Palládium és sebkezelés

A palládiumnak a gyógyszeriparban betöltött szerepéről jelentetett meg egy cikket december 25-én a Tudomanyplaza.hu. Katalizátorként az egyik leggyakrabban alkalmazott fém a változatos kémiai kötések kialakítására alkalmas palládium – tudtuk meg a bemutatásból. Az ELTE vegyészei nemrég igazolták, hogy már nyomnyi mennyiségben is képes katalizálni az átalakulást. Eredményüket olyan óriási érdeklődés övezte világszerte, hogy már a lektorálatlan cikkváltozat is az összes valaha megjelent tudományos publikáció legolvasottabb 2%-ába került. Megemlítésre került még a 2010-ben Nobel-díjjal jutalmazott, napjainkban már rutinszerűen alkalmazott Suzuki-reakció is, de a sebkezelésben való alkalmazhatósága nem. Ezt pótolom e heti blogbejegyzésemben.

A periódusos rendszer 46-os rendszámú eleme, amelynek nyelvújításkori neve itélany, egy ezüstfehér, jól megmunkálható fém. Vegyjele Pd. Keményebb, mint a platina. William Hyde Wollaston fedezte fel 1803-ban, és a Pallas nevű, akkoriban azonosított kisbolygóról nevezte el. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Földön. Ötvözeteit az ékszeriparban használják. A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét a fogpótlásban is alkalmazzák. Másik, 10%-os ötvözete a fehérarany.

Ami a sebkezelésben való alkalmazhatóságát illeti, 2014-ben Shuichi Shibuya (Chiba, Japán) és munkatársai egy már 60 éve krónikus betegségek kezelésére használt keverék, a Pd és Pt nanorészecskékből álló PAPLAL védő hatását vizsgálták egereken az öregedéssel összefüggő bőrpatológiák ellen. Ennek során azt is elemezték, hogy a PAPLAL képes-e elősegíteni a sebgyógyulást idős (17 hónapos) egerek bőrében. Bár a PAPLAL-lal és az anélkül kezelt sebek területe nem különbözött a sebzést követő két napon, a PAPLAL-lal kezelt sebek szignifikánsan kisebbek voltak, mint a vivőanyaggal kezeltek a sebzés után négy és hat nappal. Ezenkívül azt találták, hogy a PAPLAL-kezelés elősegítette a sebgyógyulást 12 nappal a sebzés után.

2019-ben Thi Tuong Vy Phan (Danang) és munkatársai jelentettek meg egy cikket egy fertőzött sebek kezelésére szolgáló, fototermikusan érzékeny porózus hártyáról. A fototermikus terápia egy újnak mondható, nem invazív stratégia, amely PTT-ágenseket alkalmaz a közeli infravörös fényenergia hővé történő átvitelére, hogy megölje a bakteriális kórokozókat. A palládium nanorészecskéket nagy stabilitásuk, jó biokompatibilitásuk, kiváló fototermikus tulajdonságaik és egyszerű zöld előállításuk miatt választották ki erre a célra. A rugalmasság és a nedvesíthetőség miatt nagy porózus membrán-kitozán/polivinil-alkohol (CS/PVA) hártyát választottak kötszerként. Az elkészített kötszerek kiváló biokompatibilitást, nagy porozitást, nagy duzzadást, magas nedvességvisszatartást és nagy fototermikus teljesítményt mutattak. A CS/PVA kötszert (CS/PVA/Pd) terhelő PdNP-k kezelése és a lézeres besugárzás a legtöbb baktériumot elpusztította, in vitro. Thi Tuong Vy Phan önállóan jegyzett 2021-es publikációja hasonló fejlesztésről számolt be. Az in vitro kísérlet igazolta az elkészített kitozán-polivinil-alkohol-palládium hártya kiváló antibakteriális képességét.

2022-ben Jinfeng He (Qinhuangdao, Kína) és munkatársai az International Journal of Pharmaceutics folyóiratban mutatták be a rák fototermikus kezelésére és sebkezelésre szolgáló palládium nanovirágok biomineralizált szintézisével kapcsolatos eredményeikről. Az előbbi nem újdonság, hazai oldalon is jelent már meg tudósítás arról, hogy a New Hampshire-i Dartmouth College tudósai apró fém nanorészecskéket fecskendeznének a páciensek véráramába, amelyeket aztán váltakozó mágneses hullámokkal forrósítanának fel. A mostani cikk arra mutat rá, hogy az a fototermikus terápia, amely fototermikus ágenseket használ a fényenergia hőenergiává történő átalakítására közeli infravörös fényben, nem csak a daganatok elpusztítására szolgálhat, hanem felgyorsíthatja a cukorbetegek sebgyógyulását is. Kimutatták, hogy a daptomycin + a palládium „nanovirágok” jó gyógyító hatást fejtettek ki cukorbeteg egerek sebein 808 nm-es közeli infravörös besugárzás mellett.

Ugyancsak idén Yadong Luo (Csengtu, Kína) és munkatársai kifejlesztettek egy fototermikus injektálható hidrogélt, amely Ca2+-ból és α-liponsavval módosított palládium nanorészecskéket tartalmazó alginát oldatból áll, s antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik. A hidrogél várhatóan a bőrhibák kezelésére szolgáló kötszerré fejleszthető.

Az elmúlt években a PTT a multiantibiotikum-rezisztens baktériumok elpusztításának nagy hatásosságának és gyors baktériumölő képességének köszönhetően az egyik legpotenciálisabb terápiás stratégiájává vált. Az ígéretes in vitro kísérletek bizonyára csak a kezdetet jelentik.

Az első illusztráció forrása a Wikimedia.org, a másodiké a Durhamrose.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!