III. Big Food Konferencia

Budapest, 2017. szeptember 14.

Facebook-esemény

Beérkezett előadáskivonatok

(utolsó módosítás: 2017. szeptember 3.)


Antal Emese dietetikus, szociológus, szakmai vezető (TÉT Platform): Tudjuk-e, hogyan éljünk egészségesen?

A TÉT Platform Egyesület 2016-ban és 2017-ben 5 kutatást végzett. Céljuk az volt, hogy egyrészt átfogó és valós képet adjon arról, hogy pontosan milyen ismeretekkel rendelkezik jelenleg a lakosság az egészséges táplálkozással és testmozgással kapcsolatban, másrészt hogy feltárja a hiányosságokat, és alapot nyújtson a hatékonyan működő és fenntartható életmód programok elindításához.
Az Egyesület reprezentatív mintán vizsgálta a hazai felnőtt lakosság táplálkozással kapcsolatos ismereteit, attitűdjeit, elkészítette a lakosság egészségtudatos szegmentációját, feltérképezte az aktív szegmensek viselkedését, illetve megvizsgálta az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket, a csomagoláson feltüntetett információk hasznosítását is. Egyedülálló módon a magyar nyelvű internetezők egészséges táplálkozással kapcsolatos online kommunikációját is megvizsgálta, valamint a hatékony egészségnevelő programok indítása jegyében a 11-18 éves magyar fiatalok táplálkozási szokásait és fizikai aktivitását is feltárta.
A kutatások rávilágítottak arra, hogy a legfőbb probléma a lakosság oldalán az alapismeretek hiányából adódik: ahelyett, hogy tisztában lennénk az alapszabályokkal (milyen testsúlyhoz milyen kalóriabevitel, vannak-e olyan összetevők, melyek ránk nézve károsak, stb.), és ezek alapján szűrnénk az egészségi állapotunknak és életmódunknak megfelelő ajánlásokat, minden információt megpróbálunk követni. De mivel nem vagyunk képesek eligazodni az egészséges életmód körüli „információ-cunamiban, ezért általánosításokkal próbáljuk egyszerűsíteni az eligazodást. Mindez óhatatlanul a tévhitek kialakulásához, s a legtöbb esetben a számunkra helyes életmód megtalálásáért folytatott küzdelem feladásához, a különböző tévhitek közötti vergődés és az ad-hoc döntések folytatásához vezet. Tájékozottságnak az egyszerű és téves állítások mélyebb ismeretét tekintik az emberek.
A hiteles és pontos információkat a legújabb csatornákon is el kell juttatni a fogyasztókhoz, ám míg kommunikálni egyedül is lehet, edukálni csak összefogással sikerülhet.


Dr. Cserháti Zoltán főigazgató-helyettes, Dr. Sarkadi Nagy Eszter főosztályvezető (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet): Élelmiszerkörnyezet: az egészséges táplálkozás alapja vagy akadálya?

Az élelmiszerkörnyezet magába foglalja mindazokat a fizikai, gazdasági, szabályozási, szociális és kulturális elemeket, amelyek a lakosság élelmiszerválasztását, táplálkozási szokásait, és ezáltal a tápláltsági állapotát befolyásolják. Az egészséges táplálkozást támogató élelmiszerkörnyezet kialakítása csak több szereplő összehangolt tevékenységével valósítható meg: az élelmiszertermelők, gyártók és forgalmazók, a különböző intézmények (pl. iskolák, szakmai szervezetek), a média, valamint a kormányzat egyaránt felelős szerepet játszanak.
A beavatkozási lehetőségek kiterjednek többek között a szakpolitikák meghatározására, az egyes élelmiszerek vagy élelmiszercsoportok árát befolyásoló adópolitikára, a marketingtevékenység szabályozására, az egészséges táplálkozásra nevelés elősegítésére, a több színtéren (pl. iskola, család) megvalósuló közösségi prevenciós programok támogatására vagy a közétkeztetésre. Az élelmiszeripar szereplői részéről az önkéntes vállalások is hozzájárulhatnak az egészséget támogató élelmiszerválaszték kialakításához. Az előadás hazai és nemzetközi példákkal illusztrálva áttekintést ad az egészségbarát élelmiszerkörnyezetet célzó beavatkozásokról, a környezetnek az elhízás és a táplálkozással összefüggő, krónikus nem fertőző megbetegedések megelőzésében betöltött szerepéről.


Dr. Gundel János prof. em. (Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék): Lóhús a hazai és külföldi gasztronómiában

A lóhús evés hazai (és nemzetközi) szokásainak és történetének áttekintésekor a különböző szokások, a vallási és történelmi meggyőződések, táplálkozási tények és tévedések sokaságának ütközésével szembesülünk. Ez az oka annak, miszerint nem csak a magyar emberek, de sok más európai és akár tengerentúli ember is, idegenkedik a lóhús fogyasztásától.
Ez az előadás megkísérli egy rövid összefoglalóját adni a lóhússal, illetve annak gasztronómia felhasználásával kapcsolatos ismereteknek.
Napjaink hazai hústermelésében, a ló, mint vágóállat alig játszik szerepet, pedig több hazai kísérlet is bizonyítja, hogy gazdaságosan tartható vágóállat lehetne. A lóhús frissen barnásvörös, levegőn állva pedig kékes fényű, sőt feketésvörös színű is lehet. De a mérsékelt fogyasztás egyik oka lehetett, a nagyobbrészt „elhasználódás” miatt levágott állatok húsának alacsony élvezeti értéke (száraz és rágós volt) is. Összességében elmondható, hogy XX. század kezdetéig, a hazai lóhús fogyasztásról, gyakorlatilag sem a szakácskönyvekben, sem a néprajzi, sem az archeológiai kutatásokban nincs adat.
A napjainkban legtöbb lóhúst fogyasztó országok: Olaszország, Kazahsztán, Mongólia, Szlovénia, Belgium és Kanada. Az európai (és a hazai) tapasztalatok alapján szükséges lenne egy egységesített lóhús piacra, ami egyrészt csökkenthetné a lóhús minőség elbírálásának különbségeit, másrészt pedig, mert a lóhúsnak különleges jelentősége lehetne már a közeli jövőben is (alapozva arra, hogy közel múlt „hús-botrányai” (többek között dioxin, BSE, hamisítások stb.) miatt, a fogyasztók szeretnének egy biztonságos és egészséges, alternatív vörös húst vásárolni.
Nagy valószínűséggel nem számíthatunk a lóhús fogyasztás mértékének hazai növekedésére, de a lehetőség megismerése mindenképpen érdekes és szükséges.


Kanizsárné Vaskó Nikolett dietetikus (egyéni vállalkozó, Dunaharaszti): „Tudatosmami-módszer” az egészséges gyermekekért!

Nincs időm…Nincs rá pénzem…Nem is finom… Három tipikus válasz, ha valakit az egészséges táplálkozásról kérdezünk.
Fontos kérdés ez azonban, mert Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, sőt már a gyermekek körében is megjelent a II. típusú cukorbetegség. Az elhízáshoz a mozgásszegény életmód, és a nem megfelelő táplálkozási szokások is hozzájárulnak. A helyes táplálkozási szokások kialakításában a szülőknek óriási felelősségük van, hiszen a gyermekek őket utánozzák. Szokott-e vajon együtt étkezni a család, reggeliznek-e mindennap, mit és mennyit esznek, anya főz-e, vagy rendelnek valamit ebédre, anya csomagol-e, vagy betérnek a sarki élelmiszerüzletbe, ha tízórairól van szó?
Részt vettem a Dunaharasztiban három éven keresztül működő Gyermekek Egészséges Programban (GYERE® Program). A program kapcsán azt tapasztaltam, amit háromgyermekes anyukaként is, hogy a szülők nem ismerik az egészséges táplálkozás alapelveit, sokszor az internetről tájékozódnak, nem hiteles forrásból.
A „tudatosmami-módszer” a szakmai ajánlások figyelembevételével megtanítja az anyukákat az egészséges táplálkozásra, felhívja a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára, segít a pénz-, és időgazdálkodásban, illetve a megfelelő élelmiszerhigiénés gyakorlat kialakításában.
Az anyukáknak lehetőségük van havonta ingyenes előadásokat is meghallgatni a témában.
Küldetésem: Segíteni az édesanyákat abban, hogy az egészséges táplálkozást kevés idő-, és pénz ráfordítással, miként tudják megvalósítani családjuk mindennapjaiban.”


Dr. Kasza Gyula elnöki megbízott, címzetes egyetemi tanár, Szabó-Bódi Barbara program koordinátor, Doma Eszter szakmai titkár, Szakos Dávid elemző (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság): Maradék nélkül – A NÉBIH élelmiszerpazarlás elleni programjának tapasztalatai

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016. júliusában indult, az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló Maradék nélkül elnevezésű programjának fókuszában az élelmiszerláncban szükségtelenül keletkező élelmiszerhulladékok megelőzése áll. A kutatók egyetértenek abban, hogy a fejlett országokban a teljes élelmiszerláncon belül a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok jelentik a legnagyobb problémát. A program legfontosabb célkitűzése ezért a fogyasztói szemléletformálás. Tényleges mérésekre alapozott adatok azonban jelenleg kevés országban állnak rendelkezésre, így a program előkészítését Magyarországon is megalapozó kutatással kellett kezdeni. A projekthez kapcsolódóan két szakterületi felmérést végeztünk el 2016 utolsó negyedévében: Az élelmiszerpazarlás okainak feltárása érdekében a témához kapcsolódó attitűdöket, magatartásmintákat és tudásszintet vizsgáló kérdőíves fogyasztói felmérést folytattunk le 1002 fő bevonásával. A kérdőíves felmérés nemek, korcsoportok és a tervezési-statisztikai régiók szerint (NUTS2) reprezentatív volt. A második kutatásunk során az élelmiszerhulladékok mennyiségének és típusának meghatározására 100 háztartás 1 hét alatt képződő teljes élelmiszerhulladék termelését feltáró vizsgálatot hajtottunk végre. Előadásunkban a NÉBIH Maradék nélkül című programjának legfontosabb célkitűzéseit, elemeit, valamint a megalapozó kutatások eredményeit tekintjük át.


Kerekes Kristóf táncművész, rehabilitációs és prevenciós terapeuta, ügyvezető-tulajdonos (KK Moves Egészségközpont, Együtt a Sérült Művészekért Alapítvány): Táncmedicina, egy új törekvésre épülő hiányterületet felölelő szakmai közösség a prevenció és a rehabilitáció területén

Mit jelent a táncmedicina? Miért érdemes a művészek egészség-védelmével foglalkozni? Kik foglalkoznak ma a világban és Magyarországon ezzel a speciális szakterülettel? Célcsoport meghatározás és a szakterületek pontos megnevezése. Egy központ, ami egyedülálló rendszerben működik, amelyre a magyar és hamarosan a külföldi művészek is alapozhatnak.
Előadásom célja a táncmedicina és művészek egészségvédelmével foglalkozó szakterület megismertetése a szakmai hallgatósággal, a hiányszakmára való figyelem felhívás, a jelentőségének és a helyzet súlyosságának bemutatása. Előadásom során a már működő szakmai közösség bemutatása és a további célok ismertetése is megjelenik.


Kiss-Tóth Bernadett dietetikus (MDOSZ Kommunikációs Bizottság): A táplálkozástudomány jelentősége az élelmiszeriparban

Az elmúlt évtized számos új, szakmailag megalapozott és megalapozatlan trendet is hozott magával, amelyek egyre erősödnek a magyar fogyasztókban is. Ezekre a változásokra a táplálkozástudományt képviselő szakemberek és intézmények, a döntéshozók, az oktatási intézmények is nagy hangsúlyt fektetnek, de velük együtt az élelmiszeripar is új irányokat vesz.
Ahhoz, hogy a dinamikusan változó elvárásokra megfelelően lehessen reagálni, egyre nagyobb szerepet kapnak a dietetikus szakemberek, akik a társadalmi szerepvállalást előtérbe helyező vállalatok esetében a termékfejlesztés, a kommunikáció és az oktatás területének tartalmi felelősei és tudományos tanácsadói is.
Mi is történik a három területen nap, mint nap? Milyen tényezők befolyásolják egy termék polcra helyezését és miként tudja a dietetikus állandóan ellenőrizni a minőségi követelmények kielégítését? Az élethossziglan tartó tanulás az élelmiszeriparban dolgozó dietetikus minden napjainak része, emellett a fogyasztói igények változása is megköveteli a gyors, szakmailag hiteles reakciót.


Dr. Lugasi Andrea, Ph. D., Kapás Erika egyetemi hallgató* (Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, *Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar): Energiaital és alkohol együttes fogyasztásának felmérése egyetemi hallgatók körében

A nemzetközi orvosi szakirodalom az elmúlt két évtizedben egyre több, az energiaital elterjedésével, mellékhatásaival, fogyasztási szokásaival, az életminőségre, az alvásra, a hangulatra, a kognitív funkciókra gyakorolt hatásaival foglalkozó publikáció jelent meg. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felmérései alapján energiaitalok fogyasztásának mértéke világszerte nő, másfél évtizeddel ezelőtti tömeges bevezetésük jelentős mértékben átalakította az üdítőital piacot. Az EFSA 2013-ban megjelentetett, 16 országból származó adatokat bemutató tanulmánya szerint a 10. évét már betöltött, de még kiskorúak 68%-a, a felnőttek 30%-a, míg a 10 év alatti gyermekek 18%-a fogyaszt energiaitalt, a felnőttek 56%-a, a serdülők 53%-a alkohollal együtt. Több tanulmány beszámol arról, hogy egyre népszerűbbek a fiatalok körében azok a koktélok, long drinkek, melyek energiaital mellett valamilyen nagy alkoholtartalmú italt - leggyakrabban vodkát - is tartalmaznak. Hazánkban is jól ismeretek a shot, a Repülő szarvas, a Jägervonat és a Telihold fantázianevű italok.
Jelen (nem reprezentatív) vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az egyetemi fiatalság milyen gyakran fogyaszt energiaitalt alkohollal együtt, melyek a legnépszerűbbek, mi motiválja a fogyasztókat, mennyire ismert körükben e párosítás egészségkárosító hatása. A kérdőívet 720 fő töltötte ki, 52%-a 24 év alatti, egyetemi hallgató, 48 %-a idősebb volt. A válaszadók alig negyede nem fogyasztott soha energiaitalt. Az energiaital-fogyasztók 7%-a naponta, 32%-a hetente legalább egyszer fogyaszt a termékből. A fogyasztók 85%-a alkohollal együtt is, míg 6%-a kizárólag alkohollal együtt iszik energiaitalt, döntő részben hétvégi szórakozás idején. Az alkoholt és energiaitalt együtt fogyasztók 2%-a naponta, 3% hetente többször, 10%-a hetente egyszer hódol szokásának. A válaszadók között 26 fő (3,6%) volt 18 év alatti, mindössze egy fő nem fogyaszt soha energiaitalt, a maradék 20 főből csak hatan nyilatkozták azt, hogy nem isznak energiaitalt és alkoholt együtt. A legnépszerűbb energiaitalok a Hell, a Red Bull és a Burn. A Student Brand Manager programjának köszönhetően a fővárosi egyetemi életben aktívan jelen van a Red Bull. Az energiaitalt fogyasztók 3 %-a naponta akár három dobozzal (7,5 dl) is megiszik egy esti buli során. Az eredmények meglehetősen riasztó képet mutatnak, a fiatalok, bár elolvassák, de nem veszik komolyan a figyelmeztetést, hogy ne fogyasszanak együtt energiaitalt és alkoholt. Az ilyen koktélok, long drinkek népszerűségét, a fogyasztás és az egészségügyi kockázat növekedését az energiaital-gyártó cégek - különösen fiatalok körében gyakori - promóciós kampányai csak tovább fokozzák.


Dr. Rurik Imre egyetemi tanár, elnök (Magyar Táplálkozástudományi Társaság), tanszékvezető (Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék): Mennyibe kerül az elhízás?

A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi közkiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízással és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére.
Közvetlenül az elhízáshoz, illetve a hozzá köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos 2012. és 2013. évi egészségügyi közkiadásokat és a betegek kiadásait próbáltuk megbecsülni.
Az elemzés alapjául az OEP 2012-es ellátási és kifizetési adatai szolgáltak, a járó és fekvőbeteg intézményekben elhízás, diabetes és magas vérnyomás miatt kezelt és így kódolt betegek ellátása, valamint ugyanezen diagnózisokon alapuló táppénzes utalványozás alapján.
A kalkuláció szerint ezek összege legalább 207 Mrd Ft, a teljes E-Alap kiadásainak 11,6%-a, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-a volt, míg a betegek hozzájárulása legkevesebb 22 Mrd Ft-ot igényelt. Elvégezve az előadásban részletesen magyarázott módszerrel, más betegségekre is kiterjesztett elemzést a 2013-as évre vonatkozóan, ezen adatokat 60 Mrd, illetve 25,3 Mrd Ft-ra becsültük, amely az E-Alapnak 9,3%-a, a hazai GDP 0,3%-a.
Ezek a magas számok is csak a „jéghegy csúcsát” jelenthetik.


Schmidt Judit dietetikus, egészségügyi szaktanár (Wizper Kft.): OKOS DOBOZ – a játékos egészségnevelés hatékony eszköze

A www.okosdoboz.hu oldalon elérhető Okos Doboz egy tankönyv-független, digitális taneszköz, amely a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési céljait szem előtt tartva kapcsolódik be az általános iskolai oktatási tevékenységbe. Jelenleg az alsó- és felső tagozatos diákoknak szóló feladatsorok, gondolkodási képességeket fejlesztő játékok mellett országunkban egyedülállóan az egészségnevelés témaköréhez kapcsolódó feladatsorokat és oktató animációk is megtalálhatóak az oldalon. A 2016-2017-es tanév során a méréseink szerint kb. 100.000 gyerek töltött átlagosan 1 órát az oldalon és oldott meg összesen 3,5 millió feladatot (a feltöltött 4500 közül) és játszott végig 200.000 játékot, nézett meg ugyanennyi egészségnevelésről szóló videót (a jelenlegi 100-ból). Céljaink között szerepel többek között ezeknek a számoknak a megduplázása a következő tanévben. Az előadás legfőbb célja az Okos Doboz egészségneveléssel kapcsolatos oktató animációinak és feladatsorainak szakmai hátterének és módszertanának bemutatása.


Dr. Szűcs Viktória vezető élelmiszeripari szakértő (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): Gluténmentes fogyasztási szokások – hazai és nemzetközi kitekintés

Mióta a táplálkozás és az egészségügyi állapot közötti kapcsolat nyilvánvalóvá vált, az élelmiszeriparnak a fogyasztók egészséget szolgáló tudatosságával is számolnia kell. Ezen tudatosság, valamint az érzékeny fogyasztók számának növekedése közösen hívta életre a „mentes” élelmiszere koncentráló piaci trendet. Ennek egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő tagja a gluténmentes étrend, amelyet nem csak a cöliákiával rendelkező betegek, de számos egészségtudatos fogyasztó is aktívan követ. Az előadásban a nemzetközi piaci helyzet és lehetőségek mellett bemutatásra kerülnek a gluténmentes diétát követő fogyasztók táplálkozási és vásárlási szokásai, valamint az azokat nehezítő tényezők.


Szűcs Zsuzsanna MSc, dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Tudományos Bizottság): OKOSTÁNYÉR® – új táplálkozási ajánlás kicsiknek és nagyoknak

Az egészséges táplálkozásnak minden életkorban hatalmas jelentősége van. Segít a helyes testtömeg megőrzésében, bizonyítottan csökkenti a hazánkban széles tömegeket érintő krónikus, nem fertőző betegségek, pl. szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Várandós nők esetében az egészséges táplálkozás a magzat fejlődéséhez is hozzájárul, segítségével megelőzhetőek lehetnek a magzati fejlődési rendellenességek. Záloga a gyermekek megfelelő testi és szellemi fejlődésének, valamint az egészséges, fitt időskornak is.
Az egészséges táplálkozás két pillére a változatosság és a mértékletesség. Minden élelmiszercsoport ésszerű adagokban történő fogyasztása része lehet a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Azonban törekedni kell arra, hogy az adott kategórián belül az értékes tápanyagokban (pl. vitaminok, nyomelemek, élelmi rostok) leginkább gazdag alternatívákra helyeződjön a hangsúly. Az étrend alapját a pozitív táplálkozás-élettani hatású élelmiszerek: zöldségfélék, gyümölcsök, teljes értékű gabonafélék, tenger gyümölcsei és halak, hüvelyesek, olajos magvak, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, valamint sovány húsok képezik. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy az elkészítés és az étkezés során minél kevesebb zsiradékot, sót, illetve cukrot használjunk fel. Az említett irányelvek mentén összeállított, valamint az elfogyasztott ételmennyiség tekintetében is megfelelő, étrend képes a szervezet sokrétű tápanyagigényének kielégítésére és hozzájárul a krónikus betegségek megelőzéséhez.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége új ajánlást dolgozott ki a hazai egészséges felnőtt, általános- és középiskolás korú lakosság táplálkozására vonatkozóan. Az OKOSTÁNYÉR® névre hallgató étrendi irányelv élvezi a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának ajánlását és számos háttéranyaggal együtt megtalálható a szakmai szervezet honlapján: www.mdosz.hu.


Ta Phuong Linh, Ph. D. hallgató, Bujna Erika, Kun Szilárd (Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest): Különböző összetételű gélgyöngyök alkalmazhatósága a Lactobacillus casei 01 életképességének megőrzésében

Számos pozitív humán egészségügyi hatásának köszönhetően a probiotikumok, mint összetevők elterjedtek különböző élelmiszerekben, elsősorban tejipari termékekben. A probiotikumok élelmiszer-összetevőként való alkalmazhatósága szempontjából jelenleg is nagy kihívást jelent az adott élelmiszer gyártása, tárolása, illetve az emésztési folyamat során őket érő környezeti stressz hatások elleni védelem. Ezen problémára ígéretes megoldást kínálhatnak a sejteket bezáró kapszula (sejthordozási) rendszerek megfelelő kifejlesztése. Jelen munkában egy probiotikus tejsavbaktérium (Lactobacillus casei 01) kapszulázását extrúziós technikával készült Ca-alginát, κ-karragenát-szentjánoskenyérliszt, valamint gellán gumi-xantán gumi alapú keverék gélgyöngyökbe végeztük el. A Ca-alginát gyöngyök összetételét különböző egyéb polimer (pl. prebiotikumként laktulóz, laktoszukróz, illetve rezisztens keményítő) alkalmazásával is módosítottunk, továbbá bevontunk különböző polimerrel (kitozán, zselatin, DEAE-Sephadex). Meghatároztuk a kapszulák sejtbezárási hatékonyságát (rögzítés előtti és utáni sejtszám alakulását), illetve megvizsgáltuk a bezárt sejtek életképességét komplex szimulált, pepszint tartalmazó és pepszin nélküli gyomornedv, illetve epesav környezetben. A kapszulázás hatékonysága Ca-alginát - rezisztens keményítő gyöngy esetén volt a legjobb, 4,7*1010 tke/ml rögzítés előtti és 1,18*109 tke/ml rögzítés utáni sejtszámmal (2,5%). Ezen összetételű gélgyöngyök nyújtották a sejtek számára a legnagyobb mértékű védelmet gyomornedv közegben, valamint a komplex (egymást követő gyomornedves és epesavas) kezelés esetében is szintén ezek a gyöngyök bizonyultak kiemelkedőnek. Különböző összetételű gélgyöngyökbe zárt sejtek toleranciája minden esetben nagyobb mértékű volt, mint szabad sejteké a szimulált gyomornedves kezelés során.