Torma és sebkezelés

A Sokszínűvidék december 12-én szentelt egy cikket a tormának, amelyet gyógy- és fűszernövényként a magyarok terjesztettek el Európában.

Ugyanez a bejegyzés felsorolja jótékony összetevőit is:
- mustárolaj (antioxidáns, antibiotikus hatás),
- glukonnaszturcin (légutak irritációja ellen, szívizom egészsége érdekében),
- flavonok (immunerősítő, asztma ellen, antivirális és májvédő hatás),
- kálium, kalcium, magnézium, kén és foszfor tartalom,
- C-vitamin
és végül, de nem utolsósorban:
- szinigrin (sebgyógyító, gyulladáscsökkentő)

Vizsgáljuk meg tehát e témát egy kicsit részletesebben is! A keresztesvirágúak családjába tartozó közönséges torma (Armoracia rusticana) őshazája Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia, míg más források szerint a Földközi-tenger térségében kezdték termeszteni, vagy éppen Magyarországon tekintik őshonosnak. Már az ókor óta termesztik. Jelenleg az európai kínálat felét a magyar torma adja. Úgy tartják, hogy Egyiptomban vált a zsidó széderünnep egyik fontos kellékévé, a szédertál öt keserűfüvének egyikévé is, de ez valószínűleg eredetileg inkább a vadretek lehetett.

Feltehető, hogy az ókori görögöknél a vadretek vagy raphanos agrios is a tormának felel meg. Hippokratész a tüdőbajosoknak és a gutaütésre hajlamosaknak ajánlotta a fogyasztását. Cato a mezőgazdaságról szóló értekezéseiben tárgyalja e növényt, és egy Pompeii-ben található falfestmény is látható. A torma valószínűleg az a növény, amelyet idősebb Plinius Naturalis Historia című munkájában (77-79 körül) Amoracia néven említ, és gyógyászati tulajdonságai miatt ajánlotta. Bingeni Szent Hildegárd a XII. században a tüdő és a szív betegségeinek kezelésére ajánlja. A korai reneszánsz herbalistái, Pietro Andrea Mattioli és John Gerard raphanusként írták le. John Woodall, katonai sebész 1639-ben megjelent Surgeons mate című könyvében írta le először, hogy a citrusfélék és a torma jótékony hatásúak a skorbut ellen.

A hagyományos orvoslában mind a gyökerét, mind a leveleit használták. Csak később vált ételízesítővé. Bertóti Regina Lilla (Semmelweis Egyetem) az antifungális hatóanyagait vizsgáló doktori téziseiben ezek között a fájdalomcsillapítást (pl. derékfájás, fogfájás), a gasztrointesztinális és légzőrendszer megbetegedéseinek (pl. asztma, köhögés) és az influenza kezelését (továbbá afrodiziákumként, tartósítószerként, aszeptikumként történő alkalmazását) említi meg, a sebkezelést viszont nem. Pedig több forrás szerint a tormatinktúrából készített borogatást üszkösödő sebekre is javasolták, ami a friss sebre téve azonnali enyhülést eredményez, illetve gyorsítja a gyógyulást. Persze nem minden fájdalom nélkül… Emellett a benne található fitoncidok megölik a gennyesedést okozó baktériumokat. Zsenge levelével fájós sebeket lehet borogatni.

A téma kapcsán említsük meg a glikozid vegyületek csoportjába tartozó glükozinolátot, a szinigrint is. A brokkoliban és a fekete mustárban is megtalálható anyag aránya a torma kifejlett gyökerében 83%-os. A szinigrin felelős a mustár és a torma csípős ízéért, s meglehet, a sebgyógyító tulajdonságaiért is. Nézzünk ennek jobban utána! Anisha Mazumder (Potchefstroom, Dél-Afrika) és munkatársai 2016-os tanulmányukban arról írtak, hogy az utóbbi idők vizsgálatai kimutatták, hogy a szinigrin rákellenes, antibakteriális és gyulladásgátló hatását, de nem vizsgálták a hatását a sebgyógyulásra. Ennek érdekében elemezték a sinigrin hatását a HaCaT sejtekre. Emellett célul tűzték ki a fitoszómává történő formálását, hogy megalkossanak egy szinigrin-fitoszóma komplexet, és tanulmányozzák a sebgyógyulást és a citotoxikus aktivitást az A-375 és HaCaT sejteken. (A fitoszóma egy természetes hatóanyag és egy foszfolipid – többnyire lecitin – komplexe. Úgy tartják, hogy a fitoszóma fokozza a „hagyományos gyógynövénykivonatok” vagy az izolált hatóanyagok felszívódását mind helyileg, mind orálisan.) Magasabb, 0,14 mg/ml koncentrációban a komplex teljesen (100%) gyógyította a sebet, míg a szinigrin önmagában alkalmazva csak 71%-os sebgyógyulást ért el. Eredményeik azt mutatták, hogy az említett komplex növeli a szinigrin terápiás potenciálját a sebgyógyító aktivitás irányába, és ezt a megközelítést tovább kell vizsgálni a rákos sebek kezelésére.

Megjegyzendő, hogy a cikk szerepel Belete Kassa Alemu (Dessie, Etiópia) és munkatársai 2020-ban megjelent, a Brassica carinata A. Braun magjai 80%-os metanolos kivonatának és oldószeres frakcióinak in vitro antioxidáns és in vivo sebgyógyító hatásait egerekben vizsgáló tanulmányának hivatkozásai között. A szintén a káposzta nemzetségbe tartozó etiópiai mustárban ugyancsak megtalálható a szinigrin.

Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint tormával álmodni nagy hírt jelent. Kérem, jelezze, ha talál a torma és a sebkezelés-sebgyógyulás kapcsolatával kapcsolatos hírt, cikket, bejegyzést!

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.

Figyelem! Az eredeti poszt megjelenése után a blogbejegyzéseink csak igen ritkán frissülnek. Mivel az orvostudomány és az egészségipar folyamatosan fejlődik, egyes megállapítások már idejüket múlhatták, ezért feltétlenül figyelje a közzététel időpontját, és – ami még fontosabb – keresse a minél frissebb információkat!