos az egerek égési sérüléseinek kezelésében, és a 30%-os koncentrációjú változat alkalmazása a legbiztonságosabb.

Blogbejegyzésem végére érve csak érdekességképpen említek meg még egy „kapcsolódási pontot”, a hazánkban mintegy 10 éve megjelent, MDPV (methylenedioxypyrovalerone) hatóanyagú, a testen sebek és fekélyek kialakulását okozó drogot Krokodilnak (Desomorphine) nevezték el.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!