Petrezselyem és sebkezelés

Az elmúlt héten az Európai Bizottság uniós oltalomban részesítette a Hegykői petrezselyemgyökér elnevezést. Ily módon az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként már 70-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma. 22 hazai élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén. Kell-e jobb indok ennél az elismerésnél arra, hogy megvizsgáljuk van-e valamilyen kapcsolódása a gyakran fehérrépának is nevezett petrezselyemnek a sebkezeléshez és a sebgyógyuláshoz?

A petrezselyem (Petroselinum) a zellerfélék családjába tartozó nemzetség, amely kb. 60 cm magasra növő bokros gyógy- és fűszernövényeket tartalmaz. Eredetileg Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos, napjainkra azonban az egész világon elterjedt. Elnevezése a latin petroselium szóból származik, amely a görög petrosz („kő”, „szikla”) és szelion („növény”) szavakból ered. Két fajtáját különböztetjük meg: a sima (P. neapolitanum) és a fodros levelű (P. crispum) metélőpetrezselymet. Flavonoidokban, ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag, s számos hatóanyagot is tartalmaz, mint például kumarinokat, poliacetiléneket és karotinoidokat.

A fodros metélőpetrezselymet már a régiek is csodaszernek tartották, sebek „forrasztására”, rovarcsípések enyhítésére javasolták. Csak érdekességként említem meg, hogy a legenda szerint a petrezselyem ott nőtt először, ahol az antik hős, Archemorus (jelentése: a halál előfutára) vére kiömlött, amikor kígyók támadták meg. A görögök a petrezselymet szentnek tartották, és a sírok díszítésére használták azt. Az istmiai játékok győzteseit petrezselyemkoszúval ékesítették. Sohasem fogyasztották, viszont nagy gyógyászati értéket tulajdonított a magoknak és a gyökereknek, amelyeket infúzióban használtak a vese- és hólyagproblémák tüneteinek enyhítésére. A rómaiak állítólag orgiákon, az alkoholos leheletük szagának elfedésére használták, miközben az emésztést is elősegítették vele. Azokat, akik úgy néztek ki, mint ha éppen a halál kapujában állnának, ezzel a megjegyzéssel illették: „Ennek a férfinak petrezselyemre van szüksége” (a tetemeket petrezselyemmel megszórva illatosították). A pészah héber ünnepén a tavasz és az újjászületés jelképeként használták. Nagy Károly és Medici Katalin kertjeinek egyik növényeként említik. A császár szívesen adta hozzá a magjait a kedvenc sajtjaihoz. Az angol Tudorok uralkodása alatt leveleit széles körben használták a kopaszság orvoslására.

A sebgyógyításra való alkalmazhatóságra számos hazai utalást találhatunk. Lemosóként vagy bedörzsölve) gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását. Felgyorsítja sebek gyógyulását, ugyanis olaja elpusztítja az összes mikrobát és segít a fertőzések elkerülésében, enyhíti a sérülésekkel gyakran együtt járó fájdalmat és görcsöket. Teája (e bejegyzés közzétételének napja, június 10. a jegestea világnapja) is gyorsítja a csípések és a felületi sebek gyógyulását, kelkáposztával, spenóttal és répával kombinálva, hasznos a szájsebek, fekélyek gyógyításában. Meglepetésemre külföldi forrásokban sem találtam ennél sokkal többet, s különösen nem a témát tudományos igénnyel tárgyaló tanulmányt. Kérem, küldje be a cikk linkjét, ha Ön találna ilyet!

A WebMd hosszasan sorolja alkalmazási területeit, bár megjegyzi, hogy szükség van még további bizonyítékokra is ezek alátámasztására:
- sötét foltok az arcon (melaszma)
- asztma
- hólyagfertőzések
- zúzódások
- köhögés
- repedt bőr
- emésztési problémák
- folyadék-visszatartás és duzzanat (ödéma)
- rovarcsípések
- vesekövek
- májbetegségek
- menstruációs problémák
- daganatok
A sebgyógyítás viszont hiányzik a sorból.

Egy korábbi blogbejegyzésben már megemlítettem, hogy az Advancedtissue.com a Healthline-ra hivatkozva azt javasolja, hogy a sebgyógyulás gyorsításához az étrendünkben a sötét levelű zöldségek közül a hínár, a kelkáposzta, a pak choi és a zöldbab mellett szerepeljen a petrezselyem is. És nagyjából ennyi.

Ugyanakkor van még egy további, meglehetősen furcsa kapcsolat is a petrezselyem és a sebek között. A zellerfélék jelentős része a furanokumarinok családjába tartozó vegyületet termel, amelyek vízben nem, zsírokban viszont kiválóan oldódnak. A bőrön felhalmozódó zsiradék tehát leoldja őket (pl.) a petrezselyem leveleiről, s a pórusokon át bejutnak a bőr alá. Napfény, pontosabban annak UV-komponensének hatására azután ún. fotofitodermatitisz lép fel, s a furanokumarinok elsőként festékanyag-túltermelésben (hiperpigmentizációban) jelentkező súlyos bőrgyulladást váltanak ki. A folyamat fájdalmas kelésekhez, égési sérüléshez hasonló vörös foltokhoz vezet. Megjegyzendő, hogy ezek a sebek inkább a kémiai égéshez, s nem a kiütésekhez hasonlítanak.

Összességében megállapítható, hogy a petrezselyemnek a népgyógyászatban való alkalmazásának a mai tudományos eszközökkel való igazolása még várat magára, itthon és külföldön egyaránt.

Az illusztrációk forrása a Pixabay.com.