Csigák és sebkezelés

Nyitóoldal > Blog > 2020

Magyar Sebkezelő Társaság

Szerző: Várhegyi László

Június 26-án került fel az Internetre Yuebo Wu-nak (Kumning Kína) és munkatársainak e körben elsőként végzett vizsgálatainak eredménye (Carbohydrate Polymers), amely szerint a nem antikoaguláns heparinszerű csiga-glikózaminoglikán (SGAG) elősegíti a diabéteszes sebek gyógyulását. A biológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy az SGAG nem rendelkezik antikoaguláns aktivitással a specifikus heparin-pentaszacharid szekvencia hiánya miatt. A farmakológiai kísérletek pedig azt sugallták, hogy az SGAG jelentősen felgyorsította a teljes vastagságú sebek gyógyulását a diabéteszes egerek bőrén. A szövettani és immunhisztokémiai elemzések azt mutatták, hogy az SGAG kezelés enyhítette a gyulladást és a dermális ödémát, és elősegítette az angiogenezist. E közelmúltban publikált absztrakt apropóján röviden szemlézzük a hazai és (főként) nemzetközi szakirodalmat a puhatestűek törzsébe tartozó, mintegy 110 ezer fajt számláló csigák és a sebgyógyulás kapcsolatáról.

Csiga A pettyes éticsigát (Helix aspersa) az ókortól kezdve használják az emberi gyógyászatban; a csiga-váladék legkorábbi alkalmazása az orvostudományban az ókori görögökig nyúlik vissza. Beszámoltak arról, hogy Hippokratész zúzott csigákat használt a gyulladásos bőrbetegségek enyhítésére. Celsus azt állította, hogy a nyers csiga és a háza figyelemre méltó gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik, míg forralás után bőrlágyító képességűvé válik. Plinius kijelentette, hogy a csigakészítményeket minden típusú sebnél alkalmazhatják, például égési sérüléseknél, tályogoknál és orrvérzésnél. Galénosz csiga-váladékot ajánlott a hydrops fetalis (magzati folyadékgyülem) ellen.

Mint azt Steve Thomas (Cardiff, Egyesült Királyság) is megemlítette tanulmányának bevezetőjében, a szárazföldi puhatestűek (meztelencsigák és csigák) által előállított nyálka (slime) érdekes tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket évszázadok óta alkalmaznak kisebb sebek és egyéb bőrbetegségek, például szemölcsök kezelésére. 2013-as cikke bemutatja a slime tulajdonságait, és figyelembe veszi annak potenciális értékét a modern sebkezelésben. Beszámol egy kis tanulmány eredményeiről is, amelyben ezt az anyagot sikeresen alkalmazták egy régóta fennálló szemölcs kezelésére. (Úgy gondolja, hogy az övé az első illusztrált és teljes mértékben dokumentált beszámoló a csiga slime használatáról ebben az indikációban.)

A nyálkát termelő sejtek a bőr epitheliumában helyezkednek el, mind a test lábán, mind a felső felületén. A csigák legalább kétféle nyálkát termelnek; láb-nyálka, amely viszonylag vékony és körülbelül 96-97% vizet tartalmaz, és egy második forma, amely az egész testben képződik. Ez általában vastagabb és ragadósabb. Mindkét típus higroszkópos (nedvszívó).

Már 2007-ben Michael U. Adikwu és B. U. Alozie (Nigéria) is arról értekeztek, hogy a csiga nyálkájának és a méznek a kombinációjával a vizsgált összes esetben a 13. napon teljes sebgyógyulást figyeltek meg, és több mint 80%-osat kizárólag a nyálkát alkalmazva.

Egy az International Journal of Pharma Medicine and Biological Sciences c. szakfolyóirat 2016. január 1-i számában megjelent tanulmány szerzői, Agnes Sri Harti (Surakarta, Indonézia) és munkatársai szerint a csiga slime-nak (kozmetikai neve csiga filtrátum vagy csiga váladék filtrátum, egyfajta nyálka, külső testi szekréció) számos funkciója van, beleértve a sebek vagy a karcolások és az ínygyulladás gyógyítását, valamint a bőrápolást. A benne található alapvető anyagok a glikozaminoglikánok és a fehérjék. A proteinek fontos biológiai funkcióval bírnak, többek között baktériumfehérjét (enzimet) kötő receptorként szolgálnak. Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy a közönség achátcsigából (Achatina fulica) nyert slime és az 1,5%-os kitozán hatékonyan felgyorsítja a sebgyógyulást. A 100%-os csiga slime és 1,5%-os kitozán keverék 1:2 aránya esetén optimális a sebgyógyulási folyamat.

Meztelencsiga Egy Origo-cikk 2017-ben arról számolt be, hogy a Harvard égisze alatt működő Wyss Institute for Biologically Inspired Engineering csapata az élénk csupaszcsiga (Arion subfuscus) ragadós nyálkáját alapul véve egy új sebészi ragasztóanyagot hozott létre, amely nedves felülethez is erősen és tartósan tapad, így belső sebek, sebészi hegek zárására is kitűnő lehet. Egy olyan kettős rétegű hidrogélt (magas víztartalmú zselés anyagot) kísérleteztek ki, amelyben egy alginátból és poliakrilamidból álló térhálós gél felszínére pozitív töltésű polimereket hordozó tapadóréteget vittek fel.

2018-ban az Acta Cirurgica Brasileira közölte Paulo Henrique Muleta Andrade (Campo Grande-MS, Brazília) és munkatársainak írását, amely szerint a Megalobulimus lopesi porrá őrölt vázának topikális alkalmazása a diabéteszes patkányok sebein olcsó terápiás lehetőséggé fog válni, mivel használata és az anyaghoz való hozzáférés is könnyű.

Ugyanebben az évben Julie Colthorpe a Science Discoveries oldalán arról írt, hogy a különböző csigafélék slime-ja nem csak ragasztóként és kenőanyagként működik az állatok számára, hanem lehetővé teszi, hogy durva felületeken csúszkáljanak sérülésveszély nélkül. Antibakteriális és vírusellenes tulajdonságai miatt a medicina jövőbeni alkalmazásaiban, különösen a multirezisztens baktériumok, például az MRSA elleni küzdelemben is vizsgálják. Giovanni Cilia és Filippo Fratini (Pisa, Olaszország) általa is és korábban már általam is hivatkozott tanulmányukban egy terjedelmes táblázatban foglalták össze a csiga slime és antimikrobiális vegyületeinek antibakteriális hatását. Ennek feldolgozása meghaladja e blogbejegyzés kereteit.


Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Megosztás:


Kérjük, szóljon hozzá a cikkhez!

E-mail cím (nem fog megjelenni): *  

Név: *  

A bejegyzés címe, amelyhez hozzá kíván szólni:  

Hozzászólás: *  


Önt is várjuk a Magyar Sebkezelő Társaság tagjai közé!

Ehhez:

Várjuk online jelentkezését!

vagy kérjük,

Töltse le és küldje vissza a regisztrációs lapot!