Hepatitis és sebkezelés

Tegnap, július 28-án ünnepeltük a Hepatitisz Világnapját, amely egyfajta tisztelgés a Nobel-díjas Baruch Blumberg, a hepatitis B vírus felfedezője, és a hepatitis B elleni vakcina kifejlesztője előtt. Nekünk pedig alkalmat ad a rövid betekintésre a májgyulladás és sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolódási pontjaira.

A „hepatitis” szó a görög „hepar” és a gyulladást jelentő „-itis” tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A jelenleg ismert ilyen vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosítottakat. A WHO a hepatitis B-fertőzöttek számát 2 milliárdra, a HVC-fertőzöttekét 170 millióra teszi, a HBV-fertőzés évente 500-700 ezer ember halálát okozza. A hepatitis B és C vírusok főleg krónikus gyulladás és folyamatos sebgyógyulási reakció által kiváltott fibrogenezishez vezetnek.

A hepatitis C-fertőzés számos (emésztő-, központi ideg-, endokrin és immun-) rendszert érint. Például 2019-ben Regina Boyle Wheeler a WebMD-n 13 tünetét sorolta fel a bőrön, a hajon és a körmön: hasűri folyadékgyülem (ascites); könnyű vérzés és véraláfutás; ödéma; viszketés; sárgaság; lichen planus; nekrolitikus acralis erythema; porfiria cutanea tarda; purpura; Raynaud-jelenség; Pók anyajegy (spider angioma); Terry-féle köröm és csalánkiütés (urticaria). Maria G. Onesti (Róma, Olaszország) és munkatársai 2015-ben megjelent tanulmányukban más bőrbetegségeket is idesoroltak, például a kevert krioglobulinémiat is, márpedig a bőr vasculitis által okozott lábfekélyek társulhatnak a krioglobulinokhoz (vagy nem). Ezeket a krónikus, nem gyógyuló fekélyeket nehéz kezelni, és jelentős hatást gyakorolnak a pszichoszociális aspektusokra és a testi jóllétre. Megjegyzendő, hogy Fabio Bonilla-Abadía (Cali, Kolumbia) és munkatársai igazolták, hogy a rituximab hatékony és biztonságos kezelés a HCV-fertőzéssel járó súlyos vaszkulitiszes lábszárfekélyek esetén.

A vírusnak a sebkezeléssel és sebgyógyulással való kapcsolódása elsősorban az infekciók területén található meg. A sebészeti fertőzések okaik szerint lehetnek:
- gennykeltők által okozott (pyogen)
- anaerob (tetanusz, gázgangréna)
- vírus (veszettség, hepatitisz, AIDS)
- gomba (soor, candida)
- specifikus (TBC, lépfene)
fertőzések

A hepatitiszek közül sebészetileg a HVB jelentős. A Gaál Csaba-féle Sebészet tankönyv szerint a hepatitis B és C fertőzés veszélye sokkal reálisabb és gyakoribb, mint AIDS-vírus esetén, ugyanis a tűszúrásos sérülés hepatitis B-vel fertőzött beteg esetén 20-30%-os valószínűséggel okoz infekciót, az AIDS-szel összehasonlítva a prevalencia hatszoros. A modern kötszerek megakadályozzák a baktériumok mozgását és a különböző vírusok nem szivárognak ki, ugyanakkor alkalmazásuk nem nyújt garanciát az AIDS és a hepatitis vírus terjedése ellen.

Cseppfertőzéssel, más vérével vagy testnedvével érintkezve a hétköznapi életben is több, akár halálos betegséget is elkaphatunk, ezért fontos a legkisebb sérüléseknél is az alapos fertőtlenítés és a megfelelő sebkezelés.

A Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóirat 2018/2-es számában Szokoly Miklós és Hlavács Tünde a modern sebkezelésben alkalmazandó antiszeptikumok között megemlíti a fenoxietanol antimikróbás hatását, amelynek mechanizmusa többek között a sejtmembrán nátriummal szembeni fokozott átjárhatóságára alapul. Az antimikróbás hatás a baktérium- és gombaölő hatásra, valamint a lipofil és hepatitis B vírusok elleni hatásra terjed ki. Ebben a vonatkozásban a fenoxietanol és az oktenidin-dihidroklorid hatásspektruma kiegészíti egymást. Sérült emberi bőrön (felszínes sebekkel vagy égési sérülésekkel küzdő betegeknél) történő alkalmazását követően nem figyeltek meg helyi vagy szisztémás irritációt (B. Dréno és mtsai).

Ugyanebben az évben, a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 2018/2-es számában Hunyadi János arra mutatott rá, hogy a tuberkulózis, a szifilisz, a HIV- ill. mycoplasma fertőzés, a borelliosis, a hisztoplazmózis, valamint a herpesz, a citomegalovírus – és a hepatitis infekció esetén is előfordulhat ulkusz (fekély) kialakulása.

Barbara Pieper és Katharine Sickon (Detroit, USA) a szintén 2018-ban, a Wounds c. folyóiratban megjelent tanulmányukban a hepatitis C-vel való megfertőződés kockázati tényezőit vizsgálták egy sebészeti ellátást nyújtó városi klinikán. A megkérdezett páciensek közül 39 (67,2%) nyilatkozott úgy, hogy végeztek nála HCV-szűrést, s közülük 31-nek mondták azt, hogy fertőzöttek. Csak 14-en mentek klinikára HCV-ellátásért, 11 pedig arról számolt be, hogy kezelték őket. A HCV Tudásteszten a helyes válaszok átlagos száma 14,4 volt (szórás, 5,7). Adataik alapján azt a következtetést vonták le, hogy a sebkezelőknek (helkológusoknak?) meg kell(ene) kérdezniük a betegeket a sebgyógyulásra kiható HCV-fertőzöttségükről, s ösztönözniük kellene a páciensek rutinszerű HCV-szűrését és -kezelését. Azt hiszem, ezzel csak egyetérthetünk.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!