Homeopátia és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2020

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Magyarországon 2020. július 1-én életbe lépett egy jogszabály-módosítás, amely szerint csak azok a homeopátiás készítmények tarthatták meg terápiás javallatukat, amelyek kellő klinikai vizsgálati alátámasztottsággal rendelkeznek. Jelenleg nincs forgalomban ilyen homeopátiás gyógyszer, sőt egyetlen olyan szer sincs, amelyet indikációval együtt lehetne reklámozni. Az intézkedés összhangban látszónak tűnik az EASAC (az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete) 2017-es jelentésében javasoltakkal: az állam kötelezze a homeopátiás szerek gyártóit, a termékeik pontos hatóanyag-tartalmának közlésére, valamint hogy reklámjaikban a szerek hatékonyságáról csak tudományosan alátámasztott tényeket közölhessenek.

Talán itt az ideje a rendelkezés apropóján böngészni egy kicsit a tudományos irodalomban a homeopátia elfogadottságáról, illetve a sebkezelésben való alkalmazhatóságáról. A téma felvetése portálunkon sem előzmény nélküli, már a Sebkezelés-Sebgyógyulás folyóirat 2004/2. számában, az MSKT azévi kongresszusának előadáskivonatai között is szerepel Dénes Ágnesnek „A homeopátia lehetőségei a sebkezelésben. Adjuváns terápia” c. előadásának kivonata. Ő az Arnica montana-t s néhány, a sebkezelésben leggyakrabban választott homeopátiás gyógyszert (Silicea, Hepar sulfuris, Arsenicum album, Secale cornutum) emelte ki. Kezdjük azonban az elején!

Homeopátiás szerek A homeopátia (a görög homoiosz = hasonló és pathosz = szenvedés, kór szavak összetételéből), Samuel Hahnemann (1755–1843) német orvos által bevezetett hagyományos gyógymód, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a betegségeket vegyi anyagok okozzák, és ezen anyagok igen kis mennyiségei a szervezet védekező képességének erősítése révén gyógyító hatásúak lehetnek. Organon című könyvét (1810) a reformkor híres orvosa, Bugát Pál (a gyöngyösi kórház névadója) fordította le magyarra (1830). Három évre rá Kovács Pál homeopata orvos volt az első, aki magyar nyelven írta orvosdoktori disszertációját. A hasonszenvi gyógymód népszerűsége egyre nőtt, Almási Balogh Pál homeopátiával gyógyító orvos (az ózdi kórház névadója) páciense volt többek között Batthyány Lajos miniszterelnök, Kazinczy Ferenc író, Fáy András, Kossuth Lajos és Széchenyi István politikusok. A Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet 1865-ben alakult meg. 1866-ban nyílt meg az első hazai homeopátiás kórház, a pesti német református gyülekezet által fenntartott Bethesda. Két egyetemi tanszéket is kapott. Ezt követően népszerűsége alábbhagyott, s az akadémikus orvoslás sikerei sem „tettek jót neki”. Nagyot ugorva az időben: a homeopátiát Magyarországon 1948 és 1991 között az állam, mint „kapitalista” tévtant betiltotta. Ezt követően gyakorlása hivatalosan is újra lehetségessé vált, s még ebben az évben meg is alakult a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület.

Jogszabályalkotóink még nem olvashatták Cristiano Colalto (San Giovanni Ilarione, Italy) cikkét a Journal of Applied Toxicology 2020. júliusi számában, amely szerint „A szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell a növényi eredetű homeopátiás szerek végfelhasználói biztonságát, még akár mérgező növényekből származó hígított kiindulási anyagokkal is. Növényi eredetű homeopátiás termékek esetében az értékelés során figyelembe kell venni a kivonat és annak alkotóelemeinek molekuláit, még hígítva is. Ezen molekulák azonosítása és mennyiségi meghatározása döntő szerepet játszik a kockázatértékelésben, mivel lehetővé teszi a teljes toxikológiai értékelést szabályozási szempontból.”

Persze ellenvélemény is akad. Andrea Dei (Firenzei Egyetem, Homeopathy, 2020 március) úgy véli, hogy az elmúlt 10 évben az elektronmikroszkópos, elektrondiffrakciós és DNS array-ekkel összegyűjtött kísérleti adatok konzisztensek a nanorészecskék jelenlétével a homeopátiás szerekben, és úgy tűnik, hogy koherens képet nyújtanak a homeopátia tudományágának lényegéről, s ez felváltja az összes korábbi spekulatív értelmezést. Ezen új bizonyítékok elfogadását javasolja, hogy elvben megszüntessük a hagyományos és homeopátiás terápiás módszereket elválasztó akadályt, és új és fontos perspektívákat kínáljunk a jövőbeli egészségügyi ellátáshoz.

A hazai gyógyszertörvény gyógyszerként definiálja a homeopátiás készítményeket, a jogszabály-módosítás tehát nem az átminősítésre irányult, hanem igyekszik azokat a hagyományos (allopátiás) gyógyszerekhez hasonló terápiás hatásosság klinikai vizsgálatokkal való alátámasztása irányába terelni.

A német Mihael Habs és Michael Koller a Complementary Medicine Research c. szakfolyóirat 2012 júliusi számában arról írtak, hogy „A homeopátiát széles körben használt és széles körben elfogadott az egészségügyi szakemberek és a lakosság, de kevésbé az akadémiai körökben. A homeopátiás termékek lehetséges egészségügyi kockázatainak felmérése érdekében meg kell határozni, kiválasztani és szintetizálni a kontrollált homeopátiás klinikai vizsgálatok legutóbbi áttekintéseinek eredményeit. E megállapításoknak a toxikológiai vizsgálatok kísérleti adataival való összeegyeztetése segít tisztázni, hogy mi ismert és nem ismert a homeopátiás gyógyszerek anyagi kockázatairól.”

Árnika A Homeopathyforwomen.org szerint a következő szereknek van sebgyógyító hatása: árnika, varangy, körömvirág, orbáncfű, mocsári molyűző, alkörmös és a csípős sarkantyúfű.

Menachem Oberbaum és munkatársai (Harefuah) az erősen hígított kovasav oldatot vizsgálták (1992), amelyet széles körben használnak a homeopátiás gyógyászatban az olyan elváltozások kezelésére, mint krónikus sebek, fekélyek és tályogok. Fogászati huzal segítségével lyukakat fúrtak a kísérleti egerek fülébe, amelyek azután a fülön lógva hagytak, hogy tartós mechanikai irritációt okozhassanak. Úgy találták, hogy az esetek többségében a kovasav jobban és gyorsabban gyógyította a sebeket, mint a sóoldat, tehát a szilícium-dioxid homeopátiás hígításai egyértelműen terápiás hatást gyakorolnak a sebgyógyulásra. (Valamint azt is kiemelték, hogy a sebgyógyulás tanulmányozására szolgáló kísérleti modelljük nagyon hasznos eszköz az ilyen vizsgálatokhoz.)

Nazanin Shafeie és munkatársainak (Irán) a Biomedical and Pharmacology Journal c. folyóiratban megjelent tanulmánya szerint 75 patkányt 3 csoportba osztva úgy találták, hogy az orvosi körömvirágból készített gél alkalmazásának elhanyagolható pozitív hatása volt a kísérleti állatok bőrsebének gyógyulására a korai szakaszban. (Ugyanakkor a 7%-os gél jobb szöveti igazítást, a kollagén rostok differenciálódását és érését eredményezte, míg a 10%-os és 5%-os gélek jobb eredményeket mutatott a kontroll és a placebo csoportoknál, tehát a 7% gél hatékonyabb, különösen az első tizennégy napon, mivel a seb kevésbé fedett, és ennek a gélnek kevesebb toxikus hatása van.)

Fabiene C. B. Castro és munkatársai (Homeopathy 2012) Wistar patkányokkal végzett kísérletei szerint a mikroáram mind önmagában, mind a közönséges orbáncfűvel (Hypericum perforatum), mind a hegyi árnikával (Arnica montana) kombinálva a kísérleti modellben jelentős hatást gyakorolt a sebgyógyulásra. Az újonnan kialakult szövet, az újonnan kialakult erek száma és az érett kollagén rostok százalékos aránya tekintetében is kedvezőbbek voltak az eredmények a kontrollcsoporténál. A morfometriai adatok is megerősítették ezt. Az eredmények viszont csak akkor mutatkoztak, amikor a növényeket nem önmagukban alkalmazták, hanem mikroáram alkalmazásával kombinálták a kezeléseket.

Egy izraeli prospektív, randomizált, kettősvak, placebo-kontrollált vizsgálat során (2016-2017 között) hatásosnak bizonyult az árnika és a százszorszép a mastectomia és a rekonstrukciós műtét utáni seroma megelőzésében.

Marta Marzotto és munkatársai vitát kiváltó, a PLOS ONE által azután vissza is vont tanulmányukban (2016) azt bizonyították (vagy vélték bizonyítani), hogy a hegyi árnika hatásosnak bizonyult a szövetek meggyógyításában és rendbehozásában, illetve terápiás célpontként azonosította az extracelluláris mátrix makrofágok általi szabályozását. (A szerkesztőség szerint a cikkben bemutatott eredmények nem nyújtanak elegendő alátámasztást az árnika gén-expressziójáról, s aggályok merültek fel a tanulmány tervezését, valamint a következtetések érvényességét és megbízhatóságát illetően.)

A sebgyógyulás elősegítésére gyakran használnak olyan szereket, mint az árnika, körömvirág, orbáncfű és nadálytő. Megállapítják, hogy jóllehet a sebgyógyuláshoz a készítmények farmakológiai koncentrációban kifejtett hatását számos in vitro és klinikai vizsgálat támasztotta alá, a homeopátiás gyógynövények sebgyógyászati vizsgálata ritka. Emellett az a cél is vezérelte Katarina Hostanska-t és munkatársait (BMC Complementary and Alternative Medicine, 2012), hogy kontrollált, vak in vitro vizsgálatban elemezzék egy a kereskedelemben náluk kapható homeopátiás spray, a Similasan® Arnica plus hatását a sebzáródásra. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a termék in vitro sebzárási potenciált mutatott az NIH 3T3 fibroblasztokban, ez a hatás a fibroblasztok motilitásának stimulálásában jelentkezett, nem pedig a mitózisuk eredménye.

Karin Lenger (Offenbach, Németország) az International Journal of Applied Science c. folyóiratban 2019-ben publikált cikke szerint a 23 vizsgált páciensnél három különféle típusú sebet – a kisebb sérüléstől a rosszindulatú fekélyekig – gyógyítottak meg szubsztrátok és a sebek patológiás, biokémiai pályáinak (pathway) felhasználásával. A szereket naponta háromszor alkalmazták a kezelés kezdetén, később, amikor a sebek már gyógyulóban voltak, napi kétszer, majd napi egyszer alkalmazták. A sebek gyógyulása a hagyományos orvosok jelentéséhez képest gyorsabban megtörtént. További kutatásra van szükség. Ezzel mindenképpen egyet tudok érteni.

Úgy tűnik, hogy időről-időre megjelennek olyan közlemények, amely valamely erős hígítású (gyógy)szer kimutatható biológiai, biokémiai hatásosságát támasztják alá. Az „ellentábor” szerint mindegyik rendelkezik valamilyen metodikai, tudománytechnikai hibával (túl kevés alany, kontrollcsoport hiánya). Erre egy példát is bemutattam. Egy bizonyos, a nagy, randomizált (stb.) vizsgálatok még váratnak magukra.

Ahogyan azt Cemre Cukaci a Wiener Klinische Wochenschrift 2020. márciusi számában megfogalmazta: a népszerűség nem döntőbíró a tudományos diskurzusban. A homeopátia alapjául szolgáló feltételezések sértik az alapvető természetvédelmi törvényeket. A homeopátiának nincs magyarázó ereje, és nem felel meg a tudományos megközelítéshez meghatározott egyéb kritériumoknak. A klinikai vizsgálatok sokasága ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátiás szereknek olyan terápiás hatása lenne, amely meghaladja a placebót. A nyugodt szabályozás, valamint a tudományos ismeretek és az egészségnevelés hiánya lehetővé teszi a homeopátia folyamatos virágzását. A szabályozási oldalnál feltehetőleg sokkal fontosabb a lakosság egészségügyi oktatása, hogy támogassa a betegek tájékozott döntéshozatalát.

Nem e blogbejegyzés feladata igazságot tenni az ellenzők és a támogatók vitájában.

Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!