Kapszaicin és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2021

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Ebben az évben a hőérzet és a tapintás receptorainak felfedezéséért David Julius (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) és Ardem Patapoutian (Scripps Kutatóintézet, La Jolla) kapta megosztva a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Julius professzor a paprikafélékben található alkaloidot, a kapszaicint használta fel kutatásaiban, hogy azonosítsa azt a szenzort a bőr idegvégződéseiben, amely a hőre reagál. A Nobel-díj bizottság október 4-i bejelentése adja az apropóját annak, hogy az eheti blogbejegyzésben a kapszaicin (transz-8-metil-N-vanillil-nona-6-énamid) és a sebkezelés, illetve a sebgyógyulás kapcsolódási pontjait keressük.

Chili paprika Annál is inkább, mert a véletlen folytán ugyanazon a napon jelent meg a BioMed Research International c. folyóiratban Steve Endeguele Ekom, Jean-De-Dieu Tamokou és Victor Kuete (Dschang, Kamerun) tanulmánya a Capsicum annuum (közönséges paprika) kivonat antibakteriális és terápiás lehetőségeiről a fertőzött sebek ellen patkánymodellben, annak antibakteriális hatásmechanizmusával. Az ebben a kivonatban található bioaktív vegyületek csoportjai gátolják a biofilmképződést, az ATPáz/H+ protonpumpákat és a dehidrogenáz aktivitást, valamint a bakteriális sejthártya megváltoztatását. Kutatásaik eredményei alátámasztják a közönséges paprika hagyományos használatát a vizsgált baktériumokkal (Staphylococcus aureus) kapcsolatos sebek és fertőző betegségek kezelésében. A paprika (valamint a fájdalom) és a sebgyógyulás kapcsolódási pontjaival azonban talán egy másik alkalommal foglalkozunk majd.

A kapszaicin elsősorban a paprikafélékben előforduló, azok csípős ízt adó hatásáért felelős alkaloid. Nevét is a paprika botanikai latin elnevezéséből (Capsicum annum) kapta. Egy Christian Friedrich Bucholz nevű német gyógyszervegyésznek 1816-ban sikerült egy feltehetően nem homogén mintát kristályosítania. Ő kapszicinnek hívta. 1846-ban John Clough Threshnek már szinte tisztán sikerült izolálnia, s kapszaicinnek nevezte el. Tiszta formáját Karl Micko izolálta 1898-ban. Fájdalomcsillapító tulajdonságairól az első jelentések az 1850-es évek közepén jelentek meg. Az általa kiváltott hatások vizsgálatát Hőgyes Endre kezdte el, aki 1878-ban publikálta ezzel kapcsolatos eredményeit. A kérdéskör történelmének részletes bemutatása meghaladja e blogbejegyzés kereteit, de említsünk meg még egy magyar szálat. Az 1950-es évek elején Jancsó Miklós fedezte fel, hogy az éppen Hőgyes által leírt fájdalomérző neuronok izgatása mellett a kapszaicinnel többször is kezelt kísérleti állatok egy idő után elveszítik fájdalomérző képességüket, és nem reagálnak a fájdalmas ingerekre.

A WebMD hosszasan sorolja valószínű és lehetséges egészségügyi alkalmazásait:
- Idegfájdalom cukorbetegeknél (diabéteszes neuropátia)
- Krónikus fájdalom
- Övsömör okozta idegkárosodás (posztherpetikus neuralgia)
- Hátfájdalom
- Cluster-fejfájás
- Osteoarthritis
- Akut fájdalom
- Orrfolyás, amelyet nem allergia vagy fertőzés okoz (perenniális rhinitis)
- Hányinger és hányás műtét után
- Műtét utáni fájdalom

Andrew Chang, Alan Rosani és Judy Quick könyvükben ezeket még olyanokkal egészítik ki, mint például a
- Hiperaktív hólyag
- Gasztropátia
- Viszketés
- Pruritus ani (a végbélnyílás viszketése)
- Műtét utáni torokfájás
- Kemoterápia és sugárterápia által kiváltott nyálkahártya-gyulladás

Sebkezelési alkalmazhatóságáról egyikben sincs említés. Pedig J. Gallar (Alicante, Spanyolország) és munkatársai már 1990-ben tanulmányt írtak a kapszaicinnek a szaruhártya sebgyógyulására kifejtett hatásáról. Azt vizsgálták, hogy a neuropeptidek depléciója a szenzoros idegvégződésekből a kapszaicin hatására módosítja-e a kísérleti szaruhártya-sebek gyógyulási sebességét felnőtt nyulakban. Arra következtetésre jutottak, hogy e kezelés után megfigyelt elhúzódó sebgyógyulás oka a szaruhártya szenzoros végződéseiből származó neuropeptidek tartós depléciója lehet, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy az érzőidegek szaruhártya-hámra gyakorolt trofikus hatásait legalább részben a perifériás idegvégződésekben található neuropeptidek közvetítik.

Ugyanakkor F. Ko (Tampa, USA) és munkatársai 1998-ban arra a következtetésre jutottak, hogy nem tűnik valószínűnek, hogy helyi alkalmazása javasolható az égési sérülések kezelésére. 2009-ben pedig Minna M. Hamalainen (Turku, Finnország) és munkatársai azt állapították meg mind a kapszaicin infiltráció, mind a perineuralis kapszaicin alkalmazása rontotta a seb appozícióját (irányított szöveti regenerációját). A szövettani értékelés azt is megerősítette, hogy a kapszaicin beszivárgása után sérült a seb. A kapszaicin híg oldatai eltérő hatással vannak a fájdalommal kapcsolatos viselkedésre a talpi bemetszés után. A kapszaicin által infiltrációval és perineurális injekcióval létrehozott antinocicepció (fájdalomcsillapítás) alapján a sebre gyakorolt hatás valószínűleg összefüggésben volt a fájdalom viselkedését gátló hatásával, és nem feltétlenül a gyógyszer helyi hatása.

Kicsit hasonló következtetésre jutottak Megan L. Uhelski (Minneapolis, USA, 2020) és munkatársai: a kapszaicin szubkután infiltrációja a műtéti metszés előtt gyengítette a metszés okozta fájdalom viselkedését és csökkentette az epidermális beidegződést (innervációt) a metszés helyén. A kapszaicin hosszú ideig tartó epidermális denervációja nem befolyásolta a sebgyógyulást.

2004-ben Jeong-Ki Min és munkatársai kimutatták, hogy a kapszaicin gátolja az in vitro és in vivo angiogenezist. 2008-ban Masaya Toda (Kitasato, Japán) és munkatársai más irányú állatkísérleteik során megállapították, hogy a sebgyógyulási folyamat a kontroll csoporthoz képest szignifikánsak késett a kapszaicinnel előkezelt neuropeptid-szegény egerekben. 2013-ban a Ben M. W. Illigens és Christopher H. Gibbons szerzőpáros pedig azt állapította meg, hogy a kapszaicin helyi alkalmazása kis rostos neuropátiát okoz, és a „sekély”, de nem mély sebek gyógyulásának késleltetésével jár.

Blessing OM. Oyedemi (London, Egyesült Királyság) és munkatársai 2019-ben publikálták eredményeiket, amelyek arra engednek következtetni, hogy az R-plazmidok szubsztrátot tartalmazhatnak a kapszaicinoid-szerű vegyületekhez, és képesek gátolni a plazmid-konjugációs folyamatokat. A növényekből előállított természetes termékek potenciális antibakteriális és mechanisztikus anti-plazmid aktivitással rendelkeznek, amint azt a vegyületek bizonyítják.

Kapszaicin 2021-ben pedig Samuel Füchtbauer (Berlin, Németország) és munkatársai áttekintették a kapszaicinnek és származékainak az antibakteriális tulajdonságait és az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben rejlő lehetőségeiket. Átfogó irodalmi kutatásukat követően megállapították, hogy a kapszaicin és származékai ígéretes kiegészítő antibiotikum-független lehetőségeket jelentenek még a multirezisztens törzsek által okozott bakteriális fertőzések kezelésére is. Elképzelhető, hogy a kapszaicin nem elég hatékony a már meglévő antibiotikumok helyettesítésére, de az a képessége, hogy csökkenti a szükséges mennyiségüket a bakteriális fertőzések kezelésében, hozzájárul a rezisztencia kialakulásának és a beteg által tapasztalt mellékhatások kockázatának csökkentéséhez. E két tanulmány igazolta a kapszaicin és dihidrokapszaicin bioaktív vegyületek antibakteriális hatását.

Egy másik aspektusra mutatott rá Sharafaldin Al-Musawi (Babilon, Irak) és munkatársai pont egy évvel ezelőtti, 2020 októberében megjelent cikke, amelyben egy új kötszer kifejlesztése érdekében vizsgálták a kapszaicinnel és arany nanorészecskékkel töltött méz/kitozán nanoszálak antibakteriális aktivitását. In vivo eredményeik azt mutatják, hogy a kifejlesztett anyagok hatékonyabban növelték a sebzáródási sebességet, mint a kontroll minták. Az új nanoszálas kötszerek viszonylag gyors és hatékony sebgyógyító képességet biztosítanak, így a kapott nanoszálak ígéretes jelöltként szolgálnak a még jobb sebkötözők kifejlesztéséhez.

2021-ben pedig Chonniphat Charoenwongsawad és munkatársai pedig igazolták, hogy az 1 μM alatti kapszaicin nem mérgező a fogbél (pulpa dentis) sejtjeire, és képes stimulálni azok proliferációját és migrációját, ami arra utal, hogy alkalmazása előnyös lehet a fogbél sérüléseinek gyógyításában.

Úgy tűnik, hogy az idő előrehaladtával a kapszaicin mind inkább (de nem egyértelműen) kivívja a maga helyét a sebkezelés területén is, s a publikációk számának gyarapodása azt jelzi, hogy várhatók még új fejlemények ezen a területen.


Az első illusztráció forrása a Pixabay.com, a másodiké Geoff Hutchison/Flickr.


Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!

Kövessen bennünket:


Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!